A szelén a háttérben teszi a dolgát, mégis kulcsszerepet játszik az egészségünk megőrzésében. Érdemes megismerni közelebbről is ezt a létfontosságú mikroelemet. A biológiai előnyeit, a hiányából vagy túladagolásából eredő következményeket megvizsgálva érthetővé válik, miért is fontos biztosítani belőle a szervezetünk számára megfelelő mennyiséget.
A szelén szerepe
Mindenekelőtt a biológiai szerepét javasolt körbejárni. A szelén az emberi szervezet számára kis mennyiségben, de mindenképpen szükséges nyomelem. Esszenciális természetét korán, a jódot követően másodikként sikerült igazolni. A testünkben található szelén főként fehérjékbe épülve, szelenoproteinek formájában van jelen, így nélkülözhetetlen résztvevője több jelentős enzimfolyamatnak. Ezek közül leginkább a glutation-peroxidáz enzimcsalád említendő, amely az antioxidáns-védekezésben emeli kiemelkedő szereplővé ezt a mikrotápanyagot.
A szelén hozzájárul immunrendszerünk megfelelő működéséhez, és részt vesz a DNS szintézisében. Jelentős szerepe van a jód hasznosulásában, a pajzsmirigy hormonjainak termeléséhez elengedhetetlen, és ezáltal hozzájárul az anyagcserénk szabályozásához.
A szelénellátottság szintjét számos kutatás összefüggésbe hozta a daganatos betegségek, a pajzsmirigy autoimmun megbetegedései, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatával, valamint a férfiak termékenységi mutatóval is. Azonban mielőtt konkrét étrendi ajánlást fogalmaznánk meg, további kutatásokra van szükség a szelénpótlás és ezen betegségek kapcsolatára vonatkozóan.
Ajánlott mennyiség, forrásai
A következő lényeges kérdés az emberi szükséglet mennyisége. A szelén esetében a válasz tartogat érdekességeket. A szelénbevitel fontossága nem vitatható, sokoldalú szerepe miatt érthető és hangsúlyozandó a szükséges mennyiség biztosítása. Fontos tudni, hogy csak mértékkel fogyasztva áldás. Nagyon szűk toleranciatartománnyal rendelkezik, azaz az esszenciális és a potenciálisan toxikus mennyiség közel esik egymáshoz. Az emberi szervezet kis mértékben képes ugyan tárolni, de a megfelelő szelénellátottság a folyamatos szelénbevitel függvénye. A szervezetben lévő szelén nagy része az izomszövetekben raktározódik, bár a pajzsmirigyben található a legmagasabb szelénkoncentráció.
Az érvényben lévő NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) ajánlás szerint a szelén felnőttek számára ajánlott napi beviteli értéke (NRV) 55 mikrogramm. A biztonságos, tolerálható felső beviteli szintje (UL) – az a maximális ásványianyag-mennyiség, amely az összes forrásból származó, napi rendszeres bevitel mellett az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen vagy ártalmas hatást – napi 255 mikrogrammra módosult az elmúlt évben.
Angolszász országokban ez az érték jelenleg magasabb. Súlyos szelénhiány ritkán alakul ki, de ha mégis, két betegséget okozhat. Az egyik a Keshan-kór, amely egy kardiomiopátia, a másik a Kashin-Beck-kór, amely az osteoarthritis egyik formája. A krónikusan magas szelénbevitel egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyenkor jelentkezhet tünetként például hajhullás, körömtöredezés, bőrkiütések és fáradtság, de súlyosabb esetben gyomorpanaszok, szívinfarktus, légzési- vagy veseelégtelenség is előfordulhat.
Érdekességekben bővelkedik az is, hogyan juthatunk hozzá a szükséges mennyiséghez. Az élelmiszerekben lévő szelén mennyisége nagymértékben függ a talaj szeléntartalmától, amelyet a terület geológiai adottságai befolyásolnak. Földünk számos területén – Európa országainak legnagyobb részében is – a talaj szeléntartalma nem elegendő ahhoz, hogy az élő szervezetek működéséhez szükséges szelént biztosítsa. Magyarországon is enyhén szelénhiányos a talaj. Hazánkban a táplálkozásból származó szelénbevitel az elfogadható minimum határán mozog. Az állatokból származó fehérje tartalmú élelmiszerek általában jó szelénforrások. A halak, a tenger gyümölcsei, a belső szervek (például a máj), a hús, valamint a brazil dió a legmagasabb szelén tartalmú élelmiszerek. A brazil dió vagy más néven paradió kivételesen magas szelén tartalmú, még akkor is, ha alacsony szelén tartalmú talajban termesztik. Emellett találhatunk szelént a tojásban, a tejtermékekben, a teljes kiőrlésű gabonákban és néhány zöldségben is. A szelén túladagolása élelmiszerforrásból nagyon ritka, azonban kivételként a már említett brazil dió fogyasztására mégis érdemes odafigyelni.
Egyetlen szem brazil dió akár 60-90 mikrogramm szelént is tartalmazhat, ami meghaladja a napi javasolt beviteli értéket.
Az utóbbi években hazánkban is könnyen hozzáférhető, számos élelmiszerüzletben megtalálható ez az igen ízletes dióféle. Az életmód tanácsadásokon többször érkezett már kérdés azzal kapcsolatban, hogy a brazil dió fogyasztása javasolt-e szelénpótlásra. Túl sok brazil dió fogyasztása elérheti az ártalmas szintet. Az étrendünk más élelmiszerei is tartalmazhatnak szelént, ezért a napi egyetlen szem fogyasztását nem javasolt rendszeresen túllépni. A brazil dió tehát kiváló segítség lehet a szelénbevitel optimalizálására, de tartsuk szem előtt a megfelelő mennyiséget.
Egy változatos, kiegyensúlyozott étrend fogyasztásával elegendő mennyiségű szelénhez juthatunk az élelmiszereinkből is. Ha a szelén bevitele a táplálkozás által mégis elégtelennek tűnik, lehetőség van étrendkiegészítővel pótolni a hiányzó mennyiséget. A megfelelő készítmény kiválasztásakor, és a javasolt adagolás miatt mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni.
Névjegy:
Czibere Erika
Okleveles táplálkozástudományi szakember
Az élethosszig tartó, minőségi életre való törekvés tudatosságot kíván. Szerencsére egyre többen látják úgy, hogy az életmódunkban tett apró változtatásokkal jelentős eredményeket érhetünk el. A hatalmas kínálatból nem könnyű a napi élelem helyes kiválasztása, ezért érdemes jobban megismerni a táplálékainkat. Az életmód tanácsadásokon – a kiegyensúlyozott étrend helyes arányainak megtalálása mellett – nagy hangsúly helyeződik a fogyasztói társadalom lehetőségeinek értelmezésére is.
Források:
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_
Harvard T.H.Chan School of Public Health:The Nutrition Source – Selenium
https://nutritionsource.hsph.harvard.edu/selenium/
U.S. Department of Health & Human Services – National Institutes of Health – Selenium
https://ods.od.nih.gov/factsheets/Selenium-HealthProfessional/
Kármán Krisztina: A szelén szerepe, jelentősége és természetes forrása környezetünkben
https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/37667/KarmanKrisztina07.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Élelmiszer-tudományi ismeretek – 111. oldal
Szerkesztette: Figler Mária Szerzők: Gubicskóné Kisbenedek Andrea – Szabó Zoltán
Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest, 2015
Fotó1:
Photo by Marta Branco: https://www.pexels.com/photo/variety-of-brown-nuts-on-brown-wooden-panel-high-angle-photo-1295572/
Fotó2:
Photo by Electra Studio: https://www.pexels.com/photo/fresh-salmon-steaks-on-ice-with-lemon-and-thyme-30649013/
