A Junior Prima Díj Magyar tudomány kategóriájában a Magyar Fejlesztési Bank és a Prima Primissima Alapítvány 2007 óta díjazza a kiemelkedő eredményeket elérő, 33 év alatti kutatókat. Az idei díjátadót november 10-én tartották a Magyar Tudományos Akadémia székházában, ahol tíz fiatal tudós vehette át az elismerést. Az orvos- és egészségtudomány területén kiosztott négy díjból hármat a Semmelweis Egyetem kutatói nyerték el: dr. Egyed Bálint mellett dr. Bátai Bence és dr. Megyesfalvi Zsolt.
Dr. Egyed Bálint a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegén gyógyít és kutat. Munkájának középpontjában a gyermekkori leukémiák terápiásan kiaknázható genetikai eltéréseinek feltárása és a korszerű diagnosztika áll, azzal a céllal, hogy a kutatási eredmények közvetlenül a betegek kezelésében hasznosuljanak. Kezdeményezésére Magyarország 2025-ben csatlakozott az Innovative Therapies for Children with Cancer (ITCC) nemzetközi hálózathoz. Munkáját korábban Petényi Géza-díjjal és a K&H Jövő Gyógyítója közönségdíjával is elismerték.
Milyen kutatási eredményeit ismerték el a Junior Prima Díjjal? Hogyan foglalná össze ezek jelentőségét azon szülők számára, akik most találkoznak először munkájukkal?
A díj egy olyan innovációs folyamatot ismer el – és ezzel több tíz szakember munkáját, nem csak az enyémet –, amely a molekuláris laboratóriumtól indult és a gyermek onko-hematológiai betegellátásban realizálódik igazán. Az elmúlt 5–6 évben a Semmelweis Gyermekklinikán és a hazai gyermekonkológiai ellátóhelyek többségében meghonosítottunk és továbbfejlesztettünk egy európai szinten is színvonalas daganatgenetikai kutatási és diagnosztikai platformot.
A sejten belüli, normálistól eltérő mechanizmusok akkor tudnak egy daganatsejtet hosszan éltetni, ha azok jól működnek együtt, a daganatgenetikai események okos hálózatot alkotnak. Hasonló ez a vasárnapi húsleveshez: akkor jó, ha harmonizálnak az összetevők, semelyik sem túl sok vagy túl kevés. A Magyar Gyermekleukémia Molekuláris Profilozási Programunk a húsleves receptjét fejti vissza, akár egyedileg minden egyes kanál (a példában egyedi daganatsejtek) szintjén. Ha sejtszintű felbontásban ismerjük a receptet, megjósolhatóvá válik, hogy melyik összetevő kiejtése (célzott gátlása gyógyszerkombinációkkal) rontja el leginkább a levest: azaz gyógyítja a betegséget.
Milyen, a gyermekek gyógyítása során felmerülő kérdés vagy probléma indította el ezt a kutatómunkát? Hogyan jutottak el az első ötlettől az eredményekig?
A gyermekkori daganatok gyógyulási aránya általánosságban véve sokat javult az elmúlt évtizedekben, standard kezelések mellett ma 4-ből 3 gyermek hosszú távon meggyógyul. Természetesen ez soha nem lehet elegendő a gyermekonkológia világában – az egyetlen elfogadható cél a minden betegre kiterjedő, hosszú távú túlélés jó életminőség mellett. A mi munkánk elsősorban a betegek azon 25%-ának igyekszik segíteni, akiknél nem áll rendelkezésre standard, a gyógyulással egyértelműen kecsegtető kezelési lehetőség. Nekik van a legnagyobb szükségük a diagnosztikus-terápiás innovációra, ami a szemünk előtt történik is évről évre.
Visszaemlékszem, ahogy 2018-ban elkezdtük a szakirodalomban keresgélni azokat a daganatgenetikai variánsokat, amelyekre építve egy egyedi génpanel-megoldást kezdtünk alkalmazni a laboratóriumban minden újonnan diagnosztizált leukémiás gyermeknél. Ez a „génpanel-építés” akkoriban kifejezetten modern megközelítés volt, 8–10 hónapig tartott és több száz tudományos közlemény feldolgozását kívánta. Ezt a módszert ma is használjuk, de a jövő már a teljes genom és az egyes daganatsejtek örökítőanyagának egyedi vizsgálata, ebbe az irányba fejlesztünk tovább. Mindez az MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport nélkül elképzelhetetlen lenne – kiemelt köszönet illeti Dr. Alpár Donátot és Dr. Bödör Csabát a hazai innovatív diagnosztikai lehetőségek szüntelen megújításáért. A fejlesztések pályázati forrásból és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat támogatásával indultak, egy részük fenntartását azonban később a NEAK átvette, így ezek a vizsgálatok a leukémiás gyermekek számára elérhetők maradnak.
Mit jelentenek ezek az eredmények a beteg gyermekek és családjaik számára? Tudna konkrét példát mondani arra, amiben már ma segítik az ellátást, és mi az, aminek a gyakorlati hasznához még további kutatás szükséges?
Elsősorban biztonságot jelentenek. Alkalmat adnak arra, hogy idejekorán felismerjük egy adott betegnél, hogy a standard kezelés nem lesz elegendő a betegség gyógyításához, és megfelelő előkészületekre van szükség innovatív kezelési lehetőségek eléréséhez. Gyakran sürgősen. Mára bőven 100 felett van azon leukémiás gyermekek száma, akik a Magyar Gyermekleukémia Molekuláris Profilozásnak köszönhetően kaptak individualizáltabb kezelést. Kiemelt jelentőségűek az újabb immunterápiás készítmények. A genetikai leletek ma már egyértelműen segítenek kiválasztani, mely betegeknek használhatnak a legtöbbet ezek a kezelések. Ez az elmúlt években Magyarországon a leggyakoribb gyermekkori akut leukémiatípus gyógyulási mutatóinak statisztikailag mérhető emelkedésében is megnyilvánult.
Nem tudunk azonban még minden olyan betegnek megoldást ajánlani, akinek a standard kezelésen túlmutató terápiára van szüksége. Ez a világ legfejlettebb pontjain is így van, de nálunk az új, kísérletes kezelések egy része még nem is érhető el. Az elmúlt két évben két leukémiás kisdednél a hazai molekuláris diagnosztika olyan genetikai eltéréseket azonosított, amelyek külföldön elérhető kísérletes kezelést tettek indokolttá. A kiutazás azonban elszakítja a családot az otthonától, rendkívül magas költségei nagyrészt rájuk hárulnak, és sok agresszív betegség nem várja meg az ezzel járó időt – sajnos mindkét esetben ez történt. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózattal azon dolgozunk, hogy az innovatív diagnosztika innovatív kezeléseket is hazahozzon: az említett hatóanyag-családok egyike várhatóan a jövő évben Magyarországon is elérhetővé válik egy korai fázisú klinikai vizsgálat keretében.
Az eddigi munkájára építve milyen új lehetőségeket szeretne meghonosítani a Semmelweis Gyermekklinikán? Mit hozhatna a gyermekek ellátásában a tervezett korai fázisú klinikai vizsgálati központ, és mire van szükség a megvalósításához?
Célunk az innovatív molekuláris profilozás fejlesztésével párhuzamosan az innovatív, a gyermekonkológia területére újonnan érkező kezelések, hatóanyagok meghonosítása korai fázisú klinikai vizsgálatok keretében. Itt nyer óriási jelentőséget a Semmelweis Gyermekklinika és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat nemzetközi beágyazottsága és ismertsége, amelynek egy példája az Innovative Therapies for Children with Cancer (ITCC) konzorciumhoz való 2025-ös csatlakozásunk. A Gyermekklinika mint a közép-kelet-európai régió lényegében első ITCC-központja táptalaja lehet a leukémiás és daganatos gyermekek számára tervezett kísérletes eljárások régiós elterjesztésének, ideértve új immun- és sejtterápiás lehetőségeket, rákvakcinákat, antitest-gyógyszer konjugátumokat, de akár radiofarmakonokat is.
Jelenleg az ITCC egyéves ösztöndíjával az Egyesült Királyságban a területen évtizedekkel ezelőtt kezdeményezett rendszer működését van szerencsém tanulmányozni. A sok közül egy kiemelkedő meglepetés volt számomra, hogy máshol sem támaszkodhat egy ilyen vizsgálóközpont kizárólagos állami vagy tudományos pályázati támogatásokra, mert ezek nem teszik fenntarthatóvá és fejlődőképessé a rendszert. Egy rugalmas, folyamatosan megújulni képes, dedikált és elkötelezett csapat együttműködésének létrehozása az első lépés. A dedikált csapat kiemelt tagja a gyermekonkológiai research nurse, klinikai vizsgálati és helyi ITCC-koordinátor, illetve adatmenedzser – amelyek a mi szűk területünkön relatíve új szerepkörök az országban. És mint ilyenek, alapítványi támogatás és adományfejlesztési folyamatok nélkül nem betölthetők.
A Semmelweis Gyermekklinika közössége nevében szívből gratulálunk dr. Egyed Bálintnak! Büszkék vagyunk rá, és hálásak vagyunk azért az elhivatottságért, amellyel a beteg gyermekek gyógyulásáért dolgozik. Sok sikert kívánunk további kutatásaihoz. Bízunk benne, hogy munkája még számos gyermeknek és családnak hoz reményt és gyógyulást.
