Az autódat viszed… Te mikor voltál “műszaki vizsgán”?
Szervezetünkben naponta számtalan „időzített bomba” gyártása indul el. Ezek lehetnek fertőző és nem fertőző betegségek, akut vagy krónikus lefolyásúak, azonnali tünettel, panasszal járók, esetleg sokáig panaszmentesek. Ezért egyáltalán nem mindegy az, hogy a kórállapotok megelőzésében, kialakulásában, illetve tünetmentessé tételében milyen szerepet vállalunk. Egészségünk megőrzésében kulcskérdés immunrendszerünk támogatása, aminek alapja az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a kontrollált stressz-szint éppen úgy, mint a mérsékelt alkoholfogyasztás, a dohányzásmentes életmód, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a védőoltások. Szerencsére az időben feltárt betegségek többsége gyógyítható, illetve megfelelő gondozással tünetmentes állapotban tartható.
Háromféle eszköz áll rendelkezésünkre annak érdekében, hogy a betegségek és szövődményeik kialakulásának a kockázatát a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük:
- legyen az életmódunk egészségtudatos;
- figyeljük szervezetünk jelzéseit, végezzük el az előírt önvizsgálatokat;
- rendszeresen vegyünk részt a nekünk szóló szűrővizsgálatokon.
Szűrés, kivizsgálás, rizikófaktor – miről is van szó?
Szűrésre panasz- és tünetmentes időszakban kerül sor az életkor, nem, családi anamnézis és egyéb kockázati tényezők függvényében. A szűrések során előre ütemezett menetrend alapján kerülhetnek időben felderítésre a rejtett krónikus, nem fertőző betegségek, illetve azok kórmegelőző állapotai. Az előírt szűrések azért fontosak, mert a krónikus, nem fertőző betegségek legtöbbször tünetmentesen alakulnak ki, és csak előrehaladottabb állapotban okoznak panaszt, látható elváltozást.
Kivizsgálásra olyan panaszok és/vagy tünetek meglétekor kerül sor, amelyeknek indokolt felderíteni az oki hátterét. Ebben az esetben az orvos határozza meg a vizsgálat időbeliségét, a felmerülő betegség sürgőssége és súlyossága alapján.
Rizikófaktornak nevezzük azokat a testi adottságokat, életmódbeli szokásokat, környezeti hatásokat, szociális körülményeket, melyek egy adott betegség kialakulásának esélyét növelik. Számos olyan rizikófaktor van jelen az életünkben, amelyek többsége befolyásolható, míg egy részükre – például az életkorunkra – nincs ráhatásunk.
A krónikus betegségek kezelése – szív-érrendszeri, daganatos, anyagcsere-, légzőszervi és mentális betegségek – gyakran élethosszig tartó gyógyszerszedéssel, és minden esetben életmódbeli teendőkkel is együtt jár. A legtöbb szűrővizsgálat a már említett betegségcsoportok felismerését célozza meg, viszont egyes betegségek felderítése hatékony szűrőeszköz híján nem lehetséges, emiatt különösen fontos az is, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire.
Valamennyi korosztály számára ajánlott teendők
- Családi anamnézis felvétele, rizikótényezők azonosítása
- Életmódbeli rizikóállapotok felmérése
- Fizikális állapot vizsgálata
- Hipertóniaszűrés
- Szénhidrátanyagcsere-zavar szűrése
- Lipidanyagcsere-zavar szűrése
- Szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) rizikóbecslés
- Szájüregi szűrés
- Depressziószűrés
- Melanóma megelőzése, anyajegyek önvizsgálata, melanóma korai felismerése
Rizikócsoportba tartozók számára ajánlott teendők
- Vastag- és végbélszűrés
- Méhnyakszűrés, méhnyakrák oltással történő megelőzése
- Emlőszűrés, emlő önvizsgálata
- COPD-szűrés
- Krónikus vesebetegség szűrése
- Látásvizsgálat
- Halláskárosodás vizsgálata
- Csontritkulás vizsgálata
- Tüdőszűrés
- Prosztata vizsgálata, prosztatarák szűrése
- Herék önvizsgálata
|
Az alábbi kalkulátorok segítségével Ön is könnyedén kiszámolhatja, jelenleg aktuális egészségi állapotára milyen javaslatokat kap az eredményeknek megfelelően. Fontos információ, hogy nem feltétlen minden kérdőív értelmezhető az Ön számára az alábbiak közül, így ennek megfelelően válassza ki az Önre jellemző témakört. Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) rizikóját felmérő kérdőívEz a kérdőív annak ad iránymutatást, akinek még nincs igazolt krónikus obstruktív tüdőbetegsége (COPD) vagy egyéb krónikus légúti betegsége. Lelki egészség kérdőívA kérdőív a depressziós tünetek mérésére alkalmas önjellemző skála. A betegség fennállásának a valószínűségére vonatkozóan ad visszajelzést, nem tekinthető önálló diagnosztikai eszköznek. A vizeléssel és vizelettartással kapcsolatos panaszokat felmérő kérdőívEz a kérdőív a 40-45 év feletti férfiak számára ad iránymutatást. Hogyha Ön érintett, töltse ki! |
Személyre szabott teendőiről részletesen az Egészség elvitelre c. könyvünkben olvashat!
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat és szűrővizsgálatokat az 51/1997-es NM rendelet tartalmazza, amely az alábbi linken érhető el a jogtárban.
A vastagbélszűrés fontosságáról és folyamatáról az NNK által készített kiadványban tájékozódhat.
Ha részletesebben tájékozódna a témában az alábbi oldalon teheti meg.
A HPV és méhnyakrák megelőzéséről az NNK által készített kiadványban, illetve a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászat Klinikájának honlapján tájékozódhat a felsorolt linkekre kattintva.
Az emlőrák megelőzésének fontosságáról a Semmelweis Egyetem honlapján található videoanyagot ajánljuk szíves figyelmébe.
Ha részletesebben tájékozódna a témában az alábbi oldalon teheti meg.
Ha tudni szeretné, milyen gyakorisággal, mely szűrések és önvizsgálatok javasoltak a rizikócsoportba tartozók számára, akkor nézze meg erre vonatkozó aloldalunkat itt.
Grafika: Egészségfejlesztési Központ
