Divatba kell hozni, alapvető egyéni szükségletté kell tenni a mozgást és az egészséges életmódot, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán a fizikai egészséget védi, hanem támogatja a mentális jóllétet is. Az aktivitás terén társadalmilag még nem állunk jól, viszont már látszik a pozitív szemléletváltás is. A korosztályokat megfelelően megszólító kommunikációval, az egészségügyi dolgozók személyes példamutatásával mutatható meg igazán a rendszeres fizikai aktivitás egyéni és társadalmi haszna és érhető el jelentős változás. Az első lépést nem mindig könnyű megtenni, ám Várszegi Kornélia ebben is a segítségünkre volt. Interjú a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sportközpont igazgatójával.
Miért érdemes mozogni, fizikailag is aktív életmódot élni?
Amiért érdemes minőségi, hosszú életet élni…
A testedzés, a fizikai aktivitás hogyan hat a fizikai testre, a mentális állapotra és vajon támogatja-e az immunrendszert?
A testedzés növeli az elégetett kalóriák számát, még pihenés közben is! Növeli az izomtömeget, csökkenti a hasi zsírlerakódás mértékét, jótékony hatással van a vérnyomásra. Az állóképesség javul, a csontrendszerben nő a kalcium és nitrogén összmennyisége. Nő a szív összehúzódási ereje is, ezért alacsonyabb a sportolók pulzusa. A fizikai aktivitás önbizalmat ad, elősegíti az általános jó lelkiállapotot, valamint csökkenti a stresszhormonok szintjét. Vizsgaidőszak alatt különösen javallott, hiszen javítja a koncentrációképességet és segíti az alvást. A jól adagolt edzés támogatja az immunrendszert. Ha a vérben gyorsabban keringenek az immunitásért felelős sejtek, nagyobb eséllyel pusztulnak el a kórokozók. A mozgástól felpörög az anyagcsere, így a védekező mechanizmusok is aktívabbak. Az edzés közbeni izzadás emellett segíti a méreganyagok távozását.
A mozgás, sportolás területén nem állunk valami jól uniós szinten sem. Valóban rossz a helyzet és hogyan lehetne változtatni?
A modernizáció negatív hatása, hogy a gépek mellett elkényelmesedtünk, nem pótoljuk a segítségükkel kiesett mozgást. 2010 és ’18 között félmillió ember egészségi állapotát mérték fel, e mellett 17 millió kérdőív került feldolgozásra. A résztvevők közül a nők 46, a férfiak 55%-a illeszti a sportot a napirendjébe. A lakosság fele semmilyen sportot nem űz annak ellenére, hogy tisztában vannak annak szerepével a kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések prevenciójában. Egyetlen esély a szemléletváltás. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy sosem késő elkezdeni a rendszeres mozgást.
Milyen módon, milyen eszközökkel lehetne a mozgás, az egészséges életmód ethoszát terjeszteni, alap gondolkodásmóddá tenni?
A mérföldkő valóban itt van: a mozgást, az egészséges életmódot egyéni alapvető szükségletté kell tenni. Divatba kell hozni. Ez a folyamat elindult már, hiteles, megfelelő háttértudással rendelkező teamekre van hozzá szükség. A feltételek adottak, erőteljesebb marketinggel kell előállni. Nagyszerű lehetőségnek tartom az Egészségfejlesztési Központtal megkezdett közös munkánkat: a fiatalokhoz az ő nyelvükön, az őket érintő kihívásokról kell szólni és ennek megfelelően aktivizálni. Együttműködésre és versengésre szólítani, élményt szerezni, így mindenki megtalálhatja a személyiségének leginkább megfelelő feladatot. Ugyanez igaz az idősebb korosztályra is, itt a munkavégzés esetlegesen káros hatásait megelőző, helyreállító, de szintén élményt nyújtó alternatívákat kell felkínálni.
Amikor az egészséges életmódról, s azon belül is a mozgásról beszélünk, mire érdemes figyelnünk a kommunikációt illetően?
Rendkívül fontosnak tartom, hogy dogmák helyett megfogható célokról beszéljünk. „Sportolj rendszeresen, mert az egészséges!” – ez a felhívás nem sokunkat mozdítana meg… A célok persze egyénenként nagyon különbözőek lehetnek és mondhatnám, hogy a keringési rendszer egészségéhez a futás elengedhetetlen, de azt leszögezhetjük, hogy a rendszeresség megtartásához – ami az életmódváltás alapja – azt a sporttevékenységet kell megtalálni, ami örömet szerez! Éld meg jutalomként! Ha várod az edzésidőt, megtaláltad a neked való mozgást!
Ha a mozgás szükségletek és ajánlások felől nézzük: van eltérés a korosztályok között?
Természetesen! Láttál már óvodásokat andalogni? Állandóan futnak, mozognak, ösztönösen elégítik ki napi szinten a mozgásigényüket, csak hagyni kell őket! Az idő előrehaladtával megtanuljuk rendszabályozni ezt az igényünket olyannyira, hogy akár el is hagyjuk. 6-8 éves korig érdemes elkezdeni az úszást és valamilyen labdajátékot. 13-14 éves korig fejleszthető az állóképesség, csak ez után kellene sportágra specializálódni, hiszen egy gyereket annyi minden érdekel! Az élsport persze másképp működik. A WHO ajánlása 5-17 éves közti gyerekeknek napi legalább 60 perc mozgás napi szinten, amely legalább háromszor izomzatot és a csontrendszert fejlesztő aktivitást is tartalmaz. A 18-64 év közti felnőtteknek legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás javasolt, heti legalább két alkalommal a nagy izomcsoportok fejlesztésével. A rendszeres mozgást tekintve a legnagyobb kihívást a felsőoktatásba kerülés jelenti. Ha itt sikerül folytatni a sportot, az nagy bizonyossággal a munka világában is helyet kap majd! Fiatal felnőtt korunkra már több sportot érdemes kipróbálni – erre a közoktatás mindennapos testnevelése is alkalmas lehet – amelyekből kiválaszthatjuk a számunkra testhez állót. Ezt a mozgásformát építsük be az életünkbe heti legalább 3 alkalommal! Találkoztam az uszodában oda rendszeresen járó 70-80 éves hölgyekkel és urakkal s láttam ugyanezt a korosztályt teniszpályán vidáman vagy éppen bosszankodva párost játszani. Számomra ez a példaértékű.
Óriási szakmai tapasztalatod van, nyilván láttál már sok sikert és kudarcot azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e kialakítani egy aktív életmódot. Min tud elbukni a törekvés és mi kell a sikerhez?
Előfordul, hogy az életünk olyan szakaszba lép, amikor a fókuszunk áthelyeződik (kapcsolati válság, új munkahely, stb…) és a belső motiváció is meginog a sporttal kapcsolatban. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eltúlzott testedzés, a sport hajszolása éppúgy kudarc lehet, mint a mozgás elhagyása. Ilyenkor a kívülről, akár a családból jött segítség billenthet helyre. Mélyen hiszek a közös sportolás, a csapatmunka erejében olyan formában is, ha csak megosztjuk valakivel pl. a napi futásunk eredményét.
Ha én úgy döntenék, hogy megtartom a WHO heti 150 perces ajánlását és szeretnék sportolni, milyen lépéseket kellene megtennem? Egyszerűen csak felkelek másnap és kimegyek futni, vagy többre van szükség?
Ha komolyan gondolod, akkor inkább már aznap menj el futni! Viccet félretéve: kezdd tudatosan, hogy folytatni is tudd! Legelőször is döntsd el, mit sportolnál szívesen és erre a héten mely napokat tudod rászánni! Legyen terved! Ma már nagyon sokan használják a telefont naptárnak, tessék jó előre beírni a mozgásra szánt időpontokat. Ha nincs a sportolással kapcsolatos tapasztalatod, kérj segítséget az induláshoz. Ez lehet egy fitneszterem, egy futóklub edzője, sok helyen egyéni edzéstervet is készítenek és nyomon követik a fejlődésed. Onnan tudod, hogy jó helyen vagy, hogy felmérik az aktuális állapotod! Az Egyetemen profi segítséget kaphatsz az Egészségfejlesztési Központ csapatától vagy a Sportközpont testnevelőitől, edzőitől! Aztán már csak rajtad múlik! Csábíts el másokat is, hogy legyen kivel megosztani az élményeket!
Milyen hozadéka lehet annak, ha egy orvos, egy egészségügyi dolgozó személyes példáján keresztül mutatja meg, hogy érdemes mindennap tennünk magunkért?
Óriási! Érzékeny pontra tapintottál! Gondolj csak bele, mi lenne, ha egy sportos életmódú családorvos magas vérnyomásra először rendszeres sétát, kocogást írna fel és csak akkor váltana gyógyszerre, ha ez elkerülhetetlen! Mozgás receptre?! Ehhez a szemléletváltáshoz még jó pár falat kell áttörni – a páciensek oldalán is – de tudom, hogy sok elkötelezett híve van a gondolatnak! Ami az ügyet előreviszi, az valóban a személyes példamutatás, és ennek alapjait a tanulmányok során kell letenni. Nem kisebb feladatunk van, mint olyan mozgástárat nyújtani a hallgatóknak, amiből egy életen át tartó rendszeres sportoláshoz lehet meríteni! Mivel most a mozgásra kihegyezve beszélgetünk, erre fókuszálok, de az egészséges életmód további kritériumai is – mint az egészséges környezet, a mentális egészség, a helyes táplálkozás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a káros szenvedélyek elhagyása – hasonló fajsúllyal bírnak! Kezdjünk bele együtt! Mozdulj Semmelweis! ☺
Lippai Roland
