A baráti kapcsolatok különleges erőforrásokat jelentenek az emberek számára, ám a fogalom meghatározása korántsem egyszerű. Albert Fruzsina szociológust, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárát kérdeztük arról, hogy átlagosan hány barátja van a magyaroknak, mit gondolnak erről a nők és a férfiak, és hogy a koronavírus-járvány hogyan hatott a baráti kapcsolatainkra.
Albert Fruzsina szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetében a Család és Társas Kapcsolatok Kutatási Osztály vezetője, kutatóprofesszor, a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet egyetemi tanára. Kiemelt kutatási területe a személyközi kapcsolathálózatok vizsgálata, különös tekintettel a baráti és családi kapcsolatokra.
A „barátság” sokak számára több mindent jelenthet, de szociológiailag hogyan ragadható meg ez a fogalom?
Az tényleg érdekes kérdés, hogy egy kutató „kívülről” megmondhatja-e bárkinek is, mit is jelent a barátság, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy ez a fogalom az emberek számára nagyon is különböző kapcsolattípusokat jelent. A mérések során a „hány barátod van?” kérdésre gyakran a „mennyire közeli?” kérdést kapjuk válaszul. Mindez pedig a vizsgálatokat is megnehezíti azzal együtt, hogy a különböző szociodemográfiai csoportok barátságdefiníciója is különböző, elég, ha csak a nemek közötti eltérő értelmezést vesszük alapul. E nehézséget kétféle módszer együttes alkalmazásával igyekszünk megugrani: egyrészt megkérdezzük, hogy valaki mit nevez barátságnak, illetve a barátság megnyilvánulását konkrét helyzetekhez kötjük. Az viszont elmondható: a barátság egy választott, a szexualitás aspektusától megfosztott szeretetkapcsolat (habár nem kizárt, sőt sokak számára kívánatos, hogy a társa/szerelme egyben a barátja is legyen). Noha vannak kontextuális elemei – ilyen lehet a munkahelyi vagy iskolai környezet –, a barátság alapvetően a személyes preferenciákon alapszik. Ez jelentős különbséget jelent a családi, rokoni kapcsolathoz mérve, viszont az is igaz, hogy a választhatóság ebben a kapcsolatrendszerben is megjelent. Ma már megesik, hogy a családtagok akár évekre felfüggesztik vagy teljesen megszüntetik a kapcsolattartást.
A családon vagy a rokonságon belül is létrejöhetnek barátságok?
Ebben a kérdésben nem született még társadalmi konszenzus, de a személyes véleményem az, hogy a barátság megjelenhet a családi életünk különböző szintjein is.
Szerencsés esetben az embereknek megvan a kapcsolati hálózatuk, hiszen ott vannak a családjaik, rokonaik, munkatársaik, „ismerőseik” … miért jó mégis, ha vannak barátaik is?
A barátság a közösen eltöltött időn túl például erőforrást is jelent; magával hozza a társas támogatás lehetőségét, és olyan tőkét képvisel, ami több másféle, például gazdasági vagy kulturális tőkévé konvertálható.
(Pierre Bourdieu tőkeelméletéről itt olvashat bővebben)
De a barátságnak jelentős szerepe van a mentális-pszichés jóllétet illetően is, hiszen egy jó barát egyben lelki támaszt is jelent, hozzájárul az énkép kialakulásához, segíti a normakövetést, és a fizikai egészség védelmében is szerepe van. A célzott kutatásokból az derült ki, hogy a társas támogatás lehetőségébe vetett hit és bizalom erősebb mentálhigiénés védelmet jelent, mint a támogatás konkrét ténye, és a tényleges támogató kapcsolatok száma. Ez azt jelenti, hogy önmagában a képzet erősebb védőfaktort jelent, mint maga a megvalósult támogatás. A már említetteken kívül a barátságnak van egy fontos, a társadalmi integrációval összefüggő funkciója is, ugyanis képes arra, hogy összekapcsoljon egymástól nagyon különböző társadalmi csoportokat. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a szegényebb társadalmi rétegek esetében – ha jelen vannak középosztálybeli barátok – csökken az iskolai lemorzsolódás aránya, és növekszik a továbbtanulás esélye.
Ám az is igaz, hogy az emberek tapasztalatai nem minden esetben vágnak egybe a barátság idealizált képével…
Az tényleg egy másik kérdés, hogy mit mutat a valóság. Korábban végeztünk egy börtönkutatást, ahol kiderült az általunk megkérdezett fiatal férfi elítéltek válaszaiból, hogy számukra éppen az jelentette az egyik legnagyobb sokkot, hogy csalódtak azokban, akiket korábban a barátaiknak hittek. Az életben vannak „barátság tesztek”, és ilyenkor gyakran ütközik egymással az előzetes hit és a rideg valóság. A koronavírus-járvány idején sokan szerezhettek jó és kevésbé jó tapasztalatokat is. „A bajban ismerszik meg a barát…” mondás nagyon is érvényes.
Említetted, hogy a barátság meghatározása szociodemográfiai szempontból is eltérő lehet, akár már a nemek szintjén is. Erről mit érdemes tudnunk?
Noha a helyzet némileg változott, még mindig van eltérés a nők és férfiak barátságdefiníciója között. Előbbiek számára a barátságban a támogatás és az intimitás bír kiemelt fontossággal, míg a férfiak hajlamosak azokat is a barátjuknak nevezni, akikkel valamilyen közös tevékenységet űznek. A férfiak eltérő hozzáállása mögött többek között a férfibarátság tabusítása húzódik meg, ami szerint két férfi között nem kívánatos az intim és támogató kapcsolódás, mert ez nem fér bele a hagyományos férfiszerepekbe. Emma Watson színésznő ENSZ Jótékonysági Nagykövetként is megfogalmazta, hogy ez a felfogás károkat okoz a férfiak számára. De szeretném újra hangsúlyozni: az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek e téren, főleg a fiatalok körében.
Ha már évtizedekről beszélünk; milyen volt a helyzet e téren a rendszerváltás idején, főleg annak fényében, hogy ma már az online világ jelentős változásokat eredményezett?
A rendszerváltás után egyfajta eufória alakult ki, az embereknek egyre több barátot vallottak magukénak, míg a teljesen baráttalanok aránya a megkérdezettek ötödére esett vissza. Ám a helyzetre erősen rányomta a bélyegét ebben az időszakban a közel másfélmillió munkahely megszűnése, ugyanis a rendszerváltás előtti évtizedekben a barátságok jelentős részben a munkahelyekhez kötődtek. Tehát a munkatársi kapcsolatok megszűnése a barátságok leépüléséhez is vezetett. Ám e trend mellett az internet megjelenése és elterjedése új területeket is nyitott, hiszen lehetőséget adott és ad a kapcsolatok megteremtésére, és azok ápolására is. Ám az internettel kapcsolatban aggályaim is vannak, mert egyelőre nem tudjuk, hogy a barátságok terén mi történik a fiatalokkal. Az továbbra is igaz, hogy az életkor előrehaladtával csökken a barátok száma, és még mindig a fiataloknak van a legtöbb barátjuk. Ugyanakkor jelentőssé vált a szórás is, ugyanis sok olyan fiatalról tudunk – akár a közvetlen környezetünkben is láthatjuk őket –, akik az online világ lehetőségei ellenére sem tudnak igazán barátkozni, ami jelentős frusztrációt okoz számukra. A magány prevalenciája a felnőtt lakosság körében a 18–29 éves korosztályban a legmagasabb.
Egy 2017-es mérés szerint a magyar felnőttek negyede egyetlen barátot sem tudott megnevezni, míg közel kétharmaduk 1–4 barátot tudhatott magáénak… jelenleg mit lehet tudni egy átlagos magyar ember barátságtérképéről?
A legutóbbi, 2019–2021-es méréseink szerint azok aránya, akik egyetlen baráttal sem rendelkeznek, nem haladja meg a tíz százalékot, bár emellett nagyot csökkent a sok barátot megnevezők aránya is. Összességében viszont egyfajta felfutást látunk, az emberek zömének 1–4 barátja van.
A koronavírus-járvány évei hogyan alakították át a kapcsolatokat, milyen hatással voltak a barátságokra?
A 2021 decemberi vizsgálataink során a prognózisommal ellentétben a barátságok terén nem történtek óriási változások. Az adataink szerint a családi kapcsolatok megerősödtek, és a vizsgált szoros kapcsolattípusok közül a barátságok váltak a leginkább sérülékeny kapcsolati formává, bár itt is két folyamatot azonosítottunk be: míg a lazább kapcsolatok valóban megszűntek, addig az erős barátságok kiállták a próbát. Leginkább a budapestiek esetében volt megfigyelhető, hogy a kapcsolattartás főleg az online világban valósult meg, azzal együtt, hogy nem csak az interakciók száma ritkult, de azok minősége is romlott valamelyest.
Viszont sokak tapasztalata az is, hogy a Covid19 időszaka nem csak erodálta az emberi kapcsolatokat, hanem megerősítette őket, vagy akár újakat is teremtett… erről mondanak valamit a számok?
Valóban, pozitív változások is történtek: a mostani adatfelvétel során a megkérdezettek öt százaléka mondta azt, hogy rendelkezik az elmúlt egy éven belül született barátságokkal, vagy a már meglévők erősödtek meg.
Lippai Roland
Fotók: Canva
