A háziorvostan szakorvosképzés során a részvizsgának és a szakvizsgának is része az akkreditált praxisokban megismert páciensek eseteinek ismertetése.
A részvizsgához 2 felnőtt és 1 gyerek páciens esetének bemutatását kérjük. Az esettanulmányok írása nemcsak mint vizsgaelem lényeges, hanem egyúttal a kritikus elemzés és értékelés módszere, része az önálló szakmai tevékenységre való alkalmasságnak. Megjelenik benne a családorvosi gondolkodás, holisztikus szemlélet, az alapellátás nyújtotta diagnosztikus és terápiás lehetőségek, valamint a rezidens szerepe, tevékenysége a csapatmunkában.
Oktató praxis bemutatása
Az esettanulmányokat az oktató tutor és praxis 2-3 oldalas bemutatása (praxisban dolgozó munkatársak, helyszín, helyiségek, praxisközösségben való részvétel, felnőtt/vegyes praxis, praxis létszáma, összetétele, morbiditási adatok, gondozási és szociális jellemzők, helyi specialitások stb.) előzze meg. Így képet kaphatunk a gyakorlat helyszínéről, a munkavégzés körülményeiről.
Esettanulmányok
Az esettanulmányok megírása a háziorvos rezidensek feladata, amit megelőz a tutorral való konzultáció a páciensek kiválasztásáról, a leírás felépítéséről. Az esetek kiválasztását, az adatok begyűjtését, irodalmi háttér feltérképezését, a megírás tervezését célszerű már a rezidensképzés első két praxisban töltött hónapja alatt elkezdeni. Az elkészítés folyamata során a rezidens egyeztessen többször tutorával, beszéljék meg a felmerülő kérdéseket és beadás előtt a tutor hagyja jóvá, véglegesítse a tanulmányokat.
Egy-egy eset ismertetésének első része a beteg kórtörténetének bemutatása, mely terjedjen ki az anamnézisre (melyek az aktuális panaszai; miért jött a rendelőbe; korábbi betegségei, tünetei melyek lényegesek a jelen helyzetben), fizikális vizsgálatra és az alapellátásban kivitelezhető vizsgálatokra, valamint minden egyéb beutalóval elérhető diagnosztikus (labor, képalkotók stb.) kivizsgálásokra, konzíliumokra, a szükséges kórházi kezelésekre, beavatkozásokra. Kerüljenek kiemelésre a kóros adatok, illetve a vizsgálati eredmények közül azok az információk, amelyek fontosak a kezelés és a betegutak szervezése szempontjából. Kerülendő a leletek kiemelés nélküli, teljes terjedelmű bemásolása. Amennyiben érdemi információval bír, a beteg szociális és családi hátterét, pszichés státuszát is ismertetni kell.
Az esetismertetések második része az irodalmi áttekintésre alapozott megbeszélés. Egy eset teljes terjedelme ne haladja meg a 4-5 oldalt, nincs szükség a negatív leletek, státuszok, a tankönyvi adatok részletes ismertetésére: a súlyozás, az érdemi információk kiemelése az elvárás, elsősorban az adott esettel kapcsolatban.
Értékelési szempontok
1. Esetek kiválasztása
A tanulmányok gyakori betegségeket ismertessenek, melyek diagnosztizálása, kezelése az alapellátásban történik, a családorvos tevékenysége a meghatározó. Választható 1-1 ritka betegség, szakmai érdekesség is, azonban itt is kérjük a háziorvos szerepének részletes kiemelését az adott eset kapcsán.
2. Az esettanulmányokban az önálló munka aránya
Az esettanulmányok elsődleges célja annak bemutatása, hogy írója önállóan képes magas színvonalú ellátást nyújtani. Az esetek bemutatása során ezért különösen fontos, hogy a szerző ismertesse diagnosztikus gondolkodását, terápiás javaslatait, gondolatmenetét.
3. Diagnosztikus gondolatmenet, differenciáldiagnosztika
Elvárás, hogy a szerző a döntéshozatal során a szakmai irányelvekre, az irodalmi ismeretekre is támaszkodjon. A diagnosztikus terv kialakítása során a szóba jövő kórképeket mérlegelje, a vizsgálatok indikálásának okait, a kiválasztás sorrendjét indokolja, a kapott eredményeket értelmezze.
4. Terápiás terv, kezelés (életmód, gyógyszeres kezelés)
A terápiás terv során térjen ki a nem gyógyszeres kezelési lehetőségekre (amennyiben az adott betegségben relevánsak). A gyógyszeres kezelés (dózis, időtartam, hatóanyag neve, zárójelben a készítmény gyári neve) során ismertesse a szerválasztás pontos indikációt, az esetleges kontraindikációkat, a felmerülő mellékhatásokat és kivédésüket, a terápia monitorozását, a kezelést alátámasztó irodalmi adatokat.
5. Alaki-formai követelmények, adatvédelem
A dolgozatot szövegszerkesztővel írva, kinyomtatva és összefűzve (spirálozva) kell a szóbeli vizsga előtt 2 hónappal leadni a Tanszéken, valamint az ügyintézőnek elküldeni e-mailben pdf formátumban. Az áttekinthetőségre, érthetőségre, jó tagolásra, helyesírásra ügyeljen a szerző. Formai követelmények: 12-es betűméret a dolgozat egészében, normál margószélesség, 1.5-ös sortávolság, oldalak számozása, az eseteknek legyen címe (utaljon az ismertetett kórképre, esetleg tartalomjegyzék), esetek végén a felhasznált szakirodalom felsorolása.
Szó szerinti idézet csak idézőjelben, indokolt esetben szerepelhet a dolgozatban. Idézőjel nélkül szövegek átvétele (plágium) tilos!
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról értelmében nem jelenthetnek meg személyes adatok, vagy a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ezért sem a beteg, sem az őt ellátó intézmény, valamint ellátó személy konkrét megnevezése nem jelenhet meg a tanulmányban.
6. Irodalmi, szakmai háttér
Az irodalmi áttekintés során nyert ismeretek a diagnosztikus és terápiás gondolkodásba épüljenek be. A betegségekhez kapcsolódó összefoglalás ne tankönyvi jellegű legyen, hanem elsősorban a kurrens irodalmat ismertesse gyakorlati szempontból. Az alapellátásra vonatkozó ismertek, a családorvosi munkára vonatkozó adatok nagyobb súllyal szerepeljenek. Az esetbemutatások végén tüntessék fel a felhasznált szakirodalmat.