A daganatos gyermekek háromnegyede ma standard kezeléssel hosszú távon meggyógyul. Dr. Egyed Bálint kutatása azon gyermekek számára kínál személyre szabott gyógymódot, akinél ez nem elegendő. A Semmelweis Gyermekklinika gyermekhematológus és -onkológus szakorvosjelöltjét a Magyar Tudományos Akadémia székházában november 10-én tartott díjátadón Junior Prima Díjjal tüntették ki. Az elismerést a munkatársaival meghonosított daganatgenetikai vizsgálati rendszerért kapta, amelynek révén már több mint 100 leukémiás gyermek részesült személyre szabottabb kezelésben. Interjúnkban fiatal kutatónkat arról kérdeztük, miért kell ma még egyes családoknak külföldre utazniuk a kísérletes kezelésekért, és mire van szükség ahhoz, hogy ezek a terápiák itthon is elérhetők legyenek.

A Junior Prima Díj Magyar tudomány kategóriájában a Magyar Fejlesztési Bank és a Prima Primissima Alapítvány 2007 óta díjazza a kiemelkedő eredményeket elérő, 33 év alatti kutatókat. Az idei díjátadót november 10-én tartották a Magyar Tudományos Akadémia székházában, ahol tíz fiatal tudós vehette át az elismerést. Az orvos- és egészségtudomány területén kiosztott négy díjból hármat a Semmelweis Egyetem kutatói nyerték el: dr. Egyed Bálint mellett dr. Bátai Bence és dr. Megyesfalvi Zsolt.

Dr. Egyed Bálint a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegén gyógyít és kutat. Munkájának középpontjában a gyermekkori leukémiák terápiásan kiaknázható genetikai eltéréseinek feltárása és a korszerű diagnosztika áll, azzal a céllal, hogy a kutatási eredmények közvetlenül a betegek kezelésében hasznosuljanak. Kezdeményezésére Magyarország 2025-ben csatlakozott az Innovative Therapies for Children with Cancer (ITCC) nemzetközi hálózathoz. Munkáját korábban Petényi Géza-díjjal és a K&H Jövő Gyógyítója közönségdíjával is elismerték.

Milyen kutatási eredményeit ismerték el a Junior Prima Díjjal? Hogyan foglalná össze ezek jelentőségét azon szülők számára, akik most találkoznak először munkájukkal?

A díj egy olyan innovációs folyamatot ismer el – és ezzel több tíz szakember munkáját, nem csak az enyémet –, amely a molekuláris laboratóriumtól indult és a gyermek onko-hematológiai betegellátásban realizálódik igazán. Az elmúlt 5–6 évben a Semmelweis Gyermekklinikán és a hazai gyermekonkológiai ellátóhelyek többségében meghonosítottunk és továbbfejlesztettünk egy európai szinten is színvonalas daganatgenetikai kutatási és diagnosztikai platformot.

A sejten belüli, normálistól eltérő mechanizmusok akkor tudnak egy daganatsejtet hosszan éltetni, ha azok jól működnek együtt, a daganatgenetikai események okos hálózatot alkotnak. Hasonló ez a vasárnapi húsleveshez: akkor jó, ha harmonizálnak az összetevők, semelyik sem túl sok vagy túl kevés. A Magyar Gyermekleukémia Molekuláris Profilozási Programunk a húsleves receptjét fejti vissza, akár egyedileg minden egyes kanál (a példában egyedi daganatsejtek) szintjén. Ha sejtszintű felbontásban ismerjük a receptet, megjósolhatóvá válik, hogy melyik összetevő kiejtése (célzott gátlása gyógyszerkombinációkkal) rontja el leginkább a levest: azaz gyógyítja a betegséget.

Milyen, a gyermekek gyógyítása során felmerülő kérdés vagy probléma indította el ezt a kutatómunkát? Hogyan jutottak el az első ötlettől az eredményekig?

A gyermekkori daganatok gyógyulási aránya általánosságban véve sokat javult az elmúlt évtizedekben, standard kezelések mellett ma 4-ből 3 gyermek hosszú távon meggyógyul. Természetesen ez soha nem lehet elegendő a gyermekonkológia világában – az egyetlen elfogadható cél a minden betegre kiterjedő, hosszú távú túlélés jó életminőség mellett. A mi munkánk elsősorban a betegek azon 25%-ának igyekszik segíteni, akiknél nem áll rendelkezésre standard, a gyógyulással egyértelműen kecsegtető kezelési lehetőség. Nekik van a legnagyobb szükségük a diagnosztikus-terápiás innovációra, ami a szemünk előtt történik is évről évre.

Visszaemlékszem, ahogy 2018-ban elkezdtük a szakirodalomban keresgélni azokat a daganatgenetikai variánsokat, amelyekre építve egy egyedi génpanel-megoldást kezdtünk alkalmazni a laboratóriumban minden újonnan diagnosztizált leukémiás gyermeknél. Ez a „génpanel-építés” akkoriban kifejezetten modern megközelítés volt, 8–10 hónapig tartott és több száz tudományos közlemény feldolgozását kívánta. Ezt a módszert ma is használjuk, de a jövő már a teljes genom és az egyes daganatsejtek örökítőanyagának egyedi vizsgálata, ebbe az irányba fejlesztünk tovább. Mindez az MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport nélkül elképzelhetetlen lenne – kiemelt köszönet illeti Dr. Alpár Donátot és Dr. Bödör Csabát a hazai innovatív diagnosztikai lehetőségek szüntelen megújításáért. A fejlesztések pályázati forrásból és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat támogatásával indultak, egy részük fenntartását azonban később a NEAK átvette, így ezek a vizsgálatok a leukémiás gyermekek számára elérhetők maradnak.

Mit jelentenek ezek az eredmények a beteg gyermekek és családjaik számára? Tudna konkrét példát mondani arra, amiben már ma segítik az ellátást, és mi az, aminek a gyakorlati hasznához még további kutatás szükséges?

Elsősorban biztonságot jelentenek. Alkalmat adnak arra, hogy idejekorán felismerjük egy adott betegnél, hogy a standard kezelés nem lesz elegendő a betegség gyógyításához, és megfelelő előkészületekre van szükség innovatív kezelési lehetőségek eléréséhez. Gyakran sürgősen. Mára bőven 100 felett van azon leukémiás gyermekek száma, akik a Magyar Gyermekleukémia Molekuláris Profilozásnak köszönhetően kaptak individualizáltabb kezelést. Kiemelt jelentőségűek az újabb immunterápiás készítmények. A genetikai leletek ma már egyértelműen segítenek kiválasztani, mely betegeknek használhatnak a legtöbbet ezek a kezelések. Ez az elmúlt években Magyarországon a leggyakoribb gyermekkori akut leukémiatípus gyógyulási mutatóinak statisztikailag mérhető emelkedésében is megnyilvánult.

Nem tudunk azonban még minden olyan betegnek megoldást ajánlani, akinek a standard kezelésen túlmutató terápiára van szüksége. Ez a világ legfejlettebb pontjain is így van, de nálunk az új, kísérletes kezelések egy része még nem is érhető el. Az elmúlt két évben két leukémiás kisdednél a hazai molekuláris diagnosztika olyan genetikai eltéréseket azonosított, amelyek külföldön elérhető kísérletes kezelést tettek indokolttá. A kiutazás azonban elszakítja a családot az otthonától, rendkívül magas költségei nagyrészt rájuk hárulnak, és sok agresszív betegség nem várja meg az ezzel járó időt – sajnos mindkét esetben ez történt. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózattal azon dolgozunk, hogy az innovatív diagnosztika innovatív kezeléseket is hazahozzon: az említett hatóanyag-családok egyike várhatóan a jövő évben Magyarországon is elérhetővé válik egy korai fázisú klinikai vizsgálat keretében.

Az eddigi munkájára építve milyen új lehetőségeket szeretne meghonosítani a Semmelweis Gyermekklinikán? Mit hozhatna a gyermekek ellátásában a tervezett korai fázisú klinikai vizsgálati központ, és mire van szükség a megvalósításához?

Célunk az innovatív molekuláris profilozás fejlesztésével párhuzamosan az innovatív, a gyermekonkológia területére újonnan érkező kezelések, hatóanyagok meghonosítása korai fázisú klinikai vizsgálatok keretében. Itt nyer óriási jelentőséget a Semmelweis Gyermekklinika és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat nemzetközi beágyazottsága és ismertsége, amelynek egy példája az Innovative Therapies for Children with Cancer (ITCC) konzorciumhoz való 2025-ös csatlakozásunk. A Gyermekklinika mint a közép-kelet-európai régió lényegében első ITCC-központja táptalaja lehet a leukémiás és daganatos gyermekek számára tervezett kísérletes eljárások régiós elterjesztésének, ideértve új immun- és sejtterápiás lehetőségeket, rákvakcinákat, antitest-gyógyszer konjugátumokat, de akár radiofarmakonokat is.

Jelenleg az ITCC egyéves ösztöndíjával az Egyesült Királyságban a területen évtizedekkel ezelőtt kezdeményezett rendszer működését van szerencsém tanulmányozni. A sok közül egy kiemelkedő meglepetés volt számomra, hogy máshol sem támaszkodhat egy ilyen vizsgálóközpont kizárólagos állami vagy tudományos pályázati támogatásokra, mert ezek nem teszik fenntarthatóvá és fejlődőképessé a rendszert. Egy rugalmas, folyamatosan megújulni képes, dedikált és elkötelezett csapat együttműködésének létrehozása az első lépés. A dedikált csapat kiemelt tagja a gyermekonkológiai research nurse, klinikai vizsgálati és helyi ITCC-koordinátor, illetve adatmenedzser – amelyek a mi szűk területünkön relatíve új szerepkörök az országban. És mint ilyenek, alapítványi támogatás és adományfejlesztési folyamatok nélkül nem betölthetők.

 

A Semmelweis Gyermekklinika közössége nevében szívből gratulálunk dr. Egyed Bálintnak! Büszkék vagyunk rá, és hálásak vagyunk azért az elhivatottságért, amellyel a beteg gyermekek gyógyulásáért dolgozik. Sok sikert kívánunk további kutatásaihoz. Bízunk benne, hogy munkája még számos gyermeknek és családnak hoz reményt és gyógyulást.