Ismertető

Vezető:
Dr. Bagdy György
egyetemi tanár, az MTA doktora
e-mail cím: bagdy.gyorgy@pharma.semmelweis-univ.hu
Gyógyszerhatástani Intézet
T: 4591500 /56331, 56336, 56217

Kiss Hajnal
Oktatási ügyvivő szakértő
e-mail cím: kiss.hajnal@med.semmelweis-univ.hu
Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
T: 4591500/51322

Programok Programvezető
01. Pszichiátria prof.  Réthelyi János MD, PhD
02. Mentális egészségtudomány prof. Kovács József MD, DSc
03. Egyének és közösségek erőforrásainak szociológiai és mentálhigiénés megközelítése prof. Dr. Pethesné Dávid Beáta PhD

Oktatók, témakiírók, témavezetők
Törzstagok, törzstag emeritusok
Együttműködési megállapodások
Aktivitások, kapcsolatok

Programok leírása

A Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola (Tudományági Doktori Iskola, MAB azonosítószám: 78) 1993-ban alakult. Vezetője Dr. Bagdy György egyetemi tanár, az MTA doktora.
A Doktori Iskola klinikai tudományágban, egészségtudományban és szociológiai tudományokban akkreditált és jelenleg három képzési programmal működik.

A fenti tudományágakban megvalósuló programok és témák, kutatási és oktatási tevékenységeink a doktori iskola integratív szemléletében zajlanak, amelyek a természet- és társadalomtudományos paradigmák találkozási pontjánál kiegészítik egymást, egyfajta híd szerepét töltik be.

A TDI képzési és kutatási tevékenysége a lelki egészség – lelki betegség kérdéseit helyezi a középpontba. A tudományágak és a programok közötti összehangolt munkát a 2 évre folyamatosan tervezett kurzusok biztosítják úgy, hogy egy-egy szemeszterben 6 -7 kurzusra kerül sor.

A képzési időszakon belül minden hallgatónak lehetősége van arra, hogy a témájához szükséges kurzusokat felvegye. Doktori hallgatóink alapdiplomájának heterogenitása felzárkóztató kurzusok meghirdetését tette indokolttá, amelyeket minden félévben a doktori iskola hivatalos honlapján közzé tett kurzusadatbázisban meghirdetünk.

A doktoranduszok képzését az Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa által kiadott Doktori Szabályzat  szerint végezzük. A fokozatszerzés során a házi védéseket (műhelyvita) opponens részvételével tartjuk meg.

Kiváló Ph.D. oktató kitüntető címet hat témavezetőnk nyert el: Dr. Tringer László 2003­-ban, Dr. Kopp Mária 2004-ben, Dr. Rajna Péter 2005-ben és Dr. Bagdy György 2008-ban, Dr. Mucsi István 2010-ben,  Dr. Bitter István 2019-ben.

  1. Pszichiátria programbanaz elmúlt évek során a kutatási profil számottevő bővülésen ment keresztül. A legjelentősebb témák közé tartoznak a pszichiátriai genetikai és neuropszichológiai vizsgálatok, a felnőttkori figyelemhiányos/hiperaktív zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder; ADHD) és a depresszió, valamint a depresszióval komorbid betegségek kutatása. Megjegyezzük, hogy az ADHD tekintetében hazai viszonylatban, sőt a közép-kelet európai régióban is hiánypótló kutatás folyik, a komorbiditás vizsgálatában pedig egyetemünk TRAJECTOME néven nemzetközi konzorciumot vezet. Jelentős területet képeznek a klinikai pszichofarmakológa kutatások és annak más szakterületekkel közösen folytatott (genetikai, biokémiai, informatikai) vizsgálatai. A kognitív funkciók vizsgálata pszichiátriai betegeknél és a betegek biológiai rokonaiban egyike a legdinamikusabb fejlődést mutató kutatási területeknek, különös tekintettel a „nagy pszichiátriai” kórképek esetében (szkizofrénia, bipoláris zavar). A depresszió patomechanizmusának kutatása lehetővé teszi a potenciális új terápiák felderítését, a depresszióra hajlamosító genetikai prediszponáló faktorok feltárását. Ez utóbbihoz kapcsolódó téma az öngyilkossági rizikó előrejelzését, az öngyilkosság farmakológiai és nem farmakológiai megelőzési stratégiáit kutatja. Az érzelem felismerésének vizsgálata pszichiátriai betegeknél, valamint a virtuális valóság terápiás eszközként való felhasználásának vizsgálata. Az elmúlt időszakban a tudományos témák jelentős bővülésén túlmenően a programunk rendelkezésére álló módszertani infrastruktúra is jelentősen bővült. Sor került egy olyan pszichofiziológiai laboratórium kialakítására, amely lehetővé teszi pszichiátriai megbetegedések funkcionális neurobiológiai markereinek feltérképezését kognitív pszichofiziológiai és elektrofiziológai módszerekkel. Ez az autonóm idegrendszeri működések és az agyi biopotenciálok vizsgálatán keresztül lehetővé teszi a pszichiátriai betegségekre jellemző kognitív deficitek és információfeldolgozási zavarok mögött álló neurális folyamatok nagy időbeli felbontással történő vizsgálatát és a funkcionális neurobiológiai markerek azonosítását. A kommunikációs laboratóriumban a terápiás csoportokon belüli kommunikációt vizsgáljuk vizuális és auditív feedback lehetőséggel.
  2. Az egészségtudományok területén, pszichiátriai-pszichológiai hangsúllyal, de Magyarországon egyedülállóan széleskörű témakínálattal a Mentális egészségtudományok program nyújt kutatóképzési lehetőségeket. A program alapvető sajátosságai közé tartoznak a Semmelweis Egyetem Magatrtástudományi Intézete küldetésnyilatkozatának szellemében a multidiszciplinaritás, az egészségtudományok és orvosi társszakmák párbeszéde és integrációja, valamint a legalapvetőbb egészségtényezők tudományos igényű feltárása és vizsgálata. A témák spektruma ennek megfelelően a legjelentősebb népegészségügyi problémák és magatartásorvoslási vonatkozásaik epidemiológiai elemzésétől, azok pszichoszociális és kulturális vonatkozásain keresztül a pszichofiziológiai és magatartásélettani mechanizmusainak feltárásáig terjed, kiegészülve a lelki egészségfejlesztés preventív szemléletű intervenciós aspektusaival. Konkrét témakínálatokat tekintve a kutatások fókuszai között találjuk az evésszavarok pszichoszomatikus és kulturális vonatkozásait, a krónikus stressz és egyes életmódbeli tényezők egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, a tanatológia némely aspektusát, az alvásnak és zavarainak pszichofiziológiai és magatartásorvoslási vonatkozásait, a szuicidológiát, a bioetikát, az egészségügyi ellátórendszerek működésének szervezeti vonatkozásait, a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedések pszichoszomatikáját, stb. Ezek a konkrét témák nemcsak kiegészítik egymást, lefedve ezáltal az egészségtudomány teljes spektrumát, de egyben egy széles körű kutatásmódszertani know-how ernyője alatt integrálódnak is, amit a képzés kötelező, multidiszciplináris módszertani PhD-kurzusai biztosítanak. A program témavezetői és törzstagi állományát adó kutatók és kutatócsoportok számos kiemelkedően jelentős adatbázis adatgazdái, ide értve a Hungarostudy egészségfelméréseket, a Daytracker vizsgálatok hazai adathalmazát, valamint kiterjedt klinikai és egészséges alanyok poliszomnográfiás felvételeit és quantitatív EEG vonásait tartalmazó multilab szomnológiai adatbázist. Infrastrukturális vonatkozások: (saját fejlesztésű) pszichometriás kérdőívcsomagok, statisztikai és jelfeldolgozást segítő szoftverek, pszichofiziológiai és kronobiológiai laboratóriumi eszközök.
  3. Az egyének és közösségek erőforrásainak szociológiai és mentálhigiénés megközelítése program az egészségtudományok és a társadalomtudományok határmezsgyéjén helyezkedik el. Fő hangsúlyainál fogva a szociológiai tudományághoz tartozik, azaz szociológiai program, mely az egyének sikeres életstratégiáival és problémamegoldó képességével, a közösségekből, társas kapcsolatokból és társadalmi működésből nyerhető erőforrások azonosításával, valamint az egyéni és a közösségi mentálhigiéné jellegzetességeivel foglalkozik. A doktori program sajátossága, hogy a kutatómunkában az egyes témákat azok egyéni, társas, közösségi és társadalmi összefüggéseiben vizsgálja és értelmezi.A kutatómunka középpontjában az alábbi széles témakörök állnak: az emberek testi-lelki jóllétének, különösképpen a személyes kiegyensúlyozottságnak és megelégedettségnek a megalapozása, megteremtése, megőrzése és helyreállítása; az ennek szempontjából fontos és mozgósítható közösségi kapcsolatok, a család, a társulások és általánosan a civil társadalom, azaz a társadalmi tőke; az értékrendből, és ezen belül világnézetből és vallásból is adódó hajtóerők, azaz a szimbolikus tőke; a preventív szemléletű egészségvédelem mentálhigiénés és társadalmi vonatkozásai; a személyes erőforrások és ezek fokozása pszichoedukatív módszerek, segítő beavatkozások, és programok kidolgozása útján; a testi-lelki jóllét növelésének intézményes módozatai, a szociális munkától a szervezetfejlesztésen és más fejlesztő lehetőségeken keresztül az ápolás és gyógyítás eszközeinek igénybe vételéig.A kutatómunka infrastrukturális hátterét a korábbi, jelenlegi és tervezett kutatások adatbázisai, kimunkált módszertani eszköztára jelentik. A módszertani súlypontok között a kvantitatív eszközök és szemléletmód használata mellett kiemelt szerepet kap a képzés és kutatás során a kvalitatív módszerek alkalmazása.

 

Képzési tájékoztatók