1. A szakdolgozat célja
A hallgatónak az alapképzésben, a mesterképzésben és az osztatlan képzésben az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie.
A szakdolgozat célja az adott tudományterület bármely problémakörének önálló tudományos feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató szakmai tevékenysége során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit és képes legyen véleményét tömören és szabatosan megfogalmazni, továbbá célja lehet a képzés sajátosságaihoz igazodva gyakorlati problémák megoldási lehetőségeinek szisztematikus feldolgozása, illetve innovációs elképzelések, eredmények bemutatása.
2. Témavezető
A szakdolgozat készítését témavezető, esetenként konzulens irányítja. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató vagy külső szakember. Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. Amennyiben a témavezető külső szakember, a tantárgy félév végi aláírását és értékelését a kari oktató, kutató témavezető adja.
3. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje
Az illetékes kar oktatási-kutatási szervezeti egysége a szakdolgozatra vonatkozó témajegyzéket készít, amelyen a konzulensek nevét is fel kell tüntetni. A témajegyzéket – alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés esetén a végzés évét megelőző legalább négy félévvel, négy félévet meghaladó, de legfeljebb hét féléves képzés esetén a végzés félévét megelőző legalább 2 félévvel korábban, legfeljebb négy féléves képzés esetén a végzés félévét megelőző félévben –minden tanév őszi félévi vizsgaidőszakának utolsó napjáig a tanszék hirdetőtábláján, valamint elektronikus úton is közzé kell tenni.
4. A témákra jelentkezés szabályai
A hallgató bármely kiírt témából választhat, a témavezetői kapacitás függvényében. A témaválasztás a kiírt témától eltérő is lehet, ha ehhez a téma szerint illetékes oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője hozzájárult.
A hallgatónak a szakdolgozat témáját a tanulmányok befejezése előtt legalább egy évvel korábban – legfeljebb négy féléves képzésnél a hallgatónak a tanulmányok befejezése előtt legalább egy félévvel korábban – kell kiválasztania és az adott oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjénél bejelentenie a „Szakdolgozat címbejelentő lap”-on.
Az egység vezetője engedélyezés esetén gondoskodik annak nyilvántartásáról, Neptun rendszeren történő rögzítéséről és a konzulens biztosításáról.
A címrögzítést követően a Neptun rendszerből – a bejelentés dátumával is ellátott – szakdolgozat védési jegyzőkönyvet a hallgatónak kell 2 példányban kinyomtatni az: Információ/Általános nyomtatványok felületen a Lehetőségek/Nyomtatás linkkel megnyitás vagy mentés után.
5. Konzultáció
A szakdolgozat elkészítésére történő felkészülést – az ajánlott tantervben szereplő tanulmányi félévekben, egyéni, valamint kontakt óraszámmal meghatározott – vizsgajeggyel végződő, kötelezően választható tantárgy segíti.
A hallgatónak, a szakdolgozat elkészítése során félévenként, az ajánlott tantervben szereplő kontakt óraszámban kell konzultálnia a témavezetőjével.
Javasolt határidők:
– legkésőbb a végzés évében október 1.-ig – a konzulens ismerteti szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményeket és tárgyi lehetőségeket
– legkésőbb a végzés évében november 15.-ig – a hallgató beszámol az addig végzett munkáról
– legkésőbb a végzés évében január 1.-ig – a konzulens értékeli a hallgató eredményeit és eligazítást ad azok végleges formába öntéséhez.
6. A diplomamunka formai követelményei
A szakdolgozat terjedelme legalább 50.000 karakter, maximális terjedelme szóközök nélkül 100.000 karakter. A használandó betűtípus a Times New Roman, betűméret: 12. A terjedelembe a táblázatok és az irodalomjegyzék is beletartozik, de az ábra, lábjegyzet, bibliográfia nem. A szakdolgozatot dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban, valamint elektronikus úton kell benyújtani a képzésért felelős oktatásikutatási szervezeti egységhez. A beadásról a hallgató igazolást kap. A borítón fel kell tüntetni a dolgozat címét, a hallgató nevét, évfolyamát és csoportját, a beadás évét és a konzulens nevét és munkahelyét. A hallgató a tanszékvezető engedélye alapján a képzése nyelvétől eltérő, az egyetem képzési nyelvei közé tartozó nyelven is írhatja a szakdolgozatot.
7. A beadás határideje
Az elkészült szakdolgozatot legkésőbb a végzés évében január 15-ig kell benyújtani a képzésért felelős oktatási, kutatási szervezeti egységhez dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban, valamint elektronikus úton.
A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozat készítése során a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. rendelkezéseit betartja. Az úgynevezett „Plágium nyilatkozat”-ot a szakdolgozatba bekötve, annak függelékeként kell leadni. A tanszékek, klinikák csak azokat a szakdolgozatokat fogadják el, melyek tartalmazzák ezen nyilatkozatot.
A szakdolgozat január 31-ig az illetékes oktatási szervezeti egységgel történt előzetes egyeztetést követően, külön engedély és különeljárási díj fizetése nélkül leadható.
A szakdolgozat leadási határidejének január 31-e utánra történő halasztása esetén az alábbiak szerint kell eljárni:
A kérelem a “Szakdolgozat halasztási kérelem” c. nyomtatványon nyújtható be, melyre az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét is rá kell vezettetni. Ezt követően a kérvényt a Tanulmányi Osztályon az évfolyam-ügyintézőnek kell leadni.
A halasztási kérelem engedélyezésének feltétele az előírt különeljárási díj befizetése:
– első két hét halasztása esetén: 3.500 Ft
– minden további hét halasztása esetén: 2.500 Ft.
8. Bírálat
A szakdolgozatot/diplomamunkát bírálatra kell kiadni. A bírálók felkérését a témát meghirdető oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője végzi. A bíráló csak felsőfokú végzettséggel rendelkező oktató, kutató vagy külső szakember lehet. A bírálatra alapképzésben indokolt esetben a témavezetőt is fel lehet kérni. A bírálók száma az Általános Orvostudományi Karon legalább kettő. Amennyiben a szakdolgozati témát nem a kar oktatási-kutatási szervezeti egysége hirdette meg, a szak, illetve szakirányfelelős maga kér fel szakértő bírálót, aki lehet külső és belső szakember egyaránt. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a szakdolgozat védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a témavezető javaslatot tesz a szakdolgozat minősítésére.
9. Értékelés
A szakdolgozat értékelése 1-5 fokozatú osztályzattal történik. Az értékelésnél tekintetbe kell venni a dolgozatba foglalt önálló vizsgálódás, saját kutatómunka mértékét. A szakdolgozat megvédése az oktatási-kutatási szervezeti egység háromtagú bizottsága vagy – ha a szakdolgozat-védés a záróvizsga része – a záróvizsga-bizottság előtt történik, melynek elnöke az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt egyetemi vagy főiskolai tanár vagy docens, tagjai a konzulens és a tanszék egy oktatója. A bizottság harmadik tagjaként a tanszék külső oktatót is igénybe vehet, különösen az egyetem magántanárai közül.
A bírálói értékelést az erre a célra szolgáló nyomtatványon – szakdolgozat nyilvántartó és értékelő lap – két példányban kell megtenni. Az értékelés tartalmazza a bíráló által javasolt érdemjegyet is. A hallgatót a szakdolgozat nyilvántartó és értékelő lap másodpéldányának megküldésével, a záróvizsgára bocsátást megelőzően kell értesíteni az értékelésről legalább 10 munkanappal a szakdolgozat megvédése előtt.
A védés során a hallgató szóban, ppt előadás segítsége nélkül összefoglalja a szakdolgozat tartalmát. A bíráló a szakdolgozat nyilvántartó és értékelő lapon kettő-öt kérdést tesz fel a szakdolgozat tartalmára vonatkozóan, a szakdolgozat bizottság által elvárt terjedelmű ismertetése, e kérdések és a bizottság esetleges további kérdéseinek hallgató által szóban történő megválaszolása jelenti a szakdolgozat megvédését.
A védésre nem bocsátott szakdolgozat minősítése elégtelen. A védésre bocsátott szakdolgozat minősítését a bírálók javaslatára és védés során mutatott teljesítményre figyelemmel az előzőekben említettek szerinti bizottság állapítja meg.
Egy bíráló esetén az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője jóváhagyja az elégtelen értékelést, vagy újabb bírálót jelölhet ki. Két bíráló esetén, amennyiben csak az egyik bíráló adott elégtelen értékelést, az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője újabb bírálót jelöl ki.
Elégtelen minősítés esetén az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője értesíti a hallgatót, és tájékoztatja a pótlás feltételeiről. Elégtelen diplomamunkát (szakdolgozatot) pótolni csak egy alkalommal lehet.
Csak a soron következő záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát a szakdolgozat pótlása, illetve javítása után az a hallgató:
a) aki szakdolgozatát a határidőre nem nyújtja be
b) akinek szakdolgozatát a bíráló – az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője által jóváhagyottan – elégtelenre minősítette
c) akinek szakdolgozatát az előzőekben említettek szerint kijelölt újabb bíráló is elégtelenre minősítette.
Az elégtelenre minősített szakdolgozat pótlásának feltételeiről a képzésben illetékes oktatásszervezeti egység vezetője rendelkezik, szükség esetén újabb konzultációk előírásával.
10. Megőrzés
Az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője a szakdolgozat egy példányát a védést követően a hallgatónak átadja, a másik példány és az értékelését igazoló védési jegyzőkönyv egy példánya az oktatási-kutatási szervezeti egységnél marad. A diplomamunkát az oktatási-kutatási szervezeti egységnél a mindenkor hatályos Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell megőrizni.
A védési jegyzőkönyv egy példányát az oktatási, kutatási szervezeti egység részéről – a leadásra vonatkozó halasztási engedély esetén is – legkésőbb a végzés évében április 1-ig kell eljuttatni a Tanulmányi Osztályra.
11. Felmentés
A díjjal jutalmazott rektori pályamunkákat a téma szerint illetékes oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a dékán jeles bírálati javaslatú szakdolgozatnak fogadhatja el, amennyiben ezt a hallgató a tanulmányi osztályon benyújtott kérvényben kéri.
Osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók számára a dicsérettel jutalmazott rektori pályamunkákat a téma szerint illetékes oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a dékán jeles bírálati javaslatú szakdolgozatnak fogadhatja el, amennyiben ezt a hallgató a tanulmányi osztályon benyújtott kérvényben kéri.
A tanulmányok keretében létrehozott, lektorált tudományos folyóiratban első szerzős műként közzé tett dolgozatot szakdolgozatként elfogadhatja a dékán, mely esetben a bírálatot az általános szabályok szerint kell elvégezni.
Az előzőekben meghatározott szakdolgozatra vonatkozó kérelmet a hallgatónak a végzést megelőző tanév befejezéséig kell benyújtania a tanulmányi osztályon. A szakdolgozat megírása alóli mentesülés a védés kötelezettsége alól nem mentesít.
2024-2025. tanév
1. Rotátorköpeny szakadás etiológiai tényezői és kezelési elvei
Konzulens: Dr. Antal Imre egyetemi adjunktus, Dr. Skaliczki Gábor egyetemi docens
2. Vállbetegségek korszerű diagnosztikája és ellátása
Konzulens: Dr. Antal Imre egyetemi adjunktus, Dr. Skaliczki Gábor egyetemi docens
3. Vállízületi instabiltás diagnosztikája és kezelése
Konzulens: Dr. Antal Imre egyetemi adjunktus, Dr. Skaliczki Gábor egyetemi docens
4. A haemophilia ortopédiai vonatkozásai
Konzulens: Dr. Bartha Lajos egyetemi adjunktus
5. A térdízület porcfelszíneinek betegségei, sérülései, ezek korszerű diagnosztikája és terápiája
Konzulens: Dr. Bartha Lajos egyetemi adjunktus
6. A térdízületi szalagsérülések, kialakulásuk mechanizmusa
Konzulens: Dr. Bartha Lajos egyetemi adjunktus
7. Etiológiai faktorok a térdarthrosis kialakulásában
Konzulens: Dr. Bejek Zoltán egyetemi docens
8. A Perthes betegség konzervatív és műtéti kezelésének eredményessége
Konzulens: Dr. Domos Gyula egyetemi tanársegéd
9. A gyermekkori gerincbetegségek szűrővizsgálata, a prevenció és kezelés lehetőségei
Konzulens: Dr. Horváth Nikoletta egyetemi tanársegéd
10. Gyermekkori alsó végtagi tengelydeformitások korrekciós lehetőségei irányított növekedéssel
Konzulens: Dr. Horváth Nikoletta egyetemi tanársegéd
11. Fibrosus dysplasia, egyéb tumorszerű csontelváltozások
Konzulens: Dr. Kiss János egyetemi adjunktus
12. Lágyrésztumorok klinikopathológiája, kezelési elvek
Konzulens: Dr. Kiss János egyetemi adjunktus, Dr. Antal Imre egyetemi adjunktus, Dr. Perlaky tamás egyetemi tanársegéd
13. Csontok áttéti daganatainak sebészi kezelése
Konzulens: Dr. Kiss János egyetemi adjunktus, Dr. Perlaky Tamás egyetemi tanársegéd
14. Prognosztikai faktorok, sebészi kezelési elvek csontmetastasisoknál
Konzulens: Dr. Kiss János egyetemi adjunktus
15. A gyermekkori csípőizületi betegségek differenciál diagnózisa
Konzulens: Dr. Kiss Sándor egyetemi adjunktus
16. A veleszületett csípőficam megelőzése, korai felismerése és kezelése
Konzulens: Dr. Kiss Sándor egyetemi adjunktus, Dr. Domos Gyula egyetemi tanársegéd
17. A végtaghossz különbség korrekciójának lehetőségei
Konzulens: Dr. Kiss Sándor egyetemi adjunktus, Dr Domos Gyula egyetemi tanársegéd
18. Periprotetikus fertőzések megelőzése, diagnosztikája, ellátása
Konzulens: Dr. Skaliczki Gábor egyetemi docens
19. A veleszületett dongaláb deformitás kezelése a Ponseti módszer szerint
Konzulens: Dr. Szabó Miklós klinikai szakorvos
27. A coxarthrosis kezelésének műtéti lehetőségei
Konzulens: Dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár
28. Mozgásszervi daganatok diagnosztikája
Konzulens: Dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár
29. Mozgásszervi daganatok korszerű sebészi terápiája
Konzulens: Dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár
30. A juvenilis osteochondrosisok etiológiája, előfordulása és kezelési elvei
Konzulens: Dr. Szőke György egyetemi tanár
31. A végtagfejlődési rendellenességek kezelése
Konzulens: Dr. Szőke György egyetemi tanár
32. A gyermekkori lábbetegségek epidemiológiája
Konzulens: Dr. Terebessy Tamás egyetemi adjunktus
33. Infantilis cerebralis paresis diagnosztikája és kezelése
Konzulens: Dr. Terebessy Tamás egyetemi adjunktus