Különböző koronavírus-mutációk összefüggése a vírusfertőzés lefutásával
A hét, embert is megfertőző koronavírus-törzs közül a legutóbb felfedezett SARS-CoV-2 felelős a 2019-es év végétől induló COVID-19 pandémiáért. A SARS-CoV-2 vírus teljes genomja körülbelül 29000 nukleotid hosszúságú és 25 vírusgént kódol. Ezen vírusgénekről átíródó fehérjék közül a vírus szerkezeti felépítéséért a burok (E–envelope), a tüske (S–Spike), membrán (M–Membrane) és a nukleokapszid (N–Nukleokapszid) fehérjék, funkcionális működéséért pedig az RNS-függő-RNS polimeráz, az exonukleáz és a metiltranszferáz fehérjék felelnek. Ezen funkcionális, strukturális fehérjéket érintő mutációk növelhetik a vírus fertőzőképességét, azaz a patogenitását. Fontos azonban az is, hogy a vírus szerkezeti és funkcionális fehérjéi mellett, az úgynevezett nem strukturális fehérjéket (NSP–Non-structural proteins) érintő mutációknak is lehet szerepük a vírus patogenitásában.
A koronavírusok általában stabil genommal rendelkeznek, amely az idő múlásával nagyon kevéssé változik. A SARS-CoV-2 kutatás alapvető kérdése, hogy a vírus idővel gyengülhet-e vagy sem. A vizsgálat során az volt a célunk, hogy olyan vírusmutációkat azonosítsunk, amelyek összefüggésbe hozhatók a vírusfertőzés súlyosságával – mutatott rá Nagy Ádám, a Bioinformatikai Tanszék egyetemi tanársegéde. Az eredményeink azt mutatják, számos ilyen mutáció van. A nukleokapszid fehérje esetében azonosítottuk a legtöbb olyan mutációt (P13L, S194L, R203K, G204R és I292T), amelyek esetén a betegség lefolyása súlyosabb volt. Eredményeink azt sugallják, hogy vannak olyan mutációk, amelyek alátámasztják e változások lehetőségét, ezért esély van arra, hogy a jövőben a betegség lefolyása elmozduljon az enyhébb vagy a súlyosabb betegkimenetel felé.
Different mutations in SARS-CoV-2 associate with severe and mild outcome.
Ádám Nagy, Sándor Pongor, Balázs Győrffy (2020)
Int J Antimicrob Agents, 106272.
https://doi.org/10.1016/j.ijantimicag.2020.106272