Olykor mindannyiunk feje felett összecsapnak a hullámok; nehézkesen megy a tanulás, lassan haladunk a feladatainkkal, kialvatlanok vagyunk. Viszont tudatos életvezetéssel, kisebb — olykor nagyobb — változtatásokkal sokat tehetünk a hatékonyságunkért és az életminőségünk javításáért.
Vágjunk is a közepébe, és mondjuk ki az igazságot: tudatos életvezetés nélkül szinte lehetetlen, de legalábbis nagyon nehéz valóban elégedetten élni. Csak egy jól működő (persze sosem tökéletes) rendszer adja meg azokat a kereteket, amelyekben hatékonyan tanulunk és dolgozunk, vagyunk jelen a magánéletünkben és még az egészségi állapotunkkal is tudunk foglalkozni.
Az életvezetés — persze nagyon leegyszerűsítve — egy olyan, a személyes életmódunkra és szükségleteinkre szabott keretrendszer, amiben kellő ismerettel rendelkezünk önmagunk felé, megőrizzük vagy visszaszerezzük az egészségünket, pozitív emberi kapcsolatokat alakítunk ki és tartunk fenn, illetve hatékonyan vagyunk jelen a tanulásban és a munkában is. Hiánya ennek százszázalékosan az ellenkezőjét idézi elő; ha nem is azonnal, de már középtávon is lesznek nehézségeink.
Önismeret az alapja mindennek
Egy igazán személyre szabott életvezetés alapját az önismeret és az önreflexió jelentik.
Igen, tudjuk, hogy e fogalmak némileg elhasználódni látszanak. Pedig gondoljuk csak végig: önismeret nélkül például még az egyetemi szakunkat sem tudnánk kiválasztani. Önreflexió hiányában pedig csak nehezen tudnánk korrigálni a tévedéseinket, nehezen vagy egyáltalán nem kérnénk bocsánatot, amikor arra van szükség. Ez azért nem hangzik jól, sőt.
Nem meglepő módon a tudatos életvezetés az életünk valamennyi szegmensét érinti. Mivel e cikkben nincs lehetőségünk valamennyit számba venni, ezért most kiemelünk négy különböző területet.
A személyiségünk megismerése és fejlesztése
Ismerjük a mondást: homokra nem lehet várat építeni. S ahogy a vár, úgy az életünk is csak szilárd alapokra építhető föl. Ez az alap az önismeretünk; ha ez rendben van, akkor nagymértékben tisztában vagyunk a személyiségünk jellemzőivel. Tudjuk, hogy hol vannak határaink, mik az erősségeink és a fejlesztendő területeink. Tisztában vagyunk azzal, hogy adott helyzetekben mik a várható reakcióink. Az önismeret fejlődő és fejleszthető képességünk akkor, ha megfigyeljük és tudatosítjuk önmagunk viselkedését, önreflexiót gyakorlunk, és kellő nyitottsággal kezeljük mások visszajelzéseit is. Számos szuper és validált önismereti teszt érhető el online, ilyen a 16Personalities is.
Egészségben az erő
Arthur Schopenhauer német filozófus szerint „az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi”.
Csak bólogatni tudunk. Szerintünk ez eléggé nyomós érv ahhoz, hogy megfelelő tudatossággal foglalkozzunk a fizikai és a mentális egészségünkkel. Az örök igazság itt is érvényes: sokkal egyszerűbb és szerethetőbb folyamat a baj megelőzése, mint később az akár jelentőssé nőtt probléma kezelése. Az egészségünk lehető leghosszabb ideig való megőrzéséhez az egészséges életmód kialakítását kell megcéloznunk. Vagyis törekednünk kell a tudatosabb és egészségesebb táplálkozásra, a rendszeres fizikai aktivitásra (ez a sportolást jelentené 😊), és a megfelelő minőségű alvásra is. Sőt, az sem árt — még ha olykor kihívást is jelent —, ha szeretjük a tanulmányainkat és a munkánkat is. Miután több területről is szó lehet, kövessük a változtatás legfontosabb alapelveit: egyszerre csak egy területen avatkozzunk be, a nagy célokat osszuk fel kisebb célokra, és mérföldkövekre s mindig csak egy picit változtassunk.
Az emberi kapcsolataink egészségvédő hatása
Az emberi kapcsolataink életminőségünkre gyakorolt hatása sokszorosan bizonyított tény (például a néhai Kopp Mária itt beszélt erről). A pozitív kapcsolódások — a családunkban, a baráti körünkben és munkahelyünkön is — védőfaktort jelentenek, jelentős szerepük van fizikai és mentális egészségünk megőrzésében. Ezzel szemben a toxikus emberi kapcsolataink hatása erősen negatív, hiszen lassan, de biztosan károsítják az egészségünket. Tisztázzuk: nem léteznek tökéletes és konfliktusmentes emberi kapcsolatok. Ugyanakkor figyelemmel és empátiával, proaktivitással, illetve a játszmák elkerülésével a súrlódások minimalizálhatók, és szeretetteljes kapcsolatok alakíthatók ki.
Hatékonyságban az erő
Ha akár csak e percben megnézzük, hogy egy-egy napunk mennyi feladattal, teendővel van telezsúfolva, akkor teljesen tiszta, hogy a „hatékonyság” miért vált napjaink egyik legfontosabb kulcsszavává. Viszont a napjaink csak huszonnégy órából állnak, így foglalkoznunk kell a személyes hatékonyságunk kérdésével is, mert nem a nap rövid, hanem nekünk kell ügyesebben beosztanunk az időnket. Hatékonynak lenni azt jelenti, hogy az adott eredményt minél kisebb (idő, energia, anyagiak, stb.) ráfordítással érjük el. Ennek a kiindulópontját pedig az addigi működésünk revíziója jelenti; megnézzük, hogy mi működik, és mi nem, majd kialakítunk egy a saját életvitelünkre (privát és szakmai) szabott idő- és projektmenedzsmentet. Magyarán átállunk egy tudatosabb idő- és munka/tanulás szervezésre. Ebben segítségünkre lehet a Toggl, a Todoist vagy az Asana is. Egy optimálisan működő rendszerrel nagyságrendileg csökkenthetjük az időről időre megjelenő káosz érzetét, a fejünk felett összecsapó hullámok mértékét, és az ezekkel együtt járó stressz szintjét.
Szeretnénk megismételni: reális célokat kitűzve, egyszerre csak egy területhez nyúlunk hozzá, és kisebb változtatásokkal haladunk a céljaink felé.
Lippai Roland
Fotók: Unsplash
