A vitaminoknak és ásványi anyagoknak nélkülözhetetlen szerepük van a szervezet megfelelő működésében, ugyanakkor nem mindegy, hogy miből mennyit, mikor és milyen formában juttatunk a szervezetünkbe. A tisztánlátást nehezítik a fogyasztásösztönző marketingüzenetek, illetve a jó szándékú tanácsok is. Az egészségkultúra fejlesztésére, az egészségügyi dolgozók nagyobb szerepvállalására lenne szükség az ismeretterjesztés területén. Dr. Somogyi Orsolya szakgyógyszerészt kérdeztük.
Mi a szerepük a vitaminoknak az egészségünk megőrzésében?
Az ma már pontosan ismert, hogy a megfelelő vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, hiszen alapvető szerepük van az anyagcsere-, a biokémiai és az energetikai folyamatokban. Ha pedig az egészségmegőrzés kérdése felől tekintünk rájuk, akkor az egyes anyagok hatását nem külön-külön vizsgáljuk, hanem arra figyelünk, hogy ezek pótlásával, biztonságos mennyiségű és megfelelő alkalmazásával hogyan tarthatjuk fenn a szervezetünk egészének megfelelő működését. Ilyenkor elsősorban nem azt kell ismernünk, hogy az egyes vitaminok és ásványi anyagok pontosan hogyan segítik az élettani folyamatokat; azt kell belátnunk, hogy az egészségi állapotunk fenntartása és a szervezetünk működése során ezen anyagoknak fontos szerepe van.
Milyen pozitív hatásait tapasztalhatjuk meg annak, ha odafigyelünk a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelre?
Tudományos értelemben nem mondhatom, hogy a tudatos vitaminszedés egyértelműen megakadályozza, hogy megbetegedjünk.
Ugyanakkor, ha egészséges életmódot élünk – és ennek része lehet az is, hogy olykor gyógyszernek vagy egyéb termékeknek minősített készítményekkel támogatjuk a szervezetünket –, akkor nagyobb az esély arra, hogy bizonyos betegségek elkerüljenek bennünket.
Vagy, ha mégis megbetegszünk, akkor annak lefolyása, az abból való felgyógyulás egyszerűbbé válhat, és a szövődmények kialakulásának esélye is csökkenhet (pl. felső légúti megbetegedések esetén). Tehát a betegségek elkerülésére nincsen garancia, de azokat több esetben is alacsonyabb kockázati szinten vészelhetjük át.
Nyilván az lenne a legjobb, ha a vitaminokat, ásványi anyagokat a kiegyensúlyozott táplálkozással tudnánk bevinni a szervezetünkbe, de nem olyan egyszerű kialakítani egy ilyen étrendet. Mégis miért törekedjünk inkább erre, mint a kapszulák szedésére?
Érdemes megnéznünk, hogy napjainkban mit is mutat egy étrend-kiegészítőnek minősített termék címkéje például a C- és a D-vitamin esetében. Láthatjuk, hogy az adott tabletta mennyi vitamint tartalmaz, majd meg tudjuk nézni azt is, hogy az a napi referenciaérték hány százalékát teszi ki. Miközben a C-vitamin szükségletünk naponta 80 mg (ajánlott napi beviteli referencia érték, azaz NRV), addig ma már több mint ezer százalékkal megnövelt tartalmú készítményeket is vásárolhatunk, hiszen nemhogy 500 mg, de akár 1500 mg vitamintartalmú tablettákat is szedhetünk. A D-vitamin esetében a napi szükségeltünk 200 nemzetközi egység (NE) – az őszi és téli hónapokban pedig a 2000 NE bevitele javasolható naponta a felnőtt szervezet számára –, ennek ellenére vannak olyan készítmények, amelyek tartalma elérheti a maximális, 4000 NE-t is.
Bizonyos időszakokban, az adott egyén életkorához, aktuális egészségi állapotához igazítva szükséges lehet a magasabb vitamintartalmú készítmények szedése, de ezek folyamatos alkalmazása hosszú távon eltolhatja a szervezet egyensúlyát.
Ezzel szemben kiküszöböljük a vitaminok és ásványi anyagok túlfogyasztását, ha változatosan és kiegyensúlyozottan táplálkozunk, ha kihasználjuk az évszakok variabilitását. Például nyáron fogyaszthatjuk a C-vitaminban gazdag paprikát is, ezért ilyenkor felesleges étrend-kiegészítőket szednünk. Ugyanez igaz a D-vitamin esetében is, mert noha a napsütéses órák száma kevesebb a téli időszakban, és ezért indokolt lehet a pótlása, nyáron a megfelelő mennyiségű tejtermék fogyasztása és a szabad levegőn való tartózkodás biztosítja az elegendő D-vitamint a szervezetünk számára. A természet gondoskodik rólunk a megfelelő arányban elérhető vitaminokkal, bár bizonyos időszakokban és helyzetekben szükség lehet a megvásárolható ”vitaminbombákra” is.
Tehát simán beleeshetünk a túlfogyasztás csapdájába?
Ez így van, és a túlfogyasztásnak megvannak a maga egészségügyi kockázatai, mert előre kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el a szervezetben, az elején nehezen felismerhető, általános tünetekkel. Az ajánlások szerinti fogyasztásnak köszönhetően a túlfogyasztás elkerülhető, de mégis nagyobb mértékben szükséges a fogyasztókban tudatosítani, hogy figyelniük kell a napi beviteli referencia értékekre is.
Az emberek jelentős része valószínűleg nem tudja pontosan megítélni, hogy milyen vitaminra, ásványianyag-pótlásra van szüksége, egyáltalán, szükséges-e a plusz bevitel. Ők mit tehetnek annak érdekében, hogy pontosan megismerjék az aktuális szükségleteiket?
Igen, valóban fontos kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e a vitaminok vagy ásványi anyagok kiegészítő szedésére (Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos lakossági tudnivalók itt érhetők el – a szerk). Fontos lenne, hogy a lakosság is érezze azt a különbséget, ami a tudatos egészségmegőrzés, illetve a felelőtlen túlfogyasztás között húzódik, ugyanis a túlfogyasztás nem szolgálja az egészségmegőrzést.
Természetesen előállhatnak olyan egészségi állapotok, tulajdonképpen hiányállapotok, amikor egyértelműen szükséges a vitaminok és az ásványi anyagok pótlása, de ilyen esetben az oki háttér feltárása sokkal inkább az orvosi kompetencia körébe tartozik, ennek megítéléséhez pontos diagnózisra van szükség.
Sajnos napjainkban az a jellemzőbb, hogy az emberek érzékelik vagy úgy vélik, hogy érzékelik az általánosan megjelenő hiánytüneteket, de nem lépnek tovább a diagnosztika irányába, így pedig nagyon nehéz azt megállapítani, hogy valóban szükség van-e pótlásra vagy sem. Gyakran halljuk és igaz is: az étrend-kiegészítőkben lévő vitaminok és ásványi anyagok nem helyettesítik az egészséges életmódot és a megfelelő táplálkozást. Ám ahogy már említettem is, főleg a fiatalabb és a középkorú generációk esetében – amikor valamilyen ok miatt nem tudnak elég energiát fordítani az egészséges életmód fenntartására – igenis indokolt lehet az, ha a megfelelő vitaminokat és ásványi anyagokat megfelelő mennyiségben és megfelelő ideig szedik, ilyen általános esetekben szakszerű tanácsokat például a gyógyszertárakban is tudunk nyújtani.
Ezen felül hogyan lehet jó döntést hozni, ha mindent elárasztanak a fogyasztásra buzdító marketingüzenetek?
Minden esetben fontos, hogy a lakosság döntéseit ne a reklámok és a marketing határozza meg, hanem ha megfogalmazódik bennük, hogy tenni szeretnének az egészségükért, akkor a megfelelő egészségügyi szakemberhez forduljanak szakmai tanácsért.
De nem csupán a reklám, hanem a szomszéd Mari néni, a barátok, kollégák, de akár családtagjaink jó szándékú, de csak féligazságokat tartalmazó mondásai is mélyen belénk éghetnek, és befolyásolhatják az egészségünkkel kapcsolatos döntéseinket. Hogyan lehetne fejleszteni a lakosság ezirányú tudatosságát, hogy a meglévő szakmai segítség lehetőségét fel tudja ismerni és igénybe is tudja venni?
Mindenképpen fejleszteni szükséges a hazai lakosság egészségműveltségét, ami magában foglalja a prevenciót, az egészségmegőrzést és az egészségfejlesztést is. Minden esetben elmondom a pácienseknek, hogy hiába a szomszéd vagy a családtag legjobb szándékú tanácsa, egészségügyi kérdésekben egészségügyi szakembereket keressünk meg. E szemléletmód erősítése egy nagyon hosszú folyamat. Úgy gondolom, hogy az egészségnevelést már nagyon fiatalon, akár az óvodás korban el kellene kezdeni, így a felnövekvő generációk már magukban hordoznák ezt a hozzáállást. Ha pedig a jelent nézzük, akkor a fiatalokkal, felnőttekkel való kapcsolattartás és edukáció terén a közösségi médiának és a különböző online felületeknek is komoly szerepük van. Ezt kellene kihasználni az egészségügyi dolgozóknak, a gyógyszerészeknek, akik programokat, kampányokat indíthatnának azok támogatására, akik tenni szeretnének az egészségükért.
Ez azért is lenne fontos, hogy az emberek ne szakmailag irreleváns vagy akár potenciálisan veszélyes, hanem szakmailag hiteles forrásokból tájékozódjanak.
Mindezek mellett figyelnünk kell az idősebb korosztályokra is, de hozzájuk másképpen kell közelítenünk, ugyanis számukra még mindig kiemelkedően fontos a személyes találkozás és beszélgetés. Ennek óriási az ereje: ha egyszer már megtörtént a személyes tanácsadás, létrejött a kapcsolat, akkor a jövőben sokkal nagyobb hajlandósággal és bizalommal térnek vissza például a patikába.
Jól értettem, hogy Ön szerint az egészségügyi szakembereknek valóban aktivizálniuk kellene magukat a hiteles tájékoztatás és tudásátadás terén az online térben is?
Igen, sajnos a mindennapi egészségügyi hivatásunkkal járó elfoglaltság és leterheltség mellett ez egyáltalán nem egyszerű feladat, de be kell látnunk, hogy az egészségügyben is egyre nagyobb szerepet kap az online információs technológia, és a legfontosabb, hogy lépést kell tudnunk tartani a szakmailag nem hiteles információforrások mennyiségével. Vannak már nagyon jó, egészségügyi szakemberek (orvosok, házi gyermekorvosok, gyógyszerészek) által működtetett online felületek, kezdeményezések, de ezen törekvéseket állandósítani kellene.
Interjúnk második része hamarosan olvasható!
Lippai Roland
Fotók: Egészségfejlesztési Központ, Canva
