Világszerte közel egymilliárd ember küzd valamilyen mentális zavarral, ugyanakkor egyre többen ismerik fel a téma fontosságát, és tesznek aktívan is a jóllétük érdekében. Cikkünkből kiderül, hogy miért fontos a lelki egészség, milyen mentális és fizikai jelei vannak az egyensúlyvesztésnek, és mit lehet tenni a kialakult lelki problémák megoldása érdekében. 
A mentális egészség témaköre az elmúlt években világszerte egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg, e kedvező folyamat mögött pedig számos tényezőt be tudunk azonosítani. Mielőtt azonban elmélyülünk a témában, nézzük meg, hogy mit is jelent a mentális egészség!
Az egészség és a mentális egészség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”. Fontos kiemelni, hogy a fogyatékkal élés nem zárja ki az egészséges állapotot. Ugyanakkor a WHO definiálta a mentális egészség fogalmát is; eszerint egy olyan jólléti állapotról van szó, „amelyben az egyén megvalósíthatja saját képességeit, képes megbirkózni az élet okozta stresszel, tud produktívan dolgozni és képes bekapcsolódni egy közösségbe.”
Egyre nagyobb a figyelem
A mentális egészség fontosságára az elmúlt években talán az egész világot megrázó Covid-járvány irányította rá a figyelmet; a pandémia okozta bizonytalanság, a szociális és társadalmi elszigeteltség, valamint a járvánnyal együtt járó gazdasági nehézségek emberek milliónál idéztek elő jelentős mértékű stressz, szorongást, depressziót, illetve más mentális zavarokat. A világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt a szorongás és a depresszió előfordulási aránya. A felismerés kedvező tendenciáját erősítette az Ipsos mérése is, ami szerint nemcsak világviszonylatban, de a magyar lakosság körében is felértékelődött a mentális egészség témaköre.
Mindemellett a munkaadók is egyre inkább felismerték (és a folyamat jelenleg is tart), hogy a szervezetek legnagyobb értékét az emberi erőforrás jelenti, ugyanakkor a dolgozók jelentős része küzd krónikus stresszel, szorongással, mentális kimerültséggel, fáradtsággal és kiégéssel. Ezek a negatív állapotok nem csupán az egyén egészségi állapotára és jóllétére jelentenek rizikót, hanem a munkahelyi teljesítményre is negatív hatással vannak. Vagyis mindenképpen foglalkozni kell a helyzettel; ma már a különböző céges és vállalati egészség- és wellbeing programok a munkáltató márka szerves részét képezik.
Pozitív folyamatként lehet megemlíteni azt is, hogy az egészségügyi ellátórendszerek esetében látszik a törekvés arra, hogy a mentális egészséggel összefüggő szolgáltatások valamilyen szinten és formában az alapellátásban is elérhetők legyenek. Miközben – ahogy erre a WHO is felhívja a figyelmet – még mindig sokak számára nehéz vagy szinte lehetetlen a szakszerű pszichoterápiás szolgáltatások igénybevétele, az online terápiás lehetőségek valamelyest megkönnyítették a hozzáférhetőséget.
A mentális egészség fontosságával és a mentális zavarokkal összefüggő tabuk lebontásában jelentős szerepet játszik egy jól beazonosítható tendencia is; a különböző közösségimédia-felületeken és a nyilvános szereplések során egyre nagyobb teret kap a téma. Csak egy példa a sok közül: nemrég Lewis Hamilton, a Forma-1 többszörös világbajnoka beszélt arról, hogy gyakorlatilag egész életében depresszióval küzdött.
Mentális zavarok: a legfontosabb tudnivalók
A mentális zavarok olyan pszichológiai vagy viselkedési mintázatok, amelyek jelentős problémákat okoznak az egyén érzelmi állapotában, gondolkodásában, viselkedésében vagy társas kapcsolataiban. Ezek a zavarok negatívan befolyásolhatják az egyén mindennapi életét (és gyakran hatással vannak a környezetére is), és leginkább orvosi vagy pszichológiai támogatást igényelnek.
Néhány példa mentális zavarokra a legjellemzőbb tünetekkel:
Depresszió: állandó szomorúságérzet, fáradtság és reménytelenség érzése, az érdeklődés elvesztése a mindennapi tevékenységek iránt.
Szorongás: állandó túlzott vagy irracionális aggodalom, félelem vagy pánikérzet.
Bipoláris zavar: hangulati ingadozások két szélsőséges állapot – mániás (fokozott energia és eufória) és depressziós (szomorúság és érdektelenség) – között.
Skizofrénia: a valósággal való kapcsolat elvesztése, hallucinációk, téveszmék és zavart gondolkodás.
Poszttraumás stressz zavar (PTSD): egy súlyos trauma után megjelenő intenzív szorongás, rémálmok és visszatérő emlékek.
Ezek a zavarok és állapotok sokféle formában jelentkezhetnek, és különböző kezelési megközelítést – pl. pszichoterápia, gyógyszeres kezelés – igényelhetnek. A pontos diagnózis megállapítására és a szükséges intervenció meghatározására kizárólag szakember jogosult.
Mennyien élnek mentális zavarokkal?
A WHO adatai szerint 2019-ben világszerte 970 millió ember élt valamilyen mentális zavarral, leggyakrabban szorongással és depresszióval, ha pedig ehhez hozzávesszük az elmúlt évek – gyakran az alapvető biztonságérzetünket megrengető – kríziseit: pandémia, háború, gazdasági bizonytalanság, techno-stressz, akkor észlelhető az összefüggés: az érintettek száma sajnos számottevően növekedett.
Az Economx cikke szerint az Európai Unióban 84 millió, míg Magyarországon mintegy másfélmillió ember küzd valamilyen mentális zavarral, ami egy 9,7 milliós népességű ország esetében döbbenetes arányt jelent. Ráadásul a WHO prognózisa sem ad okot az örömre: a szervezet szerint 2030-ra a súlyos (major) depresszió a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon.
A mentális egészség megbillenésének legjellemzőbb tünetei, jelei
A mentális egészséggel kapcsolatos problémák korai felismerése segíthet abban, hogy az érintett időben szakemberhez forduljon, és szakszerű segítséget, támogatást kérjen. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a mentális egészségromlás leggyakoribb jeleivel:
- tartós szomorúságérzet, negatív hangulat, ingerlékenység, szélsőséges hangulatváltozások;
- szociális visszahúzódás, elszigetelődés a családtagoktól, barátoktól, munkatársaktól;
- alacsony energiaszint, folyamatos fáradtság és kimerültségérzet;
- alvászavarok, nehézségek az elalvásban és az alvás fenntartásában vagy túlzott alvás;
- megváltozott étkezési szokások: jelentős súlyvesztés vagy hízás;
- koncentrációs nehézségek, figyelem- és memóriazavar, döntési nehézségek;
- megmagyarázhatatlan és orvosi szempontból nem igazolt eredetű fizikai fájdalmak és emésztési problémák;
- fokozott szerhasználat: pl. alkohol- és drogfogyasztás;
- önsértés, öngyilkossági gondolatok.
Mit tehetünk a mentális egészségünkért?
A mentális egészség fenntartása vagy fejlesztése egy többtényezős folyamat, amely magában foglalja az aktív öngondoskodást és az életmóddal kapcsolatos tudatos döntéseket. Ha a mentális egészségromlás jeleit tapasztaljuk magunkon, fontos, hogy vegyük azokat komolyan. A helyzet felismerése és elfogadása fontos lépést jelent, ahogy az is, ha a helyzetről őszintén beszélünk egy megbízható baráttal vagy családtagunkkal.
Szükség esetében forduljunk szakemberhez – háziorvoshoz, pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez –, hogy szakszerű támogatást kapjunk a nehézségeink leküzdéséhez.
Ugyanakkor különös tapintatot, érzékenységet és ítélkezésmentességet igényel tőlünk, ha a mentális egészségromlás jeleit valamely ismerősünk, barátunk vagy családtagunk esetben véljük felfedezni. A legtöbb, amit tehetünk, ha felajánljuk a támogatásunkat, ítélkezésmentesen meghallgatjuk, és arra bátorítjuk, hogy – ha szükséges – forduljon szakemberhez.
Mit tehetünk magunkért?
Az alábbi módszerek segítségünkre lehetnek a mentális egészség fejlesztésében és fenntartásában. 
- Maradjunk fizikailag aktívak: a rendszeres testmozgás javítja a hangulatunkat, csökkenti a stressz-szintet és a szorongást, valamint növeli az energiaszintünket.
- Gyakoroljuk a mindfulness-t és a relaxációt: a mélylégzés, a meditáció vagy a jóga, segíthetnek a stressz csökkentésében és a belső nyugalom megteremtésében.
- Táplálkozzunk egészségesen: a gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag, kiegyensúlyozott étrend támogatja a fizikai és mentális egészségünket.
- Aludjunk jól: az elegendő és minőségi alvás elengedhetetlen a fizikai és mentális egészség fejlesztéséhez és megőrzéséhez.
- Ápoljuk emberi kapcsolatainkat: a pozitív társas kapcsolatok jelentős védőfaktort jelentenek a stressz és a szorongás ellen.
- Tűzzünk ki reális célokat: a nagy céljainkhoz vezető utat vagy feladatainkat osszuk fel kisebb lépésekre és részcélokra, hogy elkerüljük az elárasztottság érzését. Ünnepeljük meg a kisebb sikereinket is.
- Kerüljük a szerhasználatot: a túlzott alkoholfogyasztás vagy a droghasználat negatívan hat a mentális és fizikai egészségre, és csak súlyosbítja a problémákat.
- Szükség esetén kérjünk szakmai támogatást: a pszichoterápia, a pszichológiai tanácsadás vagy egyéb mentális egészségügyi szakemberrel történő beszélgetés jelentősen hozzájárulhat a mentális problémák kezeléséhez és megoldásához.
- Alakítsunk ki megküzdési stratégiákat: tanuljuk meg, hogyan kezeljük egészségesen a stresszt – pl. mozgás, naplóírás vagy légzőgyakorlatok révén.
- Gyakoroljuk a hálaadást: rendszeresen gondolkodjunk el azon, miért vagyunk hálásak. Ez segít a pozitívumokra fókuszálni és átkeretezni a negatív gondolatokat.
A szomatizáció: ezért fontos, hogy foglalkozzunk a mentális egészségünkkel
A test és a lélek szoros kapcsolatban állnak egymással, így a mentális zavarok hatással lehetnek a fizikai egészségre is. A lelki nehézségek, a mentális egészségi zavarok szomatizációja azt jelenti, hogy a stressz, a szorongás és más mentális zavarok olyan fizikai tünetekben nyilvánulnak meg, amelyek mögött nem mutatható ki egyértelmű szervi elváltozás. A szomatizáció – nagyon leegyszerűsítve – gyakran abból ered, ahogy a szervezet reagál a tartós stresszre, szorongásra vagy az elfojtott érzelmekre.
Stressz és szorongás: a tartós stressz vagy szorongás növeli a szervezetben a kortizol – vagyis a fő stresszhormon – szintjét, ami hozzájárulhat különböző testi tünetekhez, mint például fejfájás, izomfeszülés, emésztési problémák (pl. irritábilis bélszindróma), valamint alvászavarok.
Depresszió: a depresszió nemcsak érzelmi és mentális nehézségeket okoz, hanem gyakori testi tünetekkel is járhat, mint például a krónikus fájdalom, fáradtság, alvászavarok, megváltozott táplálkozási szokások, illetve gyomor-bélrendszeri panaszok.
Poszttraumás stressz zavar (PTSD): a traumatikus élmények következtében fellépő mentális zavarok gyakran fizikai tünetekkel is párosulnak, mint például szív- és érrendszeri problémák, izomfájdalmak, vagy immunrendszeri gyengeség.
Pánikrohamok: a pánikrohamokat intenzív szorongás kíséri, amely gyakran fizikai tünetekben jelentkezik, mint például szapora szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, izzadás, remegés vagy szédülés. Ezek a tünetek gyakran olyan erősek, hogy a roham elszenvedőjében valós halálfélelem jelenik meg.
Magas vérnyomás: a tartós stressz vagy szorongás gyakran hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegség kialakulásához.
Szívbetegségek: a krónikus stressz és a depresszió növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, például a szívroham kockázatát.
Gyomorfekély: a hosszan tartó stressz emelheti a gyomorsavtermelést, ami fekélyek kialakulásához vezethet.
Krónikus fájdalom: a pszichés problémák, mint a depresszió és a szorongás, súlyosbíthatják a krónikus fájdalmat, különösen a hát, fej és izomzat területén.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a mentális zavarok szomatizációja komoly hatással lehet az életminőségre, ezért fontos a testi és lelki egészség integrált és szakszerű kezelése, fejlesztés és megóvása, amely magában foglalja a pszichoterápiát, relaxációs technikákat és adott esetben gyógyszeres kezelést is.
Összefoglalva
A világon közel egymilliárd ember él valamilyen mentális zavarral, a legnagyobb kockázatot pedig a major depresszió jelenti. A mentális egészség fontossága ezért világszerte felértékelődöt; egyre tudatosabbá válnak az egyének, valamint a társadalmak és a foglalkoztatók számára is egyre fontosabb a téma. Ugyanakkor még mindig sokan vannak, akik – miközben szükségük lenne rá – nem jutnak szakszerű segítséghez.
Ha bármilyen aggodalma van, ne habozzon keresni a megfelelő szakembert vagy segélyvonalat!
A 116-123-as számon a nap 24 órájában, bármely szolgáltatótól ingyenesen hívható a Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ). További segélyvonalak elérhetőségei itt találhatók.
Lelki egészség kérdőív. A kérdőív egy önértékelő skála, amely a depressziós tünetek mérésére szolgál. Segít visszajelzést adni a betegség fennállásának valószínűségéről, azonban nem tekinthető önálló diagnosztikai eszköznek. A kérdőív négy állítást tartalmaz. Kérjük, figyelmesen olvassa el mindegyiket, és az alábbi skála segítségével jelölje meg azt, amely az elmúlt héten, beleértve a mai napot, a leginkább jellemző Önre. Kattintson ide a kérdőívért!
Lippai Roland
Fotó: Maksim Goncharenok: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-kezek-no-pihenes-4348589/,
Fotó:Nathan Cowley: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/897817/,
Fotó: Prasanth Inturi: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/1051838/
