A mentális betegségekre fordított kiadások összköltsége csak az Európai Unióban meghaladja a 600 millió eurót, miközben közel százmillió ember életét nehezítik meg. A lelki egészségünk az életminőségünk kulcskérdése, ezért tudatosan tennünk kell érte az egészségmegőrzés érdekében, és érdemes tisztában lennünk az egyensúlyvesztés jeleivel is.
Amikor az egészségünkről gondolkodunk, gyakran hajlamosak vagyunk csak a fizikai egészségünkre koncentrálni, pedig az egészség jóval többet jelent annál a kérdésnél, minthogy fizikailag hogyan is vagyunk, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”. Fontos kiemelni, hogy a fogyatékkal élés nem zárja ki az egészséget. Ugyanakkor a WHO definiálta a mentális egészség fogalmát is; eszerint egy olyan jólléti állapotról van szó, „amelyben az egyén megvalósíthatja saját képességeit, képes megbirkózni az élet okozta stresszel, tud produktívan dolgozni és képes bekapcsolódni egy közösségbe”. De nézzünk meg egy másik meghatározást is: „Buda Béla magyar pszichiáter szakorvos megfogalmazása szerint a lelki egészség a mentális funkciók sikeres működésének állapota, amely produktív tevékenységet, az emberekkel való kapcsolatok kiteljesedését, a változásokhoz való alkalmazkodást és a nehézségekkel való megküzdést eredményezi. A lelki egészség védelme (mentálhigiéné) mindazon folyamatok és tevékenységek összessége, amelyek megerősítik és fejlesztik az ember személyiségét és a közösségi kapcsolatokat.”
A mentális egészség a jó élet alapja
Ha lelkileg egészségesek vagyunk, akkor hatékonyan tudjuk kezelni a stresszt és az érzelmi kihívásokat, megterhelő helyzeteket. Képesek vagyunk arra, hogy konstruktív és egészséges emberi kapcsolatokat hozzunk létre és tartsunk fenn. Képesek vagyunk a (én)határaink meghúzására, valamint nemet mondani a számunkra kellemetlen dolgokra, és megvan bennünk a képesség a változásra és a fejlődésre. Összességében arról van szó, hogy ismerjük és használjuk a bennünk lévő potenciálokat annak érdekében, hogy meg tudjunk küzdeni a nehézségeinkkel, és ami még fontos, hogy ki tudjuk hozni az életünkből a lehető legtöbbet. A lényeg: ha „fejben” rendben vagyunk, akkor érzelmileg stabilan, pozitív önértékeléssel és belső harmóniával éljük a mindennapjainkat. Tehát nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a lelki- és mentális állapotunk, jóllétünk döntő szerepet játszik az életminőségünket és az életkilátásainkat illetően.
A téma fontosságát jelzi az is, hogy az egészséggel kapcsolatos gondolkodásmód egyre komplexebbé és átfogóbbá válva kezeli ezt a kérdést. Mindez erősen indokolt; egyre inkább úgy tűnik, hogy a mentális zavarok és betegségek korát éljük.
A mentális egészség rizikófaktorai
Mint látszik, számos külső és belső tényező befolyásolja az egészségi, fizikai és a mentális állapotunkat, és mindennek komoly következményei lehetnek egyéni és társadalmi szinten is. A továbbiakban áttekintjük, milyen egyéb tényezők jelentenek veszélyt a mentális egészségünket illetően.
- Stressz: a krónikus stressz már közép- és hosszú távon is negatívan hathat a mentális egészségre, növelheti a szorongás és a depresszió kockázatát.
- Trauma: a különböző traumatikus események és élmények – például balesetek, erőszakos események, hátrányos családi környezet eseményei – veszélyt jelentenek a lelki egészségre.
- Genetika: a családi anamnézis meghatározó szereppel bírhat a mentális egészség terén is, ugyanis bizonyos genetikai tényezők nagyobb rizikót jelenthetnek a mentális zavarok, betegségek kialakulásában.
- Toxikus környezet: a tartós negatív környezeti tényezők és hatások kiemelt rizikót jelentenek a stressz, a szorongás és a depresszió tekintetében, ezért jelentős hatással bírnak a mentális egészségre is.
- Önpusztító életmód: az illegális drogok, valamint a legális, de függőséget okozó szerek használata, a mértéktelen alkoholfogyasztás a fizikai egészség károsítása mellett a lelki egészségre is negatívan hatnak.
Miért foglalkozzunk a mentális egészségünkkel?
Azért fontos a lelki egészségünkkel való tudatos foglalkozás, mert egyszerűen jobb és boldogabb életünk lesz – ez a rövid válasz. De nézzünk meg egy hosszabb verziót is. Tehát a mentálisan egészséges emberek boldogabbak és elégedettebbek az életükkel, ugyanis az érzelmi stabilitás hozzájárul a pozitív élményekhez és az élettel való elégedettséghez. Azt pedig már kutatások ezreiből kiderült, hogy a mentális és a fizikális egészség között szoros, oda-vissza ható kapcsolat van. Az „ép testben ép lélek” alapelve fordítva is igaz: „ép lélek, ép test”. Ezeken túl fontos kiemelni: a mentális egészség jelenti az egyik legfontosabb pillérét a harmonikus emberi, családi és munkahelyi kapcsolatainknak, ahogyan hatással van a mindennapi teljesítményünkre is.
Ahogy minden más betegség esetében is igaz, a mentális betegségeknek is vannak társadalmi és gazdasági költségei is.
A helyzet számokban
Ahogy az Európai Bizottság is rámutatott; a pandémia, az orosz-ukrán háború, a klímaválság, a munkanélküliség és az inflációs helyzet, illetve a közösségi média káros hatásai meggyengítették a lakosság (főleg a gyerekek és a fiatalok) egyébként is labilis mentális egészségét. Az Egészségügyi pillanatkép: Európa 2018 című jelentés szerint az Európai Unióban mintegy 84 millió ember szenved valamilyen mentális egészségi problémától, aminek – az egyes emberek szenvedése mellett – társadalmi szinten megjelennek a pénzügyi követkeményei is. Ahogy az EB fogalmaz: a becslések szerint a 27 uniós országban és az Egyesült Királyságban együttesen a mentális betegségek összköltsége meghaladja a 600 milliárd eurót, azaz a GDP több mint négy százalékát.
Óriási szerencsénk, hogy a mentális egészségünk érdekében nagyon sokat tehetünk mi magunk is –ahogy mindig, a prevenciós szemléletmód most is a barátunk.
Íme néhány tipp:
- Az önismeret mélyítése: a saját érzelmek és gondolatok beazonosítása, az érzelmi állapot tudatosítása segít a különböző helyzetekre adott reakció megértésében, szükség esetén korrekciójában.
- Tudatos stresszkezelés: a hatékony stresszkezelés csökkenti a negatív stressz egészségre gyakorolt káros hatásait.
- Aktív, tudatos életmód: a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás segíthet a stressz-szint csökkentésében és a mentális frissesség, az energia fenntartásában.
- Hatékony időmenedzsment: a krónikus stressz egyik legerősebb forrása a nem megfelelő időmenedzsment okozta folyamatos ”tűzoltás” a magánéletben és a munkában. A személyre szabott időbeosztás hatékonyan csökkenti a stressz-szintet és növeli az elégedettséget.
- Támogató emberi kapcsolatok: a pozitív emberi kapcsolatok egészségvédő hatásai Kopp Mária kutatásaiból is ismertek.
- Jó minőségű alvás: az alvás az egyik legfontosabb életfunkció, a tartós alvászavarok nemcsak a napi teljesítményre, hanem az egészségi állapotra is negatívan hatnak.
Milyen jelei lehetnek az egyensúlyvesztésnek?
A mentális egészség egy kényes terület, és számos jele lehet annak, ha „megbillentünk”. Ez valójában óriási szerencsénk, ugyanis, ha időben felismerjük a legfontosabb jeleket, akkor szükség esetén időben tudunk szakmai segítséget kérni.
A legfontosabb jelek:
- tartós stressz- vagy szorongásérzet,
- feszültségérzet,
- gyakori hangulatváltozások,
- érzelmi instabilitás,
- alvászavarok,
- szociális izoláció,
- önértékelési/önészlelési zavarok,
- érzelmi kimerültség,
- általánosan alacsony energiaszint,
- általános teljesítménycsökkenés,
- koncentrációs/fókusztartási problémák,
- káros szokások.
Tisztában kell lenni azzal, hogy a felsorolt jelek nem feltétlenül utalnak a lelki egészség terén bekövetkezett negatív változásokra. Emellett a különböző jelzések lehetnek átmenetiek, ugyanakkor, ha hosszabb ideig fennállnak és akár súlyosbodnak is, azokat komolyan kell vennünk és szakember – pszichológus vagy pszichiáter – segítségét kell kérnünk. Ha úgy érezzük, hogy problémáink vannak, akkor az első utunk minden esetben a háziorvosunkhoz vezessen. Kerüljük el Dr. Googlge-t és az öndiagnosztikát, ugyanis a ránk zúduló információk téves értelmezése a szorongásunkat növelve csak tovább ronthat az állapoton.
Ha bármilyen aggodalma van, ne habozzon keresni a megfelelő szakembert vagy segélyvonalat!
A 116-123-as számon a nap 24 órájában, bármely szolgáltatótól ingyenesen hívható a Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ). További segélyvonalak elérhetőségei itt találhatók.
Lippai Roland
Fotók: Canva, Pexel
