Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. január 23.
511194 Összes oltás

A Dolgozói Tanácsadói Szolgálat keretein belül nem a múlt feltárásával foglalkozunk, hanem a kollégáink számára nyújtunk segítséget egy olyan szemléletmód kialakításához, ami segít hatékonyan megküzdeni a mindennapok kihívásaival – derült ki Dr. Kegye Adrienne, a szolgálat vezetője és Dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatójának szavaiból.

Mit kell tudnunk a Dolgozói Tanácsadói Szolgálatról?

Dr. Kegye Adrienne: December közepe óta adott a lehetőség a Családbarát Egyetem Program keretein belül arra, hogy az egyetem dolgozói tanácsadásra jelentkezhessenek. Mindegyikünk dolgozott már hasonló szituációkban, így pontosan tudjuk, hogy milyen hasznos és mekkora segítséget jelent az egészségügyi dolgozók számára, hogy megvan a lehetőségük arra, hogy a munkahelyi kihívásaikhoz kapcsolódó stresszel kapcsolatban elérhető és valóságos segítséget tudjanak kérni. Az intézetben működik a Hallgatói Pszichológiai Konzultációs Szolgálat (Diáktanácsadó) is, rendkívül jó tapasztalatokkal; a diákok számára magas hatékonysággal tudunk segítséget nyújtani. Bízunk benne, hogy ez a hatékonyság megjelenik majd az egyetemi kollégáinknak elindított Dolgozói Tanácsadó Szolgálat körében is. Már van lehetőség jelentkezni a tanácsadásra.

Megvan a valódi fogadókészség és igény erre a szolgáltatásra?

Dr. Purebl György: A tanácsadó szolgálat létjogosultságát és a valós igényt mutatja az is, hogy az egyetemen belül dolgozó kollégáink megjelennek és segítséget kérnek a bárki számára nyitott Pszichoszomatikus Szakrendelőben is. E kollégák pszichológiai segítséget kérnek, de nincsen szó mentális zavarokról, tehát nem szükséges a pszichoterápia és pszichiáter beavatkozása. Viszont esetükben megjelent már egy nyomasztó, stresszhez kötött elakadás, amivel foglalkozni kell. E tapasztalatok mentén fogalmazódott meg a Dolgozói Tanácsadói Szolgálat alapgondolata.

 

Amikor valaki felkeresi a tanácsadó szolgálatot, mire számíthat?

Dr. Purebl György: Senkinek sem látunk a veséjébe és a tudatalattijába. A tanácsadáson csak azok a témák és ügyek jelennek meg, amelyeket ő fontosnak tart és megoszt velünk. Nem kell beszélni sem múltbéli, sem gyerekkori eseményekről. Viszont a tanácsadás egy tanulási folyamat, amikor is abban segítünk a hozzánk fordulóknak, hogy amikor feszült és nehéz élethelyzetbe kerülnek és döntéseket kell hozniuk, akkor e döntésekhez fel tudják tenni önmaguk számára a legjobb kérdéseket. Ez az öt alkalom a döntések optimalizálásról szól.

Dr. Kegye Adrienne: Aktív figyelemmel és a maximális segítő szándékkal fordulunk a kollégák felé annak érdekében, hogy rá tudjanak nézni a problémáikra és megtörténjen egyfajta szemléletváltás is. Ez egy lehetőség, ami arról szól, hogy az kolléga önmaga helyzetével, gondolataival, érzéseivel foglalkozzon.

Mik a legjellemzőbb elakadások, amikkel felkeresik Önöket?

Dr. Purebl György: Tapasztalataink szerint legtöbbször valamilyen stresszprobléma okozza az elakadásokat, ám érdekes módon ez nem köthető minden esetben a munkahellyel, munkavégzéssel kapcsolatos nehézségekhez. Minden embernek megvannak a magánéleti problémái, a témák nagyon változatosak; akár a párkapcsolatában, a gyerekeivel vagy éppen az idősödő szüleiről való gondoskodás ütközik akadályba vagy kíván nehéz döntéseket. De a Covid kapcsán is nagyon sok probléma jelent meg, különösen a járvány csúcspontján; az első időszakban a szorongás, illetve a betegek ellátásával kapcsolatos érzelmi terhek jelentettek kihívást az egészségügyi dolgozók számára. A kollégák számára korábban nem volt idő arra, hogy foglalkozzanak azzal az érzelmi csomaggal, amivel megterhelődtek, most viszont a járvány enyhülésével sokan szeretnének ennek elrendezésében segítséget kapni…

Dr. Kegye Adrienne: A járvány során is a súlyos betegekkel foglalkozó kollégák magas munkahelyi stressznek vannak kitéve, mind fizikálisan, mind lelkileg megterhelő munkát végeznek, amit tovább nehezít a magas halálozási arány is. Viszont, ha valaki rászánja magát az első lépésre és jelentkezik a Dolgozói Tanácsadó Szolgálatnál, biztos vagyok benne, hogy megtapasztalja, hogy ez milyen remek lehetőség a munkából, élethelyzetekből eredő stressz oldására, feldolgozására és el tud köteleződni a tanácsadás mellett. Ez pedig bátorítólag hathat másokra is.

Mi dolgozik egy emberben akkor, amikor megteszi az első lépést és segítséget kér?

Dr. Purebl György: Tapasztalataim szerint alapvetően két tényező készteti az embereket arra, hogy szakemberhez forduljanak. Az egyik, amikor az adott helyzet kezd elviselhetetlenné válni és jön egy utolsó csepp, amitől oly mértékűvé válik a belső feszültség, hogy az adott személy segítséget keres. A másik ilyen tényező pedig azon emberek pozitív tapasztalatai a tanácsadással kapcsolatban – akik saját pozitív tapasztalataikat elmesélve ösztönzőleg hatnak a környezetükre. Tehát a szenvedésnyomás mértéke és mások a tanácsadással kapcsolatos jó tapasztalatai erősítik a motivációt a részvételre.

Dr. Kegye Adrienne: A kórházakban szervezett, a kiégést megelőző dolgozói programok is azt mutatták, hogy a jó tapasztalatok átadása lényeges, a részvételt növelő tényező. Eleinte csak néhányan csatlakoztak a csoportokhoz, ám mivel a kollégák folyamatosan azt hallották a részvevőktől, hogy mindez milyen jó és hasznos, egyre többen vettek részt a közös munkában.

Nemek szerint van eltérés a hajlandóságot illetően?

Dr. Kegye Adrienne: A nők talán nyitottabbak, mert a megküzdési stratégiák közül gyakran használják a támogatást kereső formákat, hamarabb kérnek segítséget. A férfiak egy kicsit zárkózottabbak, de hangsúlyozom: a tanácsadás mindenki számára hatékony segítséget jelent.

A társadalom erősen stigmatizálja azokat, akik segítőkhöz fordulnak – vajon ezen a téren van változás?

Dr. Purebl György: A fiatalok esetében egyértelműen látható a változás, mert ők e lehetőségeket a segítség forrásaként élik meg. De még az ő hozzáállásuk sem olyan, mint amikor valaki fogfájás esetén fogorvoshoz megy, pedig ez mutatná meg igazán, hogy megszűnt a stigmatizáció. Jó dolognak tartom azt is, hogy a médiumok a sztereotípiákon túllépve egyre valósághűbben mutatják be, hogy mit is jelent, amikor valaki mondjuk pszichológiai tanácsadásra jelentkezik. Nem a múltban való vájkálásról, hanem a már említett tanulási folyamatról van szó, ami során az illető konkrét eszközöket kap arra, hogy megtanulja kezelni a problémáit, kézben tudjon tartani olyan dolgokat is, amelyekre korábban nem volt képes.

Dr. Kegye Adrienne: Csak megerősíteni tudom: nem a múlt feltárásáról, hanem egy olyan támogató folyamatról van szó, amikor a résztvevő önmaga dolgozza ki azokat a megoldásokat, amelyek segítik őt a nehézségei feldolgozásában. Mi a szakmai tudásunkat hozzuk be a folyamatba.

A tanácsadáson résztvevők prevenciós szemléletet is kapnak?

Dr. Purebl György: Ez a legfőbb célunk, vagyis, hogy megelőzzük a mentális zavarok kialakulását. A depresszió világszerte a második leggyakoribb munkaképesség csökkentést okozó betegséggé vált, sőt, a WHO 2017-es vizsgálata alapján több országban már az első helyen szerepel. Tehát a depresszió megelőzése nagyon fontos. Egy munkahelyi közösség – mint amilyen a Semmelweis Egyetem közössége is – nagyon sokat tud tenni a tagjaiért annak érdekben, hogy mentálisan épek és hatékonyak maradjanak. A Semmelweis Egyetem polgárai egy olyan közösséget alkotnak, aminek a tagjai nagyon nehéz és felelősségteljes munkát végeznek és vigyáznak egymásra. A Családbarát Egyetem Program azért is nagyon jó, mert azt is hangsúlyozza, hogy egy olyan közösséget alkotunk, aminek tagjai szolidárisak egymással, figyelnek egymásra és támogatják egymást.

Dr. Kegye Adrienne: A prevenciós szemlélet az oktatásban is megjelent a kommunikáció és a pszichológia területén, így mivel van róla ismeretük, a fiatalok könnyebben kérik és el is fogadják a segítséget.

A kiégés, a depresszió mennyiben érinti másképpen a segítő területen dolgozókat, mint más szakmák képviselőit?

Dr. Kegye Adrienne: A kutatások alapján az látszik, hogy a munkahelyi stressz és a kiégés veszélye csökkentésének számos komponense közül az öngondoskodás és a tudatosság a legfontosabb erőforrások között szerepelnek. Tehát, amikor valaki jelentkezik egy tanácsadóhoz valamely elakadásával, éppen e két tulajdonság erős jelenlétét mutatja meg. Azt jelenti, hogy az illető azon igyekszik, hogy változtasson az aktuális élethelyzetén. Ez pedig alapvetően mond ellent a már említett stigmatizációnak is.

Dr. Purebl György: A korábbi sztereotípia szerint a segítő szakmákban dolgozók kiégésnek való kitettsége nagyobb – ide sorolták még a tanárokat is –, de ma már látszik, hogy minden ágazatban, minden szakmában és cégméretben megjelenik. A kiégéssel kapcsolatos korábbi állásponttal ellentétben egy visszafordítható folyamatról van szó, ami egy ember életútjának, karrierjének bizonyos szakaszaiban jelenik meg. A kiégés állapotából – segítséggel még gyorsabban – ki lehet jönni. Az viszont igaz, hogy a kiégés jellemzőbb azokban a szakmákban, ahol nagyon nagy elvárások jelennek meg, ám az ezzel szembeállítható jutalom mértéke valamelyest kisebb. Vagyis, ha a sok erőfeszítésért kevés jutalom jár, de nem csupán pénzről van szó, hanem a kollégák egymás közötti-, a betegek-, összességében a társadalom elismeréséről. Mivel az orvosok évtizedekkel korábbi magas társadalmi presztízse leértékelődni látszik, erősen felértékelődtek azok a pozitívumok, amelyeket a kollégák a saját közösségükben tudnak egymásnak adni.

Lippai Roland

Meghitt, békés karácsonyt és egészségben, sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!