Kutatási témák

Vezető

dr. Móczár Csaba

1. Frailty (esendőség) szindróma a háziorvosi praxisban – kiemelve a praxisközösségek szerepét

Az elmúlt 100 év során a várható élettartam világszerte jelentősen megnőtt, amely az időskorúak számának növekedését eredményezte mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. 2000 és 2050 között a 60 éves vagy annál idősebb emberek száma a világon megduplázódik, körülbelül 11%-ról 22%-ra, ami 605 millióról 2 milliárd 60 év feletti felnőttre nő. A 80 év felettiek száma várhatóan megnégyszereződik ugyanebben az időszakban. Általánosságban elmondható, hogy az életkor előrehaladtával egyre több egészségügyi problémánk alakul ki, és egyre törékenyebbé válunk. A várható élettartam növekedése lehetővé teszi a krónikus betegségek kialakulását, miközben a fizikai és kognitív funkciók hanyatlanak, ami az idős embereket rokkantságra vagy függőségre hajlamosítja. Az idősebb felnőttek rendkívül heterogén csoportot alkotnak. Egészségi állapotuk és funkcionális állapotuk életútjaik jelentősen eltérnek genetikai, biológiai és környezeti hátterüktől, valamint egyéb fizikai, pszichológiai és szociális tényezőktől függően. Ezért az azonos kronológiai életkorú egyének eltérő biológiai életkorúak lehetnek.

 A törékenység egyre nagyobb tudományos figyelmet kapott, mint az idősebb felnőttek egészségi állapotának sokféleségének megértése. A múltban a törékenység kifejezést szinte felcserélhetően használták az öregedéssel, fogyatékossággal vagy komorbiditással, részben ezen leíró állapotok hasonlósága és magas együttes előfordulása miatt. Ugyanakkor egyértelmű különbségek vannak a törékenység, az öregedés, az esendőség és a komorbiditás között:

  • az előrehaladott életkor önmagában nem feltétlenül jelenti az esendőségre jellemző negatív egészségügyi következményekkel szembeni sebezhetőséget.
  • a törékenység fogalma az életkorral összefüggő többszörös, felhalmozott hiányok következtében csökkent fiziológiai tartalék és veszélyeztetett homeosztázis fenntartási képesség. Az esendő idős emberek nagyon ki vannak téve a káros egészségügyi következményeknek, ha belső vagy külső stresszhatásoknak vannak kitéve.
  • a komorbiditást két vagy több orvosilag diagnosztizált betegségként határozzuk meg.

A kutatás területei:

  • az esendőség előfordulása egy adott területen
  • az esendő betegek fizikális állapota
  • az esendő páciensek tápláltsági állapota
  • az esendő pácienseknek a különböző idült betegségek kezelésével kapcsolatos adherenciája
  • a beavatkozás lehetőségei, fókuszálva a praxisközösségek szerepére
    • dietoterápia
    • mozgásterápia
    • pszichés támogatás
  • modern technika az esendő betegek ellátásában

2. Az alapellátás népegészségügyi feladatai

A lakosság egészségtudatos magatartásának kialakítása és a betegségek, valamint az egészség-kockázatok korai felismerése az alapellátás fontos feladata. A háziorvosok népegészségügyi feladatai a már korábban elindult praxisközösségi kezdeményezéseken alapulva az alapellátás szerves részét képező praxisközösségi hálózatban magas szakmai színvonalon megvalósulhatnak. Ehhez a rendszerhez kapcsolódnak az Egészségfejlesztési Irodák.

Kutatási területek:

  • az egészségnevelés lehetséges módszerei az alapellátásban
  • a praxisközösségek egészségnevelésben betöltött szerepe
  • a szűrések megjelenése az alapellátási munkában
  • az Egészségfejlesztési Irodák munkájának kapcsolódása a praxisközösségekhez
  • az Egészségfejlesztési Irodák egészséghatása az adott területen/területek között

3. Az ICDC kódrendszer alkalmazhatóságának elemzése

International Classification of Primary Care a WONCA által kifejlesztett kódrendszer a háziorvosi ellátás egyszerű kódolására. A betegségcsoportok mellett a beavatkozások és a betegek szociális helyzetének meghatározására is alkalmas.

A hazánkban alkalmazott BNO és OENO kódrendszer csak részben és sokszor nehézkesen tudja leírni az alapellátásban történő ellátási eseményeket. Másrészt a különböző módon alkalmazott kódrendszerek miatt nehezen hasonlítható össze a különböző országok alapellátási tevekénységének mutatói.

Az ICDC egy könnyen alkalmazható és nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő kódolási módszer.

Kutatási területek:

  • az ICDC kialakulása, felépítése
  • az ICDC pilot-szerű vizsgálata egy megadott praxisban/praxisközösségben
  • összehasonlító elemzések a kódrendszerek között
  • összehasonlító elemzések nemzetközi szinten

4. A háziorvosok szakmai ajánlásokhoz való adherenciájának vizsgálata

Magyarországon előzetesen végzett felmérések részeredményei azt mutatták, hogy a háziorvosok alacsony arányban olvasták, ismerik vagy alkalmazzák a szakmai ajánlásokat.

Kutatási témák:

  • a szakmai ajánlások ismeretének felmérése a praxisokban
  • az ajánlások alkalmazásának felmérése a praxisokban egy-egy krónikus kórkép döntéseinek elemzésével
  • az ajánlások megismerésének lehetőségei
  • helyi eljárásrendek a praxisközösségi munkában

5. Az ágymelleti diagnosztika (POC) a háziorvosi praxisokban

A jogszabály preferálja a praxisközösségek szakmai tevékenységében a megfelelő minőségbiztosítási tanusítvánnyal rendelkező ágy melletti diagnosztika alkalmazását. Az ágymelleti diagnosztika (point of care; POC) révén a rendelőben definitív diagnózishoz lehet jutni, meg lehet hozni bizonyos differenciál diagnosztikus döntéseket tehermentesítve a magasabb ellátási szinteket.

Kutatási területek:

  • a POC elterjedtsége a praxisokban
  • a POC alkalmazása egyes kórképekben, klinikai döntés elemzése
  • a POC árnyoldalai, etikai és szakmai veszélyei
  • POC az ügyeleti ellátásban

Publikációk

Nánási A, Ungvári T, Kolozsvári LR, Harsányi S, Jancsó Z, Lánczi LI, Mester L, Móczár C, Semanova C, Schmidt P,Szidor J, Torzsa P, Végh M, Rurik I. (2021) Expectations, values, preferences and experiences of Hungarian primary care population when accessing services: Evaluation of the patient’s questionnaires of the international QUALICOPC study. Primary Health Care Research & Development 22(e23): 1–7. doi: 10.1017/S1463423620000596; IF:1,32

Imre Rurik, Anna Nánási,  Zoltán Jancsó, László Kalabay, Levente István Lánczi, Csaba Móczár, Csilla Semanova, Péter Schmidt, Péter Torzsa, Tímea Ungvári, and László Róbert Kolozsvári: Evaluation of primary care services in Hungary: a comprehensive description of provision, professional competences, cooperation, financing, and infrastructure, based on the findings of the Hungarian-arm of the QUALICOPC study, Primary Health Care Research & Development, 22(e36): 1-8. doi: 10.1017/S1463423621000438; IF: 1,32

Móczár, C.; Rurik, I.: Hungarian Managed Care initiatives between 2000 and 2007: Regional health outcomes of the Hungarian Care Organizations PRIMARY HEALTH CARE RESEARCH AND DEVELOPMENT. (2018)  DOI: 10.1017/S1463423618000701 IF: 1,48

Csaba, M; Eva, A; Nyina, L: How can family doctors improve the participation rate in mammographic screening ORVOSI HETILAP 158 : 8  pp. 311-315. , 5 p. (2017) DOI: 10.1556/650.2017.30603 IF: 0,32

Rurik, I; Móczár, C; Buono, N; Frese, T; Kolesnyk, P; Mahlmeister, J; Petrazzuoli, F; Pirrotta, E; Ungvári, T; Vaverkova, I et al. Early and Menopausal Weight Gain and its Relationship with the Development of Diabetes and Hypertension EXPERIMENTAL AND CLINICAL ENDOCRINOLOGY & DIABETES 125 : 4  pp. 241-250. , 10 p. (2017) DOI: 10.1055/s-0035-1569365, IF: 2,93