A háziorvostan szakorvosképzés során a szakvizsgának is része az akkreditált praxisokban, főként a szakgyakorlati idő alatt megismert páciensek eseteinek ismertetése.
A szakvizsgához 4 felnőtt és 1 gyermek páciens esetének bemutatását kérjük. Az esettanulmányok írása nemcsak mint vizsgaelem lényeges, hanem egyúttal a kritikus elemzés és értékelés módszere, része az önálló szakmai tevékenységre való alkalmasságnak. Megjelenik benne a családorvosi gondolkodás, holisztikus szemlélet, az alapellátás nyújtotta diagnosztikus és terápiás lehetőségek, valamint a rezidens szerepe, tevékenysége a csapatmunkában.
Oktató praxis bemutatása
Az esettanulmányokat az oktató tutor és praxis 2-3 oldalas bemutatása (praxisban dolgozó munkatársak, helyszín, helyiségek, praxisközösségben való részvétel, felnőtt/vegyes praxis, praxis létszáma, összetétele, morbiditási adatok, gondozási és szociális jellemzők, helyi specialitások stb.) előzze meg. Így képet kaphatunk a gyakorlat helyszínéről, a munkavégzés körülményeiről.
Esettanulmányok
Az esettanulmányok megírása a háziorvos rezidensek feladata, amit megelőz a tutorral való konzultáció a páciensek kiválasztásáról, a leírás felépítéséről. Az esetek kiválasztását, az adatok begyűjtését, irodalmi háttér feltérképezését, a megírás tervezését célszerű már a rezidensképzés első két praxisban töltött hónapja alatt elkezdeni. Az elkészítés folyamata során a rezidens egyeztessen többször tutorával, beszéljék meg a felmerülő kérdéseket és beadás előtt a tutor hagyja jóvá, véglegesítse a tanulmányokat.
Egy-egy eset ismertetésének első része a beteg kórtörténetének bemutatása, mely terjedjen ki az anamnézisre (melyek az aktuális panaszai; miért jött a rendelőbe; korábbi betegségei, tünetei melyek lényegesek a jelen helyzetben), fizikális vizsgálatra és az alapellátásban kivitelezhető vizsgálatokra, valamint minden egyéb beutalóval elérhető diagnosztikus (labor, képalkotók stb.) kivizsgálásokra, konzíliumokra, a szükséges kórházi kezelésekre, beavatkozásokra. Kerüljenek kiemelésre a kóros adatok, illetve a vizsgálati eredmények közül azok az információk, amelyek fontosak a kezelés és a betegutak szervezése szempontjából. Kerülendő a leletek kiemelés nélküli, teljes terjedelmű bemásolása. Amennyiben érdemi információval bír, a beteg szociális és családi hátterét, pszichés státuszát is ismertetni kell.
Az esetismertetések második része az irodalmi áttekintésre alapozott megbeszélés. Egy eset teljes terjedelme ne haladja meg a 4-5 oldalt, nincs szükség a negatív leletek, státuszok, a tankönyvi adatok részletes ismertetésére: a súlyozás, az érdemi információk kiemelése az elvárás, elsősorban az adott esettel kapcsolatban.
Értékelési szempontok
- Esetek kiválasztása
A tanulmányok gyakori betegségeket ismertessenek, melyek diagnosztizálása, kezelése az alapellátásban történik, a családorvos tevékenysége a meghatározó.
Választható 1-1 ritka betegség, szakmai érdekesség is, azonban itt is kérjük a háziorvos szerepének részletes kiemelését az adott eset kapcsán. - Az esettanulmányokban az önálló munka aránya
Az esettanulmányok elsődleges célja annak bemutatása, hogy írója önállóan képes magas színvonalú ellátást nyújtani. Az esetek bemutatása során ezért különösen fontos, hogy a szerző ismertesse diagnosztikus gondolkodását, terápiás javaslatait, gondolatmenetét. - Diagnosztikus gondolatmenet, differenciáldiagnosztika
Elvárás, hogy a szerző a döntéshozatal során a szakmai irányelvekre, az irodalmi ismeretekre is támaszkodjon. A diagnosztikus terv kialakítása során a szóba jövő kórképeket mérlegelje, a vizsgálatok indikálásának okait, a kiválasztás sorrendjét indokolja, a kapott eredményeket értelmezze. - Terápiás terv, kezelés (életmód, gyógyszeres kezelés)
A terápiás terv során térjen ki a nem gyógyszeres kezelési lehetőségekre (amennyiben az adott betegségben relevánsak). A gyógyszeres kezelés (dózis, időtartam, hatóanyag neve, zárójelben a készítmény gyári neve) során ismertesse a szerválasztás pontos indikációt, az esetleges kontraindikációkat, a felmerülő mellékhatásokat és kivédésüket, a terápia monitorozását, a kezelést alátámasztó irodalmi adatokat. - Alaki-formai követelmények, adatvédelem
A dolgozatot szövegszerkesztővel írva kell a szóbeli vizsga előtt 2 hónappal az ügyintézőnek elküldeni e-mailben, pdf formátumban.
Az áttekinthetőségre, érthetőségre, jó tagolásra, helyesírásra ügyeljen a szerző.
Formai követelmények: 12-es betűméret a dolgozat egészében, normál margószélesség, 1.5-ös sortávolság, oldalak számozása, az eseteknek legyen címe (utaljon az ismertetett kórképre, esetleg tartalomjegyzék), esetek végén a felhasznált szakirodalom felsorolása.
Szó szerinti idézet csak idézőjelben, indokolt esetben szerepelhet a dolgozatban.
Idézőjel nélkül szövegek átvétele (plágium) tilos!
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról értelmében nem jelenthetnek meg személyes adatok, vagy a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ezért sem a beteg, sem az őt ellátó intézmény, valamint ellátó személy konkrét megnevezése nem jelenhet meg a tanulmányban.
- Irodalmi, szakmai háttér
Az irodalmi áttekintés során nyert ismeretek a diagnosztikus és terápiás gondolkodásba épüljenek be. A betegségekhez kapcsolódó összefoglalás ne tankönyvi jellegű legyen, hanem elsősorban a kurrens irodalmat ismertesse gyakorlati szempontból. Az alapellátásra vonatkozó ismertek, a családorvosi munkára vonatkozó adatok nagyobb súllyal szerepeljenek. Az esetbemutatások végén tüntessék fel a felhasznált szakirodalmat.