„A gyógyulni akarás, a gyógyulás része!”
(Seneca)
Ez év januárjában Lencsi második otthona a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Hematológiai osztálya lett. Ekkor diagnosztizáltak nála egy olyan daganatos megbetegedést, melynek kezeléséhez sok időre, erőre és türelemre volt szüksége. A 16 éves kislányt – a hosszú és kimerítő kezelések ellenére – jókedve sosem hagyta el, a legnehezebb percekben is mosolygott környezetére. Bízott a javulásban, remélte, hogy egyszer „rossz emlékként” tekinthet majd vissza gyermekkora ezen időszakára. Lencsi szülei is mindvégig támogatóak és bizakodóak voltak. Többször is kinyilvánították, mennyire hálásak a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika orvosi csapatának azért, hogy a kezelések idején mindvégig biztonságban tudhatták gyermeküket. Ők ezt úgy fogalmazták meg, hogy a „csendes munkavégzésből”, pontosan érezték, hogy a Klinikán mindenki Lencsi gyógyításán fáradozik.
Teltek a napok, hetek, hónapok, Lencsi körül folyamatosan cserélődtek a szobatársak, új gyermekek érkeztek, és voltak, akik felgyógyulva hagyhatták el a Klinikát. Megindító látni, amikor elérkezik az utolsó kezelés ideje, a gyermek meggyógyul, visszatalál családjához, régi életmódjához. Lencsi szülei úgy határoztak, hogy valamilyen módon meg kell ünnepelni az ilyen nagy fordulópontot. Egy harang, amely reményt sugározva adná tudtára gyerekeknek és szülőknek, hogy a hosszú kezelések véget érnek egyszer, csak tartsanak ki – tűnt a legjobb ötletnek. Felirata: „Nem vagy egyedül!” – hitet és erőt sugározna mindazoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van!
A szülők elgondolásuk megvalósításához kértek és kaptak támogatást, Klinikánk pedig örömmel biztosította a helyet a Hematológiai osztály előtti teraszon. Meghitt, ünnepi pillanat volt az elkészült harang megszentelése, melyet Riesz Doma atya és Németh Szilvia evangélikus lelkész áldottak meg.
Elérkezett Lencsi „nagy napja”, 2022. november 24., amikor az utolsó kezelés után 13:05 perckor, elsőként a gyógyult gyermekek közül, megkondíthatta azt a harangot, mely gyógyulása diadalát hirdeti. Öröm, hála és köszönet, felszabadult ölelések, néhány boldog könnycsepp, nagy taps és óriási harangzúgás jelezte, hogy Lencsi utazása itt véget ért.
A legjobbakat kívánjuk ennek a rendkívül erős kislánynak! Sokat tanultunk Tőled!