Világszerte, így természetesen hazánkban is egyre nagyobb szerepet kap a legtöbbször prevenciós céllal alkalmazott étrend-kiegészítők bevitele, melyek piaca szinte követhetetlen módon bővül. Évről évre, sőt hónapról hónapra érkeznek a gyors hatásokat ígérő csodatabletták, melyek közül sokszor a szakemberek sem mindig tudják, milyen szempontok szerint válasszanak vagy ajánlják azt pácienseiknek. Öntsünk hát tisztább vizet a pohárba, és lássuk, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az étrend-kiegészítők választásakor.
Az étrend-kiegészítők élelmiszereknek minősülnek, ide soroljuk az egyes vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket is. Ezek a készítmények tartalmaznak aktív komponenseket, melyek koncentrált formában vannak a termékekben, és adalékanyagokat egyaránt. Utóbbinak nincs élettani szerepe, az aktív komponensek szervezetben történő eloszlását és felszívódását segítik elő, továbbá vonzó, színes, ízes külsőt adnak a termékeknek.
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának szakgyógyszerészével, Dr. Somogyi Orsolyával készült étrend-kiegészítők alkalmazásáról szóló interjúnk első, illetve második részét honlapunkon olvashatják.
Felmerülhet a kérdés: mi alapján válasszuk ki a megfelelőt, mire van feltétlen szüksége szervezetünknek, és milyen mennyiségben? Sokan úgy vélekednek a kérdésről, hogy mindegy milyen mennyiségben, csak jusson belőle a szervezetükbe, ha esetleg kicsivel többet visznek be belőle, abból baj nem lehet. Mint minden „túlkapással”, természetesen ezzel is megbirkózik a szervezet – bizonyos ideig –, később azonban ennek is meg lesz a böjtje: a túlórázó szervezet előbb-utóbb kifárad.
Mielőtt azonban kiválasztjuk a számunkra megfelelő bogyókat, érdemes tudatosítanunk magunkban azt a legfontosabb szempontot, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a normál, kiegyensúlyozott és egészségtudatos táplálkozást, semmilyen élelmiszer helyébe nem léphetnek. Alkalmazásuk során érdemes figyelembe venni az aktuális egyéni egészségi állapotot és a mindenkori táplálkozási ajánlásokat. Mindenképp érdemes elkerülni azokat a „jó tanácsokat”, melyeket ad hoc módon, az utcán vagy épp a szomszédjától kap az ember. Inkább vegyük figyelembe egyéni szükségleteinket, esetlegesen kialakult hiányállapotokat (pl. akut anyagcsere-betegség), vagy megváltozott életfázisainkat (pl. várandósság), konzultáljunk kezelőorvosunkkal, dietetikussal vagy táplálkozástudományi szakemberrel, és ezen szempontok szerint döntsünk, mit választunk.
Ha már megvan maga a készítmény, amit alkalmazni kívánunk, ismernünk kell azt is, hol és hogyan tájékozódhatunk ennek megfelelőségéről. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYEI) folyamatosan frissülő honlapja minden szempontból megfelelő forrásként szolgál a hazai lakosság számára, hiszen itt minden fogyasztásra javasolt, bevizsgált és tiltólistán szereplő készítmény egyaránt megtalálható, folyamatosan frissülő adatbázisban.
Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, így ne is kezeljük annak! Paradox módon azonban érdemes mégis a gyógyszertárból beszerezni őket, ott ugyanis egészen biztosan megfelelő, bevizsgált terméket kapunk. Nem utolsó sorban pedig a gyógyszerész kollégák olyan kérdéseket is fel tudnak tenni nekünk, melyek megválaszolásával könnyedén ajánlják a számunkra legmegfelelőbb készítményeket. Természetesen az étrend-kiegészítők ára is fontos, így ha mégis az internetről szeretnénk vásárolni, mindenképp vegyük végig az OGYEI honlapján található részletes útmutatót, hogy megfelelő és biztonságos irányba indulhassunk el:
A következő lépés, amikor már a kezünkben van az általunk választott étrend-kiegészítő doboza. Ha megnézzük rajta a hatóanyagok listáját, egy sor jelölést látunk azzal kapcsolatban, hogy mely vitaminból, ásványi anyagból mennyi van az adott termékben. Mielőtt kirohannánk a számoktól a világból, érdemes tisztázni néhány egyszerű, de annál hasznosabb alapfogalmat, melyeket a számok és mennyiségi jelölések mellett, esetleg fölötte láthatunk.
Nemzetközi szabályozás alapján minden étrend-kiegészítőn kötelező feltüntetni az emberi szervezet számára még biztonságosan fogyasztható napi legnagyobb mennyiséget. Ennek a rövidítése: UL (Upper intake Level). Ez az az érték, mely felett semmiképpen sem szabad fogyasztanunk az adott hatóanyagból. Az egyes tápanyagokból a lakosság számára meghatározott napi átlag beviteli értéket RDA (Recommended daily Allowance) jelöléssel találjuk, ezt általában földrajzi elhelyezkedés alapján, populációra mérten határozzák meg. Ezt az értéket vehetjük az ajánlott napi beviteli értéknek.
Lássuk a legnépszerűbbeket – Immunerősítés étrend-kiegészítőkkel
Sokszor tör ránk az a felismerés, hogy elfelejtettük bevenni a napi előírt vitaminbogyókat, pedig érdemes lenne tudatosítanunk magunkban, hogy a kampányszerű kúrák helyett érdemes életmódunkba építeni a változatos és kiegyensúlyozott étrendet. Azzal, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyasztunk, nagyon is sokat, ha nem a legtöbbet tehetünk immunrendszerünk megfelelő működéséért. Az év bizonyos szakaszaiban azonban gyakori probléma lehet egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya, melyeket célszerű étrend-kiegészítők fogyasztásával pótolni. Na de melyek a legfontosabbak, és miben találjuk meg őket:
- D-vitamin: A D-vitamin kis mennyiségben ugyan, de megtalálható élelmiszerekben, például tejtermékekben, tengeri halakban, tojássárgában és egyes dúsított élelmiszerekben (pl. növényi italok), illetve a bőrben UV-B sugárzás hatására alakul ki. Érdemes a téli időszakban ezért kiemelten figyelni a megfelelő pótlásra! Szabályozza a betegségekre adott immunválaszokat, befolyásolja a csontok egészségét, illetve a kálcium és foszfor felszívódását is. Felnőttek számára napi 50 mikrogramm, azaz 2000 Nemzetközi Egység, gyermekek és serdülők számára pedig maximálisan napi 25 mikrogramm, vagyis 1000 Nemzetközi Egység az ajánlott mennyisége.
- C-vitamin: A C-vitamin rendszeres fogyasztása igen fontos szerepet játszik az immunvédelemben, bevitele gyakran hiányos a nem megfelelő étrend miatt. Természetes módon a gyümölcsök és egyes zöldségek szolgálnak a legjobb forrásként, például a citrusfélék, a fekete ribizli, a zöldpaprika és a kivi. Étrend-kiegészítővel történő adagolását tekintve napi 80–500 mg bevitele javasolt, igény szerint, illetve szezonálisan (a téli hideg járványos időszakban) fogyaszthatunk belőle akár naponta 500–2000 mg közötti mennyiséget.
- B6-vitamin: A B6-vitamin a sejtes immunválaszra fejt ki jótékony hatást, hiányában zavart szenvedhet az immunrendszer szabályozása. Napi beviteli szükségletünk 1,3–1,5 mg. Megtalálható a belsőségekben (pl. májban) és húsokban és növényi élelmiszerekben egyaránt, például száraz hüvelyesekben, burgonyában, olajos magvakban, teljes kiőrlésű gabonafélékben. Kisebb mennyiségben jelen van a tejtermékekben és a tojásban is.
- Kálcium: A magyar lakosság kálciumbevitele jelentősen elmarad a szükségestől, holott a kálcium számos élettani funkcióban szerepet játszik a csontok és fogak egészségétől kezdve az immunfolyamatokig. A napi szükséglet életkortól és nemtől is függ, 950–1000 mg közé tehető. Természetes módon a legfőbb forrásunk a tej és tejtermékek, felszívódása innen a legoptimálisabb.
- Végül, de nem utolsó sorban: megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás! Fogyasszunk naponta 2–2,5 l folyadékot, melybe természetesen a levesek és főzelékek is beszámíthatók. Válasszuk a friss vizet, és kerüljük a cukros üdítőket.
Fontos tudni, hogy az ételekkel, italokkal bevitt vitamin- és ásványianyag-mennyiség is számít, így ha pontosan szeretnénk ismerni, adott tápanyagból mennyire van szükségünk, mindenképp érdemes szakemberrel konzultálni! |
Készítette:
Koltai Cintia, okleveles táplálkozástudományi szakember
Képek: OGYEI, Canva
