A barátság sokkal többet jelent és többet is ad annál, mint amit egy átlagos ismerősi vagy haveri viszonytól kaphatunk. Olyan erőforrásról van szó, ami védi a mentális és a fizikai egészségünket is. Melyek a barátság legfontosabb kritériumai, és mit tehetünk a baráti viszonyainkért? Cikkünkben ezt foglaltuk össze.
„Az emberi világban a barátság a klasszikus életrend formája volt, lesz és marad. A humánum zavaros irrealitásából, amit megmagyarázható módon realitásnak hívnak, a barátság kilép, és az életet költői módon oldja meg. Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük” – Hamvas Béla szavaival aligha kelhetünk versenyre, ha a barátságról, annak misztériumáról szeretnénk beszéli.
Az elmúlt évtizedekben megszámlálhatatlan kutatás igazolta – idehaza gondoljunk csak Kopp Mária professzor asszony pótolhatatlan munkásságára –, hogy az emberi kapcsolataink és azok minősége alapvetően határozza meg a lelki, a mentális és a fizikai egészségünket. A társas kapcsolataink pedig sokrétűek: a családi életünk mellett ide sorolhatjuk valamennyi, így például a munkahelyi vagy a baráti kapcsolatainkat is.
Albert Fruzsina és Dávid Beáta szociológusok, a barátság témakörének elismert hazai kutatói is azt állapítják meg a Társadalomtudományi Kutatóközpont oldalán megjelent írásukban, hogy „a minőségi emberi kapcsolatok alapvető pszichés funkciókon túl az emberek testi-lelki jóllétének alapvető előfeltételei”. Vagyis védelmet nyújtanak a például a magány, a betegség vagy a szegénység ellen.
Hazánkban a nyolcvanas években kezdődtek a kifejezetten a barátság témakörére fókuszáló szociológiai kutatások. Az eredmények azt mutatták, hogy a magyarok más nemzetekhez képest kevesebb barátról adtak számot, és magas arányban voltak azok is, akik életében egyetlen barát sem volt jelen. Sajnos az akkori helyzet számottevően napjainkra sem változott; honfitársaink 20–30 százalékának egyetlen barátja sincs, és ahogy a kutatók megjegyzik, az átlagosan említett barátok száma is összességében csökkenő tendenciát mutat. De miért jelent ez problémát, és miért érdemes vele foglalkoznunk akár a személyes életünket illetően is?
A barátság, mint védőfaktor
Összességében elmondhatjuk, hogy az igazán jó baráti kapcsolataink kölcsönösen jelentős érzelmi támogatást jelentenek számunkra, növelik a jóllétünket és pozitívan hatnak az életminőségünkre. A barátaink tükrében növekszik az önértékelésünk és az önbecsülésünk, a támogató visszajelzések eredményeként mélyül az önismeretünk, csiszolódnak a szociális készségeink és fejlődik a személyiségünk is. Talán nem is gondolnánk, de a számos stresszcsökkentő technika közé bátran beemelhetjük a „legyenek igaz barátaid!” tippet is, hiszen jelentős érzelmi támogatást adhatunk (és kaphatunk) a nehéz helyzetben lévő barátunk számára, ami jótékony hatással lehet a stresszes, esetleg szorongással teli állapotára is.
Mitől függ a barátság?
Ugyanakkor a barátság – vagyis, hogy mit is jelent barátnak lenni – számos tényezőtől függ, hiszen meghatározza az adott korszak, a nem és az életkor, az egyének személyiségvonásai és a társadalmi helyzet. De ezek mellett van még valami, ami nem igazán válik a klasszikus értelemben vett barátság hasznára, ez pedig a digitalizáció és az online kommunikációs arzenál behatolása az életünk minden területére. A technológia remek dolog, az életünk szerves részét jelenti. Ezért valójában az a kérdés, hogy mire és hogyan használjuk; például a chat kiválóan alkalmas a kapcsolattartásra a sűrű hétköznapok során, de talán nem tévedünk azzal nagyot, ha azt mondjuk, hogy a hosszú órákon át tartó csetelés semmiképpen nem pótolhatja a személyes találkozások hozzáadott értékét.
Mit tehetünk a barátságaink érdekében?
Olykor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy más emberi kapcsolatainkhoz hasonlóan barátságaink is csak akkor működnek igazán jól, ha „nem várunk a másikra”, vagyis mi is aktív alakítói vagyunk az emberi viszonyainknak. Ennek fontos elemeit jelentik az őszinteség és a nyitottság, a már említett kapcsolattartás, a másik embert övező őszinte és érdekmentes érdeklődés, az empátia és a feltétel nélküli támogatás a legnehezebb helyzetekben is. És ne feledkezzünk meg a közös élmények erejéről sem; mindannyian tudjuk, hogy milyen jó érzés akár évek múltán is felidézni egy-egy eseményt, vagy közös kalandot.
Fotó1: Helena Lopes: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/697243/
Fotó2: ROMAN ODINTSOV: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/termeszet-napnyugta-naplemente-strand-4555321/
