Mi az NF1?
Az 1-es típusú neurofibromatózis (NF1) veleszületett genetikai állapot, nagyjából minden 3000. gyermeket érinti. Nem fertőző, és nem a szülők hibája. Az esetek felében öröklődik, a másik felében egy spontán génváltozás okozza. Gyakran már kisgyermekkorban feltűnik: tejeskávé színű foltok jelennek meg a bőrön, a hónaljban vagy a lágyékban pedig apró szeplők.
Később az idegek mentén jóindulatú daganatok alakulhatnak ki. Az érintett gyermekek harmadánál-felénél ezek egy mélyre terjedő formája, a plexiform neurofibroma is megjelenik. Ez fájdalmat, mozgásbeli nehézséget vagy látható elváltozást okozhat. Az NF1 minden gyermeknél másképp alakul, ezért rendszeres gondozásra van szükség, amelyben több szakterület orvosai dolgoznak együtt.
Tapasztalat a Tűzoltó utcából
A Semmelweis Gyermekklinika Tűzoltó utcai részlegén dr. Garami Miklós munkacsoportja gondozza Magyarországon az NF1-gyel diagnosztizált gyermekek számottevő hányadát. Az általa vezetett gyermekgyógyászati panel olyan kérdést állít a középpontba, amely sok családot foglalkoztat: mi történik, amikor a fiatal betölti a 18. évét, és át kell lépnie a felnőttellátásba? Ki ismeri majd a történetét, és ki viszi tovább a gondozását?
„Az NF1 minden gyermeknél másképp alakul, nincs két egyforma út. Ha a régió szakemberei megosztják egymással, mi vált be a mindennapi gyakorlatban, abból a gyerekek profitálnak a legtöbbet. Korai felismerést, összehangolt gondozást és nagyobb biztonságot kapnak. Sok NF1-gyel élő gyermeket csecsemőkora óta ismerünk. A 18. születésnap nem lehet szakadék. Azt szeretnénk, hogy a felnőttellátásban is ugyanolyan biztonságban érezze magát, mint nálunk” – mondta prof. dr. Garami Miklós.
Ezen a hídon a Semmelweis Egyetemen belül közösen dolgoznak: a gyermekgyógyászati panelben Garami professzor mellett a felnőttellátás két egyetemi szakembere, prof. dr. Molnár Mária Judit genetikus-neurológus és dr. Drajkó Balázs ortopéd sebész is szerepet kap.
Egy régió tudása Budapesten
A találkozón 16 előadó és panelrésztvevő dolgozik együtt nyolc országból: Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Romániából, Szerbiából, Horvátországból, Olaszországból és Spanyolországból. Többen közülük az Európai Referenciahálózatok (ERN) vezető szereplői. Ezek az uniós hálózatok hangolják össze a ritka betegségek ellátását a kontinensen. A két nap egy NF1-gyel élő ember útját követi végig. Az első napon a gyermekkor áll a középpontban: a szakemberek azt vitatják meg, hogyan hat a betegség a gyerekek idegrendszeri és tanulási fejlődésére, és mit tanulhatnak egymás kezelési tapasztalataiból. A második nap a felnőttkorra tekint előre, arra, hogyan változnak a kezelés céljai egy életen át.
Mit jelent mindez a családoknak?
A találkozó zárt körű, csak egészségügyi szakemberek vesznek rajta részt. Az eredménye mégis a gyerekekhez jut el. A közös tapasztalatok segítenek abban, hogy az NF1-et minél korábban felismerjék, a gondozás egységesebb legyen, és a fiatalok ne maradjanak magára, amikor kinőnek a gyermekellátásból.
Mikor érdemes gyermekorvoshoz fordulni? Egy-két tejeskávé színű folt sok egészséges gyermek bőrén is látható, ez önmagában nem ad okot aggodalomra. Érdemes viszont szakemberhez fordulni, ha:
- a gyermek bőrén hat vagy több, legalább 5 milliméteres tejeskávé színű folt jelenik meg (serdülőkortól legalább 15 milliméteres);
- a hónaljban vagy a lágyékban apró, szeplőszerű pöttyök jelennek meg;
- a bőrön vagy a bőr alatt puha csomók, illetve lassan növő duzzanatok tapinthatók;
- romlik a gyermek látása, kancsalít, vagy az egyik szeme kidülled;
- már csecsemőkorban feltűnően görbe az egyik lábszára;
- a szülők vagy a testvérek között valaki NF1-gyel él.
Két nap, nyolc ország, egy közös cél: hogy az NF1-gyel élő gyerekek a diagnózistól a felnőttkorig biztos kezekben legyenek. Köszönjük dr. Garami Miklósnak és a találkozó valamennyi szakemberének, hogy munkájukkal ezt a célt szolgálják.
