Szinte mindenki szeretne 120 évig élni és a longevity-ipar mindent meg is tesz e gyakran egészségszorongást, frusztrációt is kiváltó vágy fenntartása érdekében. Miközben dollármilliárdosok saját magukon kísérleteznek, az „átlagemberek” többnyire csak egészségesebben, jobb életminőségben szeretnének élni. A jó hír, hogy ez számukra is elérhető.
Talán senki sem tett olyan sokat a longevity globális ismertségéért, mint Brian Johnson, a 47 éves amerikai dollármilliárdos. Az egykori szoftvermérnök – aki korábban stresszes, egészségtelen életmódot folytatott, és depresszióval is küzdött – története annyira erőteljes, hogy egy rövid dokumentumfilm erejéig a Netflix is bemutatta. Johnson 2013-ban 800 millió dollárért adta el az általa fejlesztett fizetési rendszert, majd céget alapítva és orvoscsoportot létrehozva vetette bele magát az longevity-bizniszbe. Johnson valóban nagypályán játszik: évente körülbelül kétmillió dollárt – vagyis több mint hétszázmillió forintot – költ személyes projektjére.
Fontos azonban kiemelni, hogy a longevity és az abban rejlő életminőség-javító lehetőségek nem kizárólag a milliárdosok kiváltságai.
Mi az a longevity?
A longevity nem pusztán a hosszú életet jelenti, hanem ennél sokkal összetettebb fogalom. Célja nemcsak az élettartam meghosszabbítása, hanem az egészségesen eltöltött évek számának növelése is – vagyis hogy az emberek minél tovább élhessenek krónikus betegségek és fogyatékosság nélkül. Ahogy a Longevity Healthy Clinic cikke is hangsúlyozza, a longevity magában foglalja az élettartam meghosszabbítására, az egészséges életévek növelésére, valamint az öregedési folyamatok lassítására vagy akár visszafordítására irányuló törekvéseket.
A Kék Zónák
A longevity kapcsán gyakran emlegetik az úgynevezett Kék Zónákat: olyan földrajzi területeket, ahol az emberek átlagon felül hosszú és egészséges életet élnek.
A legismertebbek közé tartozik a japán Okinawa, az olaszországi Szardínia, a Costa Rica-i Nicoya-félsziget és a görög Ikaria. A kutatások szerint az itt élők életmódjában számos közös vonás fedezhető fel: növényi alapú és mérsékelt kalóriabevitelre épülő étrend, rendszeres mozgás, alacsony dohányzás és alkoholfogyasztás, kiegyensúlyozott stresszkezelés, valamint erős családi és közösségi kapcsolatok.
Az életkilátások öt pillére
Egy ember egészségi állapotát és életkilátásait több tényező együttesen határozza meg.
A Semmelweis Kiadó által megjelent „Egészség elvitelre” című interaktív könyv szerint a környezeti hatások (7%), az egészségügyi ellátórendszer (11%), a testi adottságok (22%), a társadalmi és szociális helyzet (24%), valamint az életmód (36%) együtt befolyásolják az egészségi állapotot. Érdemes kiemelni: az életmód közel 40%-os aránnyal a legnagyobb hatású tényező – ami jól összecseng a Kék Zónák tapasztalataival. Az Egészség elvitelre című interaktív egészségfejlesztési könyv fejezeteinek összefoglalója itt érhető el.
Mit jelenet az egészséges életmód?
A hosszú és egészséges élet nem néhány szabály betartásán múlik, hanem több, egymással összefüggő tényezőn.
A négy legfontosabb alappillér:
- a kiegyensúlyozott táplálkozás,
- a rendszeres testmozgás,
- a pihentető alvás
- és a hatékony stresszkezelés.
Ehhez hozzájárul a támogató közösség, a pozitív életszemlélet, a lelki rugalmasság (reziliencia), valamint az élet értelmének és céljának megtalálása. Nem kevésbé fontos a megelőzés: rendszeres részvétel az ajánlott szűréseken, egészségtudatosság, valamint a környezeti ártalmak csökkentése (tiszta levegő, zaj- és fényszennyezés mérséklése, toxikus anyagok kerülése).
Mindezek együtt segítenek abban, hogy ne csupán hosszabb, hanem jobb minőségű életet éljünk.
Magyarország: a piros zóna
A magyar lakosság egészségi mutatói az elmúlt évtizedek javulása ellenére továbbra is jelentős problémákat jeleznek. 2000 és 2023 között a születéskor várható élettartam férfiaknál 6,3, nőknél 4 évvel emelkedett, ám így is elmarad az EU-átlagtól.
A COVID-19 járvány 2020-ban visszaesést okozott, de 2021-től ismét növekedés figyelhető meg. Az egészségben eltöltött évek száma – férfiaknál 60,7, nőknél 62,8 év – uniós viszonylatban alacsony, bár a visegrádi országok átlagát meghaladja. A túlsúly és elhízás a 15 évesnél idősebb lakosság 60 százalékát érinti, ami magasabb az EU-átlagnál. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás szintén kiemelkedő mértékű. A magyar lakosság közel egynegyede dohányzik, és az alkoholfogyasztás a serdülők és a felnőttek körében egyaránt elterjedt. Bár a felnőttek több mint 65%-a jónak ítéli saját egészségi állapotát, a krónikus betegségek – például a magasvérnyomás- és a cukorbetegség – egyre gyakoribbak. A mozgásszegény életmód tovább növeli a kockázatokat, így nem véletlen, hogy Magyarország az EU egyik legmagasabb halálozási rátájával rendelkezik, elsősorban a keringési és daganatos megbetegedések következtében, amelyek döntően életmódbeli tényezőkre vezethetők vissza. A megelőzhető halálozások aránya továbbra is magas, ami rávilágít a prevenció és az egészségtudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek, az egészségtudatos gondolkodásmód fejlesztésére.
A fia vérét fecskendeztette magába
Brian Johnson annak érdekében, hogy jobban megértse saját testének működését, létrehozta a Kernel nevű vállalatot, amely egy speciális sisakkal méri az agyi aktivitást. Johnson szerint az emberek nem férnek hozzá az egészséges élethez szükséges alapinformációkhoz, ezért Oliver Zolman kutatóval és több orvossal dolgozik együtt. Életmódját szigorúan szabályozza: hajnalban kel, edz, vegán étrendet követ és pontosan kimért kalóriabevitelt tart. Az alvásminőségétől kezdve a laborvizsgálatokig mindent folyamatosan monitoroz, célja pedig az, hogy teste egy 18 éves fiatal paramétereivel rendelkezzen. Tavaly nagy visszhangot keltett, amikor a hírek szerint fia vérét fecskendeztette magába. Bár állapotán valóban javított, módszereit sok szakember bírálta.
Vadhajtások és egészségszorongás
A hosszú élet körüli narratívák gyakran túloznak vagy téves információkon alapulnak. Egy amerikai vizsgálat szerint az extrém életkorra – különösen a 110 év feletti – vonatkozó állítások túlnyomó többsége nem igazolható, 120 év felett például már 100 százalékban érvénytelenek ezek az állítások. Az ilyen félrevezető adatok mögött vallási, kulturális vagy adminisztratív okok, illetve szociális ellátásokkal való visszaélés is állhat. Emellett a hosszú élet utáni vágy negatív pszichológiai mellékhatásokkal is járhat: a túlzott egészségügyi aggodalom, vagyis a hipokondria paradox módon rövidebb élettartammal járhat.
Egy svéd kutatás szerint az ilyen szorongással élők átlagosan öt évvel korábban halnak meg, elsősorban légzőszervi és keringési betegségek következtében. A tartós stressz és a mentális problémák nemcsak a közérzetet rontják, hanem biológiailag is gyorsíthatják az öregedést. Egy brit kutatás szerint a szorongással vagy depresszióval élők biológiai életkora akár két évvel is meghaladhatja a ténylegeset, ami gyakoribb betegségekkel és rövidebb élettartammal járhat.
Az egészségszorongás jelenségéről Csabai Márta egészségpszichológus beszél ebben az interjúban.
Longevity a mindennapokban
A hosszú élethez nem feltétlenül kellenek milliók, csúcstechnológia vagy tökéletes körülmények – az igazán hatékony eszközök a mindennapi szokásainkban rejlenek. Egy átlagember is élhet „longevity-tudatosan”, ha következetesen figyel néhány alapvető, de reálisan betartható dologra: rendszeres, örömet adó mozgásra, zöldségekben gazdag, mértékletes étkezésre, minőségi alvásra és tudatos stresszkezelésre. A cél nem a tökéletesség, hanem a tartós egyensúly. A pozitív szemlélet – amely nem azonos a toxikus pozitivitással –, a mentális rugalmasság (reziliencia) és a szociális kapcsolatok ápolása szintén hozzájárulnak a hosszabb, jobb élethez. Összességében a hosszú távú egészség kulcsa nem a szélsőségekben, hanem az élhető, fenntartható szokásokban rejlik.
Hatalmas biznisz
A hosszú élet nemcsak egészségügyi, hanem egyre inkább gazdasági kérdés is: a „longevity iparág” globálisan gyorsan növekvő üzleti szegmenssé vált. Több mint 50 ezer vállalat dolgozik azon világszerte , hogy fejlesztéseivel hozzájáruljon az öregedés lassításához, az életminőség javításához és a betegségek megelőzéséhez. Ez az iparág négy fő területre épül: megelőző egészségügy, biotechnológia, regeneratív orvoslás és digitális egészségügyi technológiák. 2023-ban a piac értéke közel 20 milliárd dollár volt, de a becslések szerint 2035-re akár 63 milliárd dollárra is nőhet. A hosszú élet gazdasága különösen az 50 év feletti korosztály igényeire reagál, amely csak az Egyesült Államokban évente több mint 7 billió dolláros gazdasági aktivitást generál. A trend nemcsak a technológiai fejlődést tükrözi, hanem azt is, hogy a társadalmak egyre inkább felismerik: az egészségben töltött évek nemcsak az egyén, hanem a gazdaság szempontjából is értékesek.
Képek:
Madison Inouye: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/iras-rozsaszin-egeszseg-arnyek-2821823/
Tirachard Kumtanom: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/347135/
Vlada Karpovich: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/egeszseges-fak-fu-park-8939947/