Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. január 17.
506415 Összes oltás

A rendszeres sport rendszert hoz az ember életébe és sosincs késő elkezdeni – vallja a gyerekkorától aktívan sportoló Rácz Fanni. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ operatív koordinátora, egészségfejlesztő és rehabilitációs szakember interjúban beszélt az életmódváltás alapjairól, a fizikai aktivitás pozitív hatásairól is.

Mit jelent számodra az egészségfejlesztés-, és megőrzés? Milyen pontokon lehet megragadni ezt a szemléletmódod?
Ha egy hasonlattal élhetek, szerintem az egészségfejlesztés egy több lábon álló folyamat. Törekszünk arra, hogy az egyes lábakkal stabilizáljuk az egészségünket, de nem biztos, hogy egy adott élethelyzetben ezek kiegyenlítik egymást. Viszont, ha figyelünk és törekszünk az egyensúly megtalálására fizikális (táplálkozás, sport, szűrővizsgálatok, stb) és mentális (stresszkezelés, „énidő”, stb.) téren, meg fogjuk találni és őrizni a számunkra ideális állapotot.

Szerinted a rendszeres sport mit tesz hozzá egy ember életéhez?
A rendszeres sport a szó szoros értelmében rendszert ad az embernek. Meg kell tanulnia felállni a munka mellől és időt szakítania egyéb más elfoglaltsága és kötelességei mellett úgy jól beosztania az idejét, hogy abba beleférjen a mozgás. Én ezt tartom a legnagyobb nyereségnek, de amellett természetesen sok egészségmutatóra van pozitív hatással, nem beszélve az általános közérzetünket, társas kapcsolatainkat, munkavégző és koncentrációs képességünket. Aki időt áldoz a rendszeres sportra, legyen az bármilyen mozgásforma, és abban jól érzi magát, csak nyerhet.

Az életmódváltás nagyívű változást jelent egy ember életében, aminek része a sport is; mit javasolnál azoknak, akik belevágnának egy egészségesebb életmód kialakításába, hogyan kezdjék el, hogy a rendszeres fizikai aktivitás tényleg az életük részévé váljon?
Először is azt javasolnám, hogy ne úgy vágjanak neki az életmódváltásnak, hogy az egyik napról a másikra, hirtelen megváltoztasson minden addigi szokást.

Nem szabad sürgetni, erőltetni, a fokozatosságra kell törekedni, ami a rendszeres fizikai aktivitásra is vonatkozik. Mindenképpen kérjenek segítséget képzett szakemberektől, akik pontos iránymutatást tudnak adni az egészségtudatos táplálkozás kialakításában és a szakszerűen felépített edzésprogram megtervezésében.

Fontos kiemelnem azt, hogy a szakemberek kiválasztásánál érdemes kritikusan és alaposan megvizsgálni kihez fordulunk. Ha egy szépen felépített rendszer szerint kezdjük el az életmódváltás folyamatát, akkor észrevétlenül éri el a célját és beépül mindennapjainkba, ami által folyamatosan fenntarthatóvá válik. A kulcs mégis az, hogy felismerjük, mire van szükségünk, és ha ezt a mozgás aspektusában nézzük, melyik az a mozgásforma, amit szívesen végzünk, de nem teherként és felesleges időpazarlásként élünk meg, hanem általa feltöltődünk és újra energikusnak érezzük magunkat.

 

Mikor kezdtél el sportolni és mely területeken voltál és vagy aktív?
Gyerekkorom óta rendszeresen sportolok, amit annak köszönhetek, hogy a szüleim a legtöbb iskolai szünetben, hétvégéken az öcsémmel kirándulni, korcsolyázni, biciklizni vittek minket, ezáltal természetessé vált, hogyha volt egy kis szabadidőnk inkább a friss levegőre mentünk mozogni. Már általános iskolában sport tagozatos osztályba jártam, igyekeztem testnevelés órán mindenben aktív lenni, de egyáltalán nem voltam mindenben ügyes. Hamar kiderült, hogy inkább a művészi mozgásformák kötnek le, emiatt kezdtem el aerobikozni. Középiskolában, egy kicsit későn, ez versenyszerű sporttevékenységgé nőtte ki magát, ami úgy beszippantott, hogy ebben képzeltem el a jövőmet. Nagyon hálás vagyok az akkori edzőmnek, Anikó néninek, mert igazán jó testnevelő és edző. Alázatra, küzdésre és kitartásra tanított minket a sporton keresztül, amit most én is igyekszem továbbadni másoknak. Minden évben országos diákolimpiai dobogón állhattam. A továbbtanulást is a sport határozta meg, a Testnevelési Egyetem alatt is rendszeresen folytattam a versenyzői pályafutást, Magyar Kupa országos dobogós helyezésekkel. Jelenleg a funkcionális szemléletű erősítő és mobilizációs edzések vezetése és végzése teszi ki a saját mozgásprogramomat, de alkalomszerűen szívesen járok kocogni, görkorcsolyázni, kerékpározni, télen korcsolyázni és síelni a szabadidőmben, ha tehetem.

Te miért kezdted el, mi volt a legfőbb motivációd?
A szabadidősport mindig is alapvetően hozzátartozott a mindennapokhoz, így ahhoz különösebb motiváció sosem kellett. A versenysport a csapattársaim és az edzések hangulata miatt fogott meg a leginkább. Amikor tudod, hogy fontos szereped van és számítanak rád, az hatalmas húzóerő. Később egyre többször kaptam olyan feladatot, amikor a „kisebbeket” kellett segítenem, például a koreográfia betanításával. Akkor éreztem, hogy ez egy nekem való szerep és továbbra is azért kell dolgozzak, hogy másoknak is segíteni tudjak.

Ebben a rohanó és intenzív világban hogyan tudod beilleszteni az életbe a sportot?
Igyekszem mindig teret hagyni a mozgásra, általában meghatározott időpontokban beiktatni az edzéseket. Ehhez az óravezetés is nagy segítség, hiszen sosincs kibúvó. Általában a pihenőidő figyelembevételével, ezekhez igazítom a többi szabadidős sporttevékenységet, hogy elegendő időt hagyjak a regenerációra is. Továbbá igyekszem a munkavégzés miatti ülést napközben is rövid átmozgatással, hengerezéssel ellensúlyozni.

A SEK keretein belül rendszeresen tartasz csoportos edzéseket, mit kell tudunk a te óráidról, hogyan támogatják az egészségmegőrzést- fejlesztést?
A mobilizáció és mélyizom tréning abban segíti a résztvevőket, hogy ellensúlyozni, illetve idejében elejét tudják venni az egyoldalú terhelésből fakadó mozgásszervi problémáknak. A megfelelő bemelegítési, nyújtási technikák, preventív erősítő gyakorlatok nem csak a mozgásszervi panasszal rendelkezőknek, de más sportot űzőknek (például futóknak) is hasznos lehet, hiszen az ízületek megfelelő mozgásterjedelmével és a tartó izomzat egyensúlyban tartásával, valamint a sérülésmegelőzéssel foglalkozunk a legtöbbet. Kis létszám esetén mindig igyekszem az egyéni szükségleteknek megfelelően kialakítani a mozgásprogram elemeit, így célzott segítséget kaphatnak a hozzám fordulók.

A szenior tréning nem rég került az irányításom alá, de a legsikeresebb óratípusnak mondhatjuk központunk szolgáltatásai között, mivel hetente 60-80 résztvevővel tornázunk online együtt szerda délutánonként.

Az életkori sajátosságoknak megfelelően igyekszünk megtartani és fejleszteni az izomerőt, az ízületi mozgásterjedelmeket és a koordinációs képességet is. Igyekszem olyan gyakorlati tanácsokkal ellátni a résztvevőket, amelyekkel akár a gyakori időskori balesetek, sérülések is megelőzhetők.

Sajnos gyakran hangzik az a mondat, hogy „én már öreg vagyok a sporthoz, inkább bele sem kezdek” – mi a véleményed erről?
Erre a legjobb példa a már említett szenior csoportunk. Nincs életkori limit a sportban, csak meg kell találni a megfelelő formáját.

Azt is látjuk, hogy immár a fiatalok is egyre többen küzdenek derék- és hátfájással és sok más problémával is… mit üzennél nekik?
Nehéz fiatalon már arra gondolni, 10-20-30 év múlva mi okoz majd panaszt, fájdalmat. Az biztos, hogy ha nem akarjuk ugyanazokat a mondatokat ismételgetni, amit a szüleink vagy a nagyszüleink – „Nem bírok már lehajolni. Ez régebben még könnyebben ment…” –, akkor azért ma kell tenni. A mozgás nem ciki, hanem menő. És ki ne akarna menő lenni? Tegyél azért, hogy 10-20-30 év múlva is jól érezd magad a saját testedben!

Lippai Roland

Kép: Cséka Botond

Meghitt, békés karácsonyt és egészségben, sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!