ELSŐ RÉSZ
A technológia számos területen megkönnyítette az életünket, ugyanakkor az egészségi állapotunkkal kapcsolatban jól tesszük, ha minden esetben továbbra is képzett szakemberekre támaszkodunk. Cikkünkben összefoglaltuk az öndiagnosztika veszélyeit, és bemutatjuk, hogy kihez forduljunk Dr. ChatGPT és Dr. Google helyett.
Képzeljük el a következő helyzetet: valaki otthon ül, amikor hirtelen elkezd fájni a feje, viszket a szeme, és megemelkedik a pulzusszáma. Ő pedig gondolkodás nélkül előveszi a telefonját vagy laptopját, és gyorsan beírja a Google-ba vagy valamelyik mesterséges intelligencia (AI) modell beszélgető ablakába az egymillió dolláros kérdést: „mi okozhatja ezeket a tüneteket?”.
A keresési eredmények valóban tartalmazhatnak pontos információkat, de az is könnyen előfordulhat, hogy súlyos, akár halálos betegséggel riogatják az illetőt. A modern technika korában ez a jelenség, amelyet gyakran „Dr. Google”-nek – és újabban „Dr. ChatGPT”-nek – nevezünk, egyre elterjedtebb, és komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.
Az öndiagnózis térnyerése
A COVID-19 járvány óta a virtuális/online egészségügy széles körben elterjedt, és sokan tanulták meg, hogyan lehet távolról elérni az egészségügyi szolgáltatókat. Ugyanakkor a technológia könnyű hozzáférhetősége azt is eredményezte, hogy egyre többen részben vagy teljesen mellőzik a szakembereket, és közvetlenül a „Dr. Google”-höz fordulnak öndiagnózisért, vagy valamelyik, immár mindenki számára elérhető AI-eszközhöz. Már 2013-ban a megkérdezett kanadaiak több mint fele bevallotta, hogy a Google keresőt használja öndiagnózisra, és azóta ez a tendencia csak tovább erősödött.
A The Conversation kutatója, Taleen Lara Ashekian, aki a virtuális egészségügyi ellátás területén végez vizsgálatokat, rámutatott: az online öndiagnózis gyakorlata rendkívül elterjedtté vált, és alapvetően változtatta meg az egészségügy működését. Ez a jelenség annyira gyakori lett, hogy még saját önálló fogalmat is kapott.
Eszerint a cyberchondriaaz az állapot, amikor valaki jelentős egészségügyi szorongást él át azáltal, hogy rendszeresen az interneten keres rá a tüneteire.
A mesterséges intelligencia sem jelent megoldást
Sokan azt gondolhatják, hogy az újabb és újabb mesterséges intelligencia alapú eszközök, mint például a ChatGPT, megbízhatóbb választ adhatnak, mint egy egyszerű Google keresés. A Waterloo Egyetem kutatóinak friss vizsgálata azonban józanító eredményekre jutott. Troy Zada doktorandusz és munkatársai közel 100 orvosi licenszvizsga kérdést módosítottak nyílt végű formába, amelyek valós felhasználói kérdésekhez hasonló tünetleírásokat és aggodalmakat tükröztek.
Az eredmény lesújtó volt: a ChatGPT-4o válaszainak csupán 37 százalékát ítélték helyesnek, amikor orvostanhallgatók értékelték őket. A válaszok mintegy kétharmadát – függetlenül attól, hogy tényszerűen helyesek vagy tévesek voltak-e – szakértők és nem szakértők egyaránt homályosnak ítélték.
„Az embereknek nagyon óvatosnak kell lenniük” – hangsúlyozza Troy Zada. „A nagy nyelvi modellek folyamatosan fejlődnek, de jelenleg még mindig nagy a tévesen megadott információk kockázata” – tette hozzá a kutató.
Az egyik tesztkérdés jól illusztrálja ezt a problémát. Egy férfiról volt szó, akinek kiütések jelentek meg a csuklóján és a kezén. A férfi hétvégenként egy farmgazdaságban dolgozott, temetkezési szakember képzést folytatott, postagalambokat tartott, és egy új típusú mosószert használt pénzmegtakarítás céljából. A ChatGPT tévesen azt állította, hogy a kiütést valószínűleg az új mosószer által okozott gyulladás okozta. Viszont a helyes diagnózis szerint a kiütést az a kesztyű okozta, amit a tanulmányai során használt. „A finom pontatlanságok különösen aggasztóak, ugyanis a nyilvánvaló hibákat könnyű azonosítani, de az árnyalatok ismerete lényeges tényezőt jelent a pontos diagnózis felállításához” – figyelmeztetett Dr. Sirisha Rambhatla, a Waterloo Egyetem professzora.
Miért veszélyes az internetes öndiagnózis?
-
A kontextus hiánya
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a keresőmotorok és az egészségügyi weboldalak nem tudják figyelembe venni az egyén egészségi állapotának teljes képét – mutattak rá a Thorpes Physiotherapy fizioterápiás központ szakemberei. Nem látják a páciens arcát, nem tudják feltenni a valóban lényeges kérdéseket, nem tudnak fizikális vizsgálatot végezni, illetve tesztelni egy adott területet vagy struktúrát.
A betegséget feltételező állapotok gyakran átfedő tünetekkel jelentkeznek, és egy egyszerű keresés könnyen ahhoz vezethet, hogy valaki azt hiszi, súlyos betegsége van, miközben valójában egy ártalmatlanabb, hétköznapi problémáról van szó. Például egy egyszerű fejfájást okozhat kiszáradás, stressz vagy a rossz testtartásból fakadó izom- és ízületi merevség. Az online keresés azonban olyan eredményeket dobhat ki, amelyek a fejfájást agydaganatokhoz vagy agyi aneurizmákhoz kapcsolják – ez pedig felesleges pánikhoz és szorongáshoz vezet.
-
A félretájékoztatás elterjedtsége
Alapigazság, hogy nem minden online egészségügyi információ megbízható. Bár vannak szakmailag hiteles források (Magyarországon ilyen az Egészségvonal vagy a Semmelweis Egyetem klinikai központja ), számtalan blog, fórum, YouTube-csatorna és közösségi média bejegyzés tartalmaz pontatlan vagy félrevezető információkat. A weboldalak tartalmait nem egészségügyi szakemberek írják, így gyakran mítoszok, áltudományos „okosságok” vagy túlzó állítások terjednek.
Egy, a közösségi média felületein terjedő álhírekre összpontosító tanulmány kimutatta, hogy a tényekkel és a valósággal szemben a hamis információk gyorsabban és szélesebb körben terjednek. Ez különösen veszélyes az egészségügyi információk esetében, ahol a téves adatok az egészséget, az életet is veszélyeztethetik.
-
Felesleges szorongás és cyberchondria
Az egészségszorongás, más néven hipochondria sok ember számára jelent valódi problémát, és a tünetek okainak online kutatása gyakran csak súlyosbítja ezt az állapotot. Amikor valaki egy internetes keresés alapján azt hiszi, hogy súlyos betegsége van, az rendkívüli stresszhez, felesleges orvosi vizitekhez, sőt szükségtelen kezelésekhez vagy életmódbeli változtatásokhoz vezethet.
Dr. Csabai Márta, a hazai egészség-lélektan egyik elismert szakértője hangsúlyozza , ahogyan az egzisztencialista pszichológusok is megfogalmazták: a szorongás az élet kísérőjelensége, amitől nem lehet megszabadulni. Az általa írt „Aggódó testünk” című könyv részletesen tárgyalja, hogyan kapcsolódik össze a testiség, a szorongás és az egészségről alkotott elképzeléseink. A könyv rámutat arra is, hogy a test jelzéseinek folyamatos figyelése és értelmezése természetes emberi tulajdonság, azonban a modern kor információáradatában ez könnyen torzulhat patológiás aggódássá.
Egy amerikai felmérés szerint a megkérdezettek 43 százaléka téves diagnózist állított fel magának, miután online keresett rá a tüneteire, és 74 százalékuk azt mondta, hogy az eredmények még inkább aggódóvá tették őket.
Az ausztrálok körében pedig már 10 százalék használta a ChatGPT-t egészségügyi állapotának diagnosztizálására. Fontos megérteni azt is, hogy a fájdalom nem pusztán fizikai jelenség. Az úgynevezett bio-pszicho-szociális modell évek óta a fájdalomértékelés egyik pillérét jelenti. A pszichológiai és szociális tényezők jelentős szerepet játszhatnak az egyén fájdalomélményében, ezért a negatív vagy félrevezető elképzelések károsak lehetnek.
Fotó1: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kez-ujj-jovo-robot-8386440/
Fotó2: Fernanda da Silva Lopes: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fiatal-no-pihen-es-bongeszik-az-okostelefonon-29379904/
Szerző:
Lippai Roland
Kommunikációs szakember, Coach, szociológus
A CIKK MÁSODIK RÉSZÉÉRT LÁTOGASSON VISSZA OLDALUNKRA MÁRCIUSBAN.