Az Ortopédiai Klinika, az intézet megalapítása óta különös érdeklődéssel fordul a láb betegségei felé. Kezdetben dr. Bender György egyetemi tanár a lábbetegek ellátását. A nevéhez számos tudományos publikáció fűződik hazai és nemzetközi téren is.
A lábsebészet fejlődése hatással volt a világ nagy ortopédiai centrumaira és superspecializálódott lábsebészeti részlegek jöttek létre. Ezt a trendet követve Klinikánkon is 1995-ben külön részleg alakult a láb különlegesebb betegségeinek ellátását tűzve ki célul. A részleg vezetését dr. Mády Ferenc egyetemi docens látta el. A műtéti tevékenysége során, a nem fertőzéses eredetű lábelváltozások korrigálását végezte. Különös figyelemmel fordult a statikai eredetű előláb elváltozásokra, amit korszerű műtéti eljárásokat bevezetve látott el.
A részleg munkáját 2015-óta dr. Rodler Endre klinikai főorvos irányítja. A lábsebészeti profil, a szakma fejlődését követve a boka-láb funkcionális egységét szem előtt tartva végzi a betegek ellátását, a műtéti kezeléseket.
A részleg a graduális és postgraduális képzésben aktív szerepet vállal. Előadásokkal támogatja a modern lábsebészeti elvek meghonosítását hazánkban. A lábsebészet gyakorlati képzését is megszervezve 2019 óta rendszeres tart kurzusokat az I-es Patológiái intézettel kooperálva. A szakorvosjelöltek, a képzésük során 2-3 hónapot töltenek a részlegen.
A részleg országos lábsebészeti centrum funkciót lát el, mely keretében rendszeresen ad más intézeteknek konzíliumot.
Milyen, gyakrabban előforduló betegségeket kezelünk?
- A „bütykös“ láb. A betegek a láb fokozott nyomásnak kitett területein, a bütyöknél fájdalmat éreznek, előrehaladott esetekben az öregujj, a lábujjak súlyosan deformálódnak, elgörbülnek, elfordulnak vagy elferdülnek, a járás, cipőviselés csak panaszok mellett lehetséges. Ha a konzervatív kezelés nem jár eredménnyel, műtéti kezelés javasolt.
- A „kalapács ujj“. A kislábujj deformitások igen változatos képet mutatnak. A kialakult kóros lábujj állás hátterében megbújó anatómiai eltérések pontos megítélése elengedhetetlen a kezelés megtevezéséhez. Itt is igaz, hogy a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén műtéti kezelés javasolt.
- Az öregujj alapízületében jelentkező beszűkült, fájdalmas mozgások hallux rigidus vagy hallux limitus néven ismertek. A háttérben az ízület lábközépcsont fejének és ez fájdalmas porckopást eredményez. Ha a konzervatív kezelés (pl.: speciális talpbetét, gyulladáscsökkentő eljárások) nem jár eredménnyel, műtéti kezelés javasolt. A műtéti terv minden esetben az aktuális ízületi kopás szintjével kell harmonizáljon, törekedni kell az ízületi mozgás megőrzésére. Ennél az ízületnél az elmerevítés is elvégezhető, mert kellően jó eredménnyel jár.
- A felnőttkorban gyorsan romló lúdtalp hátterében leggyakrabban komplex boka-láb funkciózavar áll. A boka súlyosan deformálódik, a korábban gyakran már meglévő lúdtalp fokozódik. A konzervatív kezelés csak az állapot romlásának csökkentését célozza meg és sajnos, nem is mindig sikerrel. Ha műtét szükséges, az mindig komplex beavatkozás. Ezzel a boka és láb stabilitását, a deformitás korrekcióját célozzuk meg. Az utókezelés is a beavatkozás mértékét követve hosszabb az átlagosnál. Átlagosan 6 hét tehermentesítés gipszsínben, majd további 6 hét fokozatos terhelés stabil „kezelőcsizmában“.
- Az Achilles ín betegségei a sarokcsonti tapadás körül alakulnak ki. Itt egymáshoz nagyon közel három féle elváltozás is előfordulhat, melyeknek a kezelése a pontos diagnózis felállítása után indul. A konzervatív lehetőségek kiaknázása után, ha nem jártunk eredménnyel, műtéti kezelés is szükséges lehet. Az Achilles jelentős terhelésnek van kitéve járáskor és futáskor, így az utókezelésben javasolt tehermentesítés, rögzítés nagyon pontosan követendő!
A komplett kivizsgálás ambulánsan zajlik! A befekvés a műtét előtti napon, vagy a műtét napján kora reggel történik. Erről információt az altatóorvosi vizsgálat után kap a beteg, az osztályunk főnővérétől. Orvosi szempontból a korábbi orvosi dokumentációkat és a műtétre váró végtagról készült Rtg, CT, MR képanyagokat kell hozza. A kórházi benntartózkodás rövid, átlagosan 1-3 nap. A rokonokkal a betegek általában telefonon tartják a kapcsolatot. A távozást a beteggel időben egyeztetjük, hogy a család felkészülhessen a fogadására, ha személyesen viszik haza, a szállítást is megszervezhessék.