Egy vizsgaidőszak lehet nehéz vagy igazán szenvedős, ám igen sokat tehetsz azért, hogy ne az utóbbi verzió valósuljon meg. Ennek a mikéntjéről olvashatsz ebben a cikkben, igencsak hasznos tippekkel.
Egy vizsgaidőszak sosem könnyű, főleg akkor, ha nemcsak megúszásra, hanem sokkal inkább a tisztességes eredményekre törekszünk. A sikeres teljesítés többtényezős dolog; a pillanatnyi állapot, a motiváció, mind abszolút egyedi tényezők, amelyekre mindenkinek ott és akkor szükséges megadni a saját válaszait. Ugyanakkor vannak olyan univerzális tényezők is, amelyekre figyelve jelentősen csökkentheted a stressz-szinted, ami viszont nemcsak az egészségi állapotod miatt lényeges, hanem azzal nagyságrendileg növelheted a teljesítményedet is, és jobb eredményeket érhetsz el. Egyszerűen növelheted a sikerélményeid számát, erősítheted a tanulmányi és szakmai élőmenetelünket.
Tehát amire figyelned kell:
- a megfelelő időmenedzsment,
- a megfelelő projektmenedzsment,
- tudatos stresszmenedzsment.
Időgazdálkodás cicás videók nélkül
Az időmenedzsment magában foglalja a rendelkezésünkre álló idő felhasználására vonatkozó döntéseink meghozatalát, a legfontosabb teendőink elvégzéséhez szükséges idő biztosítását és valamennyi, a tevékenységünkkel kapcsolatos információ kezelését is. Ez röviden az jeleni, hogy az időbeosztásunkat nagyon komolyan vesszük, és lehetőleg úgy állítjuk össze a napi vagy heti teendőink listáját, hogy abban a lehető legkevesebb idő- és energiarabló tevékenység, például cicás és mémes videók nézegetése férjen be.
A vizsgaidőszak nem tréfadolog, viszont nemcsak a nap véges a maga 24 órájával, de az energiánk is, vagyis a motivációnk és a kitartásunk mellett szinte csak a hatékony időmenedzsmentben bízhatunk, ha szeretnénk elkerülni a napi vagy heti káoszt az életünkben. Az időgazdálkodás nem tartozik a rakétatudományok közé, bár számos egyszerűen alkalmazható módszer áll rendelkezésünkre a hatékonyság és a produktivitás érdekében.
Íme, néhány trükk:
A Pomodoro technika: A Pomodoro módszer az egyik legegyszerűbben alkalmazható időmenedzsment praktika. Eszerint a hatékony munkavégzés vagy tanulás alapja, ha egy bizonyos ideig kizárólag egyetlen feladatra koncentrálunk. Ebben az esetben a folyamat így néz ki: 25 perc tanulás vagy munkavégzés után tartunk 5 perc szünetet. Négy etap után pedig pihenünk 15–20 percet, majd folytatjuk a teendőink elvégzését.
Az Eisenhower mátrix – fontos és sürgős: A teendőink listájának összeállítása még nem jelenti a hatékonyság netovábbját, mert a feladatainkat priorizálnunk is kell. A „fontos és sürgős” módszerét Stephen Covey, A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című könyve tette igazán ismertté, ám a csúcsra Eisenhower tábornok, az Egyesült Államok 34. elnöke röpítette, amikor megalkotta a 2×2 modell első változatát. Így lett ő az Eisenhower mátrix névadója, aki szerint, „ami fontos, az ritkán sürgős, és ami sürgős az ritkán fontos”.
A GTD technika: A GTD – vagyis a Getting Things Done, azaz intézz el mindent! – módszert David Allen dolgozta ki. A GTD-ben minden nap összeírjuk valamennyi aznapi feladatunkat, ezt követően pedig az egyszerűbb, könnyebb teendőknek azonnal neki is láthatunk. A nagyobbakat, bonyolultabbakat pedig kisebb egységekre bonthatjuk, így könnyebben átlátjuk, hogy mennyi időt és erőfeszítést igényel az elvégzésük. A munkafolyamatokról pontosabb képet kapunk, így gördülékenyebben tudunk haladni a feladatainkkal.
Nézz előre egy hétre: a 168 óra technika: E módszer alapja, hogy mindig egy hétre tekintünk előre. Ez talán elsőre furcsának hat egy elképesztően pörgős világban, de ez a technika abban segít, hogy ha beugrik egy nagyobb, időigényesebb feladat, akkor éppen a széles időintervallum teszi lehetővé, hogy a feladatainkat a lehető legkisebb stresszel tudjuk átcsoportosítani. Ez a módszer segít abban is, hogy lássuk, hogy az adott héten mivel mennyi időt töltünk és így csökken a „napi nyomás” érzése is. Azért ez eléggé jó dolog!
Projektmenedzsment: ideje elfelejteni a papírcetliket!
Bizonyos szempontból az életünk is egy nagy projekt, hiszen minden egyes nap kisebb-nagyobb célokat jelölünk ki, tervezünk, majd irányítjuk a célok megvalósulásának folyamatát, és ha igazán alaposak vagyunk, akkor a célok teljesülése után még vissza is ellenőrizzük a teljes folyamatot. Tehát „a projektmenedzsment nem más, mint a projekt tárgyának megvalósítását célzó szervezési, vezetési és irányítási tevékenység, amely meghatározott módszereket, technikákat igényel”. Ha mindezt átfordítjuk, mondjuk egy anatómia vizsgára való felkészülésre és annak teljesítésére, akkor szembesülünk azzal, hogy bizony egy „projekttel” van dolgunk. A projektjeinket vezethetjük kockás füzetbe is és cetliken is, de azzal napi szintű problémákat generálhatunk magunknak, vagyis nyugodtan bízzuk magunkat valamely alkalmazásra.
A hatalmas alkalmazásóceánból kiemelve mutatunk hat appot, ami segítségedre lehet a feladataid, projektjeid hatékony kezelésében:
- Asana https://tinyurl.hu/fDTU
- Trello https://tinyurl.hu/yrsp
- Notion https://tinyurl.hu/WipZ
- Google Drive https://tinyurl.hu/zIC4
- Evernote https://tinyurl.hu/egq4
- TicTic https://ticktick.com/about/download
De ne feledd: nem a projektjeinket és az életünket igazítjuk az applikációkhoz, hanem megkeressük azt az alkalmazást, amelyik a legjobban illeszkedik az életstílusunkhoz és a feladataink, projektjeink jellegéhez. Tehát, mielőtt elköteleződnél valamelyik app mellett, néhány napig tesztelgesd őket. Legyél türelmes, megéri!
A stressz szervezetünk természetes élettani reakciója a külső – újdonságot vagy veszélyt jelentő – eseményekre. Miután az élet nem létezik stressz nélkül, és így kikapcsolni sem tudjuk, ezért annak hatékony kezelésére kell törekednünk. A stressztűrő képességünk erősítése, komfortzónánk fokozatos bővítése olyan tapasztalatokhoz vezet, és olyan szituációkra készít fel bennünket, amik a megküzdési stratégiáinkat bővítik, erősítik. Mondanunk sem kell: a kimerülés megelőzése mindig egyszerűbb. Ha felkészültek vagyunk a stresszhelyzetekre, nagyobb eséllyel kerüljük el a krónikus stressz okozta súlyosabb problémákat. A hatékony stresszkezelés alapja: elismerjük és elfogadjuk, hogy stresszesek vagyunk. Ezt követően ki kell derítenünk a stressz kiváltó okát, hogy arra megfelelő stratégiával tudjunk válaszolni. Ám a megelőzést vagy a csökkentést szolgálja, ha rendszeresen sportolunk (az Egészségfejlesztési Központ csoportos, online edzései itt érhetők el, egészségesen táplálkozunk, és minimalizáljuk vagy el is hagyjuk a káros szokásainkat. Az időben elegendő és megfelelő minőségű alvás szintén az egyik legjobb prevenciós eszköz, ahogyan az elegendő énidő és a pozitív emberi kapcsolataink is védelmet jelentnek. Az autogén tréning, mindfulness, a meditáció és a relaxáció (a Semmelweis Egyetem relaxációs hanganyai itt érhetők el) szintén a stressz megelőzését, csökkentését szolgálják.
Lippai Roland
Fotók: Pexels
