A munkavédelemnek szerves részét jelenti a pszichoszociális kockázatok felismerése, kezelése is – hívta fel rá a figyelmet Gedeon András munkavédelmi szakember, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja. A szakember szerint a fizikai és mentális szempontból is biztonságos munkahelyi környezet kialakítása közös érdek, nemcsak a dolgozói teljesítményt növeli, hanem az egészségi állapotra is pozitív hatással van.
Egyre gyakrabban halljuk a pszichológiailag biztonságos munkahely kifejezést. Mit érdemes tudnunk erről?
A pszichológiailag is biztonságos munkahelyeken a munkavállalók félelem, szorongás vagy más negatív érzések nélkül végezhetik a feladataikat, nem kell attól tartaniuk, hogy akár verbálisan, akár fizikailag, vagy pszichésen bántalmazzák őket (lásd keretes írás). A munkavédelem területén a feladatom a munkáltatók támogatása a munkahelyek biztonságossá tételében és az egészségre nem veszélyes működés kialakításában. Noha nem vagyok pszichológus, attól még e munkában figyelmet kell szentelnem a lelki egészség kérdéskörének is.
A pszichológiailag biztonságos munkahely legfontosabb jellemzőit, alappilléreit nyitott kommunikáció, a támogató vezetés és a kölcsönös bizalom jelenti. A biztonság érzetét erősíti a munkavállalók közötti pozitív és egymást támogató légkör, valamint a konstruktív visszajelzések kultúrája is. A mindkét irányba megvalósuló empátia és megértés kulcsfontosságú az erős közösségi kapcsolatok kialakításához és a munkahelyi stressz csökkentéséhez. Fontos, hogy a vezetők és a dolgozók egyaránt nyitottak legyenek a problémák megbeszélésére, és hogy valamilyen szinten és módon az utóbbiak számára is adott legyen a lehetőség arra, hogy beleszóljanak az őket érintő döntésekbe. A pszichológiailag biztonságos környezet fenntartása érdekében rendszeres időközönként érdemes felméréseket végezni a munkatársak elégedettségéről és jóllétéről, illetve az eredmények alapján folyamatosan fejleszteni a munkahelyi gyakorlatokat és folyamatokat. Az alaphelyzet feltárása, az esetlegesen megjelenő problémák egyéni vagy szervezeti szintű megoldásában a kifejezetten e területre szakosodott coachok és szervezetfejlesztők tudnak szakszerű támogatást nyújtani.
Munkavédelmi szakemberként nagyon sok céggel, munkaadóval van kapcsolatban, mit tud mondani, a hazai munkaadók a pszichológiai biztonság terén hol állnak egy egytől tízig terjedő skálán?
Erre nagyon nehéz válaszolni, mert ilyen jellegű felmérésben nem vettem részt, ugyanakkor szerencsés módon az irodai környezetben szerzett személyes munkatapasztalataim alapján azt látom, hogy sok olyan cég van, amelyik már tudatosan odafigyel arra, hogy milyen környezetet teremt a dolgozói számára. Ennek része lehet a támogató, a kollégák tiszteletére, elfogadására alapozott munkahelyi kultúra, de akár a dolgozói könyvtárszoba, a közösségi terek kialakítása, vagy a közös túrák, programok szervezése is. Ezek működőképes megoldások lehetnek annak érdekében, hogy növeljék a munkahelyi pszichológiai biztonságot és munkavállalói jóllétet. A törekvés sikerességét mutathatja például a fluktuáció mértéke is; természetesen a fluktuációnak van egy elfogadható szintje, de ahol a „10-12 éve dolgozom itt” típusú félmondatokat hallom, ott biztos, hogy jól érzik magukat a munkavállalók. Ez jó hír, mert az EU-OSHA (Európai Munkavédelmi Ügynökség) által 2022-ben elvégzett OSH Pulse felmérés szerint a munkavállalók huszonhét százaléka él át olyan stresszt, szorongást vagy depressziót, amelyet a munka vált ki vagy súlyosbít tovább.
Mi válthat ki ilyenfajta érzéseket egy munkahelyen?
Ez adódhat a szervezeti működés sajátosságaiból, de akár egy toxikus vezető, illetve munkatárs is megteremtheti, valamint fenn is tarthatja a belső feszültséget keltő légkört. Azt pedig tudjuk, hogy ezek az érzések elfojtják a lelkesedést, a kreativitást, és rizikótényezőt jelentenek az egészségi állapotra nézve is. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a munkahelyeken megjelenhetnek olyan beavatási szokások is, amelyek gyakran megalázóak, bántók, fájdalmat jelentenek az új kollégák számára. Majd másnap azokkal kell közös meetingen ülniük és kooperálniuk, akik előző nap megalázták őket.
Nyilván nehéz egyetlen konkrét pillanatot meghatározni, de mikor vált ez a téma olyan fontossá, mint ahogyan azt napjainkban, nagyon is örvendetes módon látjuk?
A munkahelyi biztonság szervezett, törvényi szintű védelmére már a 19. századból is találunk példákat, de a munkavégzésben rejlő pszichoszociális kockázatok, a munkahelyi stressz és a munkahelyi zaklatás elleni küzdelem a kétezres évek elején kapott csak nagyobb figyelmet. Ebben az időszakban dolgozták ki az európai szociális partnerek a szükséges keretmegállapodásokat, és egyértelműen megfogalmazták azt is, hogy a munkahelyi kockázatok témakörein belül a pszichoszociális kockázatokkal is foglalkozni kell, mert ez egy olyan rizikófaktor, aminek következményei a munkavállalókat és a munkaadókat is negatívan érinthetik.
Ez a törekvés mikor szivárgott be a hazai gyakorlatba?
Magyarországon a munkahelyi stressz kérdésköre 2008-ban került a szabályozás szintjére a Munkavédelmi törvény részeként, amely szerint a munkaadóknak kötelessége felmérni és csökkenteni a kockázatokat. Ez nem volt egy könnyű időszak, mert a foglalkoztatók nem tudták, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel lehet megelőzni a problémákat, vagy kialakulásuk esetén kezelni azokat. De mára sokat javult a helyet, ahogy már említettem, sok a jó gyakorlat.
Tapasztalatai szerint melyek a legjellemzőbb munkahelyi kockázatok?
Összességében azt tapasztaljuk a kollégáimmal, hogy a botlásokon, eséseken túl a vegyianyagok kezelése – tárolása, szállítása stb. – körül jelenik meg számos probléma. A munkavállalók gyakran már rutinszerűen dolgoznak ezekkel az anyagokkal, így pedig a legalapvetőbb óvintézkedéseket is hajlamosak zárójelbe tenni. Nagyon fontos erről beszélni, mert nem minden vegyi anyag bír jellegzetes színnel, szaggal, érzékszervi úton észlelhető tulajdonságokkal, és ezért az egészségi állapotra gyakorolt hatásaik sem azonnal jelentkeznek. Vagyis adott esetben megtörténhet egy mérgezés, egy káros anyag halmozódása, ám a dolgozó csak hónapok múlva lesz rosszul a belélegzett gőz vagy az anyaggal való, védőfelszerelés nélküli érintkezés miatt. De fontos beszélnünk a nagyon széles skálán mozgó ergonómiai problémákról is.
Ebbe a kategóriába a leggyakrabban a szék- és asztalbeállítás, a monitor és a billentyűzet beállításai tartoznak.
Ez igaz, ezek mind lényeges dolgok, de egy ergonómiainak induló probléma mögött más környezeti tényezők is megjelenhetnek, ezért fontos, hogy egy panaszokat, ártalmakat okozó munkahely vagy tevékenység esetén ne csak a rögtön észlelhető eltérésekkel, hanem a problémák gyökereinek feltárásával is foglalkozzunk.
Mondana erre egy konkrét példát?
Egy kisebb irodában a fényviszonyok kapcsán állandó hunyorgásra és fejfájásra panaszkodtak az ott dolgozók. Noha ők elsősorban a megvilágítás szakszerű, műszeres vizsgálatát szerették volna – amit mi természetesen el tudunk végezni – mi eggyel hátra lépve, mégis teljesebb képet szerettünk volna látni. Kérdéseket tettem fel azzal kapcsolatban, hogy milyen időközönként állnak fel az asztaltól és hagyják ott a monitort a szemüket pihentetve, hogy most épp mennyi ideje ülnek szinte mozdulatlanul ugyanabban a testhelyzetben, fogyasztanak-e elég folyadékot. A válaszokból kiderült, hogy a dolgozók ezekre a tényezőkre nem fordítanak elég figyelmet, ami éppen úgy a nehézségeik kiváltó oka lehet, ahogyan az irodai fény- és zajviszonyok, vagy a képernyők tükröződése. Tehát fontos, hogy a lehetséges károsító hatások, rossz szokások, rutinok nyomára bukkanjunk, ugyanis a csukló-, derék-, hát-, vázizom- fej- vagy szemfájdalom megszüntetésére nem mindig az elsőszámú ”gyanúsított” vagy egy az interneten olvasott cikk jelenti a megoldást.
Az világos, hogy a munkaadóknak megvannak a maguk törvényi kötelezettségei, de vajon a dolgozóknak – a jogaik mellett – milyen teendőik vannak a saját biztonságukat illetően?
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a munkavédelmi szabályok ismerete és betartása a munkaadó és a dolgozó közös feladata és érdeke. A foglalkoztató például köteles munka- és tűzvédelmi oktatást tartani, míg a dolgozóknak kötelező azokon részt venniük. A munkaadó cégnek kötelessége biztosítani például a megfelelően megvilágított munkaterületet, a feladat elvégzéséhet szükséges védőfelszerelést és biztonságos eszközöket, az ergonomikus irodai széket, a megfelelő monitort és a perifériákat, míg a dolgozóknak meg kell tanulniuk azokat az előírásoknak megfelelően használni, és jelenteni a meghibásodásokat. A biztonság és az egészségvédelem tekintetében is fontos a tudatosság, és az, hogy legyen megfelelő párbeszéd a felek között.
Lippai Roland
Fotók: Michelangelo Buonarroti: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/no-dolgozo-internet-kapcsolat-4175328/, CoWomen: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/2041393/
