Mély megrendüléssel búcsúzunk özv. Tihanyi Zoltán Andorné Dr. Margittay Erzsébettől, a magyar családorvoslás egyik meghatározó alakjától, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének alapító munkatársától, aki hosszú és gazdag életút befejeztével búcsúzott el mindannyiunktól.
Dr. Margittay Erzsébet életpályája kivételes elhivatottsággal ötvözte a közösségépítést, a tudományos munkát és az emberi kapcsolatok ápolását. Orvosi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végezte, ahol 1960-ban cum laude minősítéssel szerezte meg diplomáját, munkáját az Orvostovábbképző Intézetben kezdte, majd belgyógyász szakképesítését Prof. Magyar Imre mellett szerezte meg 1965-ben. 1971-ben körzeti orvos lett, és több mint öt évtizeden át szolgálta a XIII. kerület lakosságát, munkáját olyan hűséggel és szakmai igényességgel, amely követendő példaként áll mindannyiunk előtt. A kezdetektől aktív tagja volt a MÁOTE közösségének és a körzeti orvoslás szakmai megújításának. Ahogy írta: „A szakma identitásáért való küzdelmet, a szakmai elismerés kivívását és a körzeti orvosok tudásszintjének emelését tartottuk legfontosabbnak.” E törekvését nemcsak szavak, hanem évtizedek munkája tette hitelessé. Szerkesztőként mintegy 45 külföldi folyóirat referátumát publikálta, rendszeresen előadott országos rendezvényeken, és fontos kutatásokat végzett a nők szociális helyzetéről, egészségéről és reprodukciós problémáiról.
Meghatározó szerepet vállalt az 1992-ben létrejött Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének munkájában. Nemcsak oktatóként vett részt az új tanszék építésében, hanem fakultációs és gyakorlati oktatási programokat fejlesztett, elindította és megszervezte a folyamatos továbbképzéseket, a rezidensképzés egyik korai szervezője és motorja volt, valamint az oktatás etikai és kommunikációs vonatkozásait magas szinten képviselte.
Kandidátusi értekezését 1996-ban védte meg a Magyar Tudományos Akadémián, olyan témában, amely ma is fontos a családorvosi kommunikáció oktatásában: „Reprodukciós korú nők vizsgálata, empátiára oktatás trianguláris módszerrel”– 577 nő vizsgálatára építve.
Dr. Margittay Erzsébet több évtizeden át vezette a Budapest Klubot, amely a családorvosok szakmai és tudományos önképző köre volt. Egy egész szakmai generáció tudásának, szemléletének formálásában vállalt szerepet. A klub nemcsak továbbképzés volt, hanem közösség, ahol esetmegbeszélések, kutatások, szakmai viták és baráti támogatás is helyet kapott. A magyar családorvoslás kulturális örökségének egyik legfontosabb bástyája volt.
Élete utolsó éveiben is töretlen szellemi frissességgel dolgozott: a magyar családorvoslás és családorvosképzés történetének feldolgozásán, valamint a szakma identitását meghatározó kutatások archiválásán fáradozott.
Erzsike életpályáját az a kivételes elhivatottság hatotta át, amely egyaránt építette a közösséget, a tudományt és az emberi kapcsolatokat, és amelynek elismeréseként 2006-ban a CSAKOSZ Életműdíját is megkapta. Személyében olyan kollégát veszítettünk, aki mindig a hivatás méltóságát és az emberi méltóság tiszteletét tartotta szem előtt.
Emléke örökké szívünkben él.
Tanítása, kutatásai, közösségépítő munkája és személyes példája továbbra is meghatározó része marad a Családorvosi Tanszék identitásának és jövőjének.
Nyugodjon békében.
Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke, Családorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ)
Dr. Torzsa Péter
