Serdülőkori pszichés megbetegedések

Gyermekkori szomatikus tünetzavar

A szomatikus tünetzavarban érintett gyerekeknek valamilyen tartósan (több, mint hat hónapja) fennálló  testi tünetük van, amely jelentős szenvedést okoz nekik. Gyermekkorban a leggyakoribb testi tünetek a fejfájás, hasfájás, hányinger, hasmenés, szédülés, fáradtság. Jellemző rájuk, hogy túlzott mértékben aggódnak amiatt, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes betegségük van.  Általában fokozottan odafigyelnek testi tüneteikre. A gyakori és enyhe panaszokat súlyosnak és veszélyesnek értékelik. A tünetek miatti aggodalom sok energiájukat felemészti, amely mindennapi tevékenységeikben (iskolába járás, barátkozás, sportolás) is hátráltatja őket. Előfordulhat, hogy tüneteik hátterében valamilyen szervi ok áll, de a tünetekkel kapcsolatos aggodalmuk eltúlzott mértékű az alapbetegség súlyosságához képest. Gyakran azonban nem igazolódik semmilyen szervi eltérés panaszaik mögött.

A szomatikus tünetzavar hátterében komplex okok álnak, általában nem lehet egy tényezőre visszavezetni kialakulását. A genetikai hajlam, az érzelmek szabályozásának (felismerésének, kifejezésének) nehézsége, a környezeti hatások (család működése, iskolai stressz) mind szerepet játszhatnak a probléma létrejöttében.

Amennyiben gyermekének tartósan fennálló testi tünetei vannak, amelynek hátterében szervi okok nem igazolódtak vagy amelyek súlyosabbak, mint ahogy azt a szervi okok magyarázzák, és úgy látja, hogy a panaszok erős stresszt okoznak számára, érdemes pszichológiai segítséget keresni.

A szomatikus tünetzavar kezelésében hatékony módszer a kognitív viselkedésterápia. Gyermekkorban a gyógyulás elősegítésében kiemelt szerepe van a családnak, így az egyéni terápiát szülőkonzultációval érdemes kiegészíteni.

A gyermekkori szomatikus tünetzavar kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik.

Gyermek- és serdülőkori depresszió

A gyakori hangulatváltozások a gyermek- és serdülőkor természetes velejárói. Normális, hogy a gyerekek és fiatalok időnként szomorúak vagy ingerlékenyek, máskor vidámak és feldobottak. Ha a negatív érzések és gondolatok eluralkodnak, tartósan fennállnak és hátráltatják a gyermeket a mindennapi tevékenységei elvégzésében, akkor azonban felmerül a hangulatzavar lehetősége.

A depresszió egy olyan hangulatzavar, amely gyermek- és kamaszkorban is megjelenhet. Ilyenkor jellemző, hogy a gyermek tartósan (hetekig vagy akár hónapokig) az idő túlnyomó részében szomorú vagy ingerlékeny. A korábban örömet jelentő tevékenységeket már nem élvezi. Nagy energia befektetést jelent számára a hétköznapi tevékenységek ellátása, akár a felkelés vagy a tanulás. Baráti kapcsolataiban is visszahúzódóbbá válhat. Gondolkodása negatív, csak a problémákra és hibákra fókuszál, túlzottan kritikus vagy önkritikus, emiatt alacsony az önértékelése, gyakran bűntudatot érez.

A depressziós fiataloknál gyakoriak a koncentrációs problémák, a fáradtság. Alvásproblémák jelenhetnek meg, és étvágyuk is megváltozhat. Van akinél fokozott étvágy és akár jelentős súlygyarapodás is bekövetkezhet, másoknál étvágytalanság és fogyás jelenik meg.

Súlyos esetekben az értéktelenség érzése olyan erős, hogy akár önsértés, öngyilkossági gondolatok vagy terv is előfordulhat. Ilyen esetben sürgősségi pszichiátriai konzultáció szükséges.

A depresszió hatékonyan kezelhető kognitív viselkedésterápiával és szükség esetén gyógyszerrel. A terápia megkezdése előtt azonban a pontos diagnózis felállítása szükséges.

A gyermek- és serdülőkori depresszió kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik.

Gyermek- és serdülőkori szorongás

A szorongás egy normális és bizonyos mértékig kifejezetten hasznos jelenség, hiszen segít minket abban, hogy elkerüljük a veszélyes helyzeteket vagy kihozzuk magunkból a legjobb teljesítményt a fontos szituációkban. Ha azonban a mértéke túlzottá válik, akkor a segítség helyett inkább hátráltató tényezővé alakul.

Gyermek- és serdülőkorban a tartós és intenzív félelem megnehezítheti a kortársak közé való beilleszkedést, ronthatja az iskolai teljesítményt, gátat szabhat a barátságok kialakulásának.

Heves stressz esetén a gyerekek olyan testi tüneteket tapasztalhatnak, mint hasfájás, hányinger, szívdobogás vagy légszomj. Előfordulhatnak alvásproblémák. Figyelmük általában a veszélyesnek ítélt helyzetre fókuszál, ezért nehezen koncentrálnak másra.

Jellemző rájuk a negatív gondolkodás, az előttük álló szituációkat túlzottan veszélyesnek értékelik, gyakran félnek a kudarctól, ezért ezeket a helyzeteket elkerülik.

A leggyakrabban előforduló szorongásos kórképek iskolás és serdülőkorban a szociális fóbia, amikor a gyerekek olyan helyzetektől félnek, amelyben fennáll annak a lehetősége, hogy valaki kritikusan, negatívan ítéli meg őket. Ilyen lehet például a többiek előtt való megszólalás, az iskolai számonkérések vagy idegenekkel való találkozás. Az elutasítástól és megszégyenüléstől való félelem miatt, a szociális fóbiás fiatalok igyekeznek elkerülni a társas helyzeteket.

Szintén gyakori kórkép a specifikus fóbia, amikor a gyermek valamilyen konkrét dologtól, például állattól, vér látványától vagy valamilyen helyzettől érez túlzott mértékű szorongást.

A váratlanul kialakuló rosszullétekkel járó pánikzavar szintén jelentkezhet gyermek- vagy serdülőkorban is.

A szorongás kezelésében bizonyítottan hatékony a kognitív viselkedésterápia, amely csoportos és egyéni formában is alkalmazható a szorongásos problémák megoldására.

A gyermek- és serdülőkori szorongás kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik.