Klinikánkon különböző diagnosztikus és terápiás endoscopos vizsgálatokat végzünk, fekvő-, és ambuláns betegek számára. Ezen kívül az endoscopia az egyetemi oktatásnak, a postgradualis képzésnek és a szakvizsga előtt álló diplomások felkészítésének is része. A beavatkozásokra a kezelőorvos által kért időpontban kerül sor, melyet a kezelőorvos egyeztet a pácienssel. 

Tovább a Szakrendelésekhez →

Az endoscopos diagnosztikus és terápiás beavatkozások során vagy természetes testnyíláson (pl. húgycső), vagy legfeljebb 1-2 cm-es bőrmetszésen át bevezetett csőszerű műszerekkel közelítjük meg a szükséges területet.

Az endoscopos ambulancia:

Az endoscopos laboratóriumban dolgozó orvosok osztályos munkájuk mellett látják el az endoscopos tevékenységet, az állandó személyzet a szakasszisztensekből áll. A vizsgálatok az endoscopos ambuláns helyiségben és a Röntgen műtőben történnek. A vizsgálatok többségére előzetes helybiztosítás alapján kerül sor, a kapacitás bővülése lehetővé teszi azonban, hogy a cystoscopia előjegyzés nélkül történjék. A sürgős vizsgálatokat soron kívül végezzük el.

A Klinikáról és az ambulanciáról érkező betegeket a vizsgálatot kérő orvos tájékoztatja a vizsgálat menetéről és veszélyeiről. A beteg a vizsgálatba való beleegyezését a kérőlapon aláírásával igazolja. Az ambuláns vizsgálatról rögtön írott eredményt kap a páciens.

Urológiában használatos endoszkópok, eszközök, berendezések:

A korszerű endoszkópok hidegfényű (külső fényforrás fényét üvegszál kábelen vezetik a kívánt szervig), nagy látószögű optikával rendelkező műszerek. Klinikánkon rendelkezésre áll ezen felül ún. flexibilis cystoscop is, amely lehetővé teszi, hogy a férfi húgycső természetes kanyarulatait az eszköz is követi, így kisebb a sérülés veszélye, és kevésbé kellemetlen a beavatkozás. Az endoscopok alkalmazása lehetővé teszi a vizeletgyűjtő- és elvezető rendszer közvetlen megtekintését a külső húgycsőnyílástól a veséig (endoscopos eljárás), illetve a hasüregi vagy a hashártya mögött (retroperitoneumban) lévő szervek minimálisan invazív megközelítését (laparoscopos eljárás). Az endoscopos vizsgálatokhoz engedhetetlen a röntgen készülék használata.

Endourológiai beavatkozások:

Cystoscopia (hólyagtükrözés):

A leggyakrabban végzett endourológiai beavatkozás a hólyagtükrözés. Cystoscopiát vérvizelés, tartós húgyhólyaggyulladás, idegen test, hólyagtumor miatt ambulánsan végzünk.

Milyen veszéllyel járhat a cystoscopia, mik a lehetséges szövődmények?

Ritkán, de előfordulhat, hogy a vizsgálat során megsérülhet a húgycső vagy a belső záróizom. Ez főleg férfi betegnél gyakoribb, ilyenkor vérzés lép fel, amely spontán, rövid időn belül megszűnik. Fontos a beavatkozás előtt tájékoztatni a kezelő orvost esetleges vérzékenységet okozó betegségről, vagy véralvadásgátló gyógyszer szedéséről. Ismeretlen gyógyszerallergia (pl. Lidocain, jód) esetén a beadott érzéstelenítő vagy a lemosáshoz használatos szer provokálhat olyan allergiás reakciót, amely kezelést igényel.

Retrográd pyelographia (húgycsövön keresztül végzett húgyvezeték feltöltés kontrasztanyaggal, röntgen ellenőrzés mellett):

A retrográd vizsgálatot mindig hólyagtükrözés előzi meg. A retrográd úton végzett húgyvezeték feltöltésre más nem invazív eljárással (pl. ultrahang, computeres tomográfia, mágneses rezonanciás vizsgálattal) nem megállapítható uréter-, vagy vese eltérés miatt kerül sor. A vizsgálat az uréter és a vese állapotának tisztázása miatt történik. Legtöbbször beékelt kő, ritkábban húgyvezeték daganat vagy környezeti nyomásfokozódás (compressio) okozza az uréter elzáródását. Ha hidegrázás, láz jelentkezik, ajánlatos a vizeletet elvezetni uréterkatéter (stent) felvezetésével, vagy a veséből a bőrön át a külvilág felé -percutan nephrostoma képzésével. Veseelzáródás esetén először retrográd pyelographiát végzünk és csak ezt követően stenteljük az urétert (dupla J, mono J, uréter katéterrel). Kettős-J stent felvezetésére akkor kerül sor, ha hosszabb időre kell elvezetni a vizeletet, pl.: ESWL után, terhesség során fellépő vesemedence gyulladás, retroperitonealis fibrosis, tumorcompressio.

– Milyen vesszéllyel járhat a retrográd pyelographia?

Ritkán, de előfordulhat húgyvezeték sérülés, kontrasztanyag allergia, vesemedence gyulladás.

Transurethralis műtétek:

Urethrotomia interna:

Urethrotomiát akkor kell végeznünk, ha a betegnek olyan fokú húgycsőszűkülete van, amely akadályozza a vizelet ürítését, vagy akkor, ha hólyagtükrözést, katéterezést, illetve resectoscop felvezetést akarunk kivitelezni, azonban szűkület miatt nem tudjuk az eszközt a hólyagba juttatni. A beavatkozást szemkontroll mellett hidegkéssel végezzük.
A szűkület oka lehet fejlődési rendellenesség, gyulladás, gonorrhoea, sérülés, előző műtét.
A beavatkozás után sajnos gyakori a visszatérő szűkület (recidíva). Többszöri recidíva esetén ajánlatos a nyílt rekonstrukciós húgycsőműtét elvégzése.

Transurethralis prosztata resectio (TURP):

Hatvan grammnál kisebb prosztata adenoma (BPH), vagy prosztata daganat palliatív kezelése esetén a prosztata transurethralis resectió (TURP) nyújtja a legjobb eredményeket. Jóindulatú prosztata megnagyobbodás esetén a resectio során körkörösen (a prosztata sebészi tokjáig) apró szeletekben eltávolítjuk a hyperplasiás szövetet. A műtét alatt nagyon fontos a szövethatárok pontos megtartása és a gondos vérzéscsillapítás. Rosszindulatú prosztata daganat miatt végezett palliatív kezelés esetén csak arra törekszünk, hogy a prosztatán belül olyan járatot képezzünk, amely biztosítja az akadálytalan vizelést. A műtét befejeztével vérzéscsillapítás céljából ballonkatétert helyezünk be néhány napra.

Lehetséges szövődmények: prosztatatok-perforatio, vérzés, TUR-syndroma. Ezen utóbbi szövődmény extrém ritkán fordul elő, lényege: a megnyílt vénákon át a keringésbe jutott hypoozmotikus mosófolyadék haemolizálja a vörösvértesteket, amelynek következtében a vörösvértestek szétesnek, így vérszegénység alakul ki. A szétesett vörösvértestek darabjai a vese tubulusaiba kerülnek, ahol átmeneti veseelégtelenséget okoznak (tubularis nekrózis). A TUR késői szövődményei között a hónapokig tartó gennyvizelés mellett ritkán vizelet elcsepegés, húgycső-, és a húgyhólyagnyak-szűkület fordulhat elő.

Transurethralis húgyhólyagtumor eltávolítás (TUR-tu ves urin):

A műtétet végezhetjük diagnosztikus, terápiás és palliatív célból.A diagnosztikában meg kell határoznunk a tumor stádiumát (T) és a szövettani malignitási fokozatát (G). Ez azért szükséges, hogy ki tudjuk választatni a megfelelő terápiát.

A felületes tumorok gyógykezelése transurethralis resectióval történik. A mélybe terjedő daganatok, amelyek a hólyag izomzatára is ráterjednek, a húgyhólyag radikális eltávolításával (cystectomia) kezelendők. A környező szövetekre is átterjedő tumorok esetén csak palliatív transurethralis eltávolítás jöhet szóba, vérzéscsillapítás vagy a hólyag űrterének megnagyobbítása céljából. 

Húgyhólyag tumor esetén a beteget háromhavonta hólyagtükrözéssel kell ellenőrizni.

Diagnosztikus uréter tükrözés és eszközös kőeltávolítás az uréterből (Ureterorenoscopia, URS): 

A beavatkozás az uréterben elakadt kő-, uréter tumor-, ismeretlen eredetű vérvizelés miatt, gerincérzéstelenítésben történik.

A vizsgálat leggyakrabban speciális kőmetsző helyzetben, a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül zajlik. A megfelelő uréterszájadékon át felhatolunk az uréterbe, ahol jól lehet tájékozódni a húgycsövön keresztül felvezetett eszközzel. Bizonyos esetekben nem tudunk az uréter lumenében előre jutni. Ilyen történhet pl., amikor túl mobilis az uréter, amely felgyűrődik, vagy a hosszú idő óta az uréterben impaktálódott kő körüli oedemás-fibrotikus duzzadt nyálkahártya vagy szűkület állja útját az ureteroscopnak. A középső ureterszakaszban impaktálódott nagy köveket ritkán nem lehet elérni ureteroscoppal. Az ilyenkor kialakult nyálkahártya mandzsetta nem engedi látótérbe hozni és eltávolítani a követ. Ilyenkor bevált szokás dupla J katétert felvezetni és 3 hét múlva újra megismételni a beavatkozást. A kövek zúzására különböző energiaforrások állnak rendelkezésre, mint pl. lézer-, elektrohidraulikus energia, stb.

Nephroscopos műtétek:

Percutan nephroscopia, nephrolitholapaxia:

A hason fekvő beteg vesemedencéjébe előzetesen felvezetett uréterkatéteren át Rtg. kontrasztanyagot juttatunk. Punkciós tűvel behatolunk a vese üregrendszerébe. A punkciós csatorna feltágítása után vezetjük be a nephroscopot. Látóteret izotoniás steril konyhasóoldat beáramoltatásával biztosítunk. Az érzéstelenítés epiduralis érzéstelenítésben illetve narcosisban történik.

Leggyakrabban vesekő-eltávolításra használjuk a nephroscopot, (percutan nephrolithotomia), de az ureter felső szakaszában elakadt kövek kiemelése, ritkábban az uréter középső vagy alsó részében lévő kövek Dormia-kosaras felhúzására is kitűnő módszer. A vesemedence-uréter határ szűkületeinek átvágása és sínezése (endopyelotomia) is történhet nephroscopos műtéttel. A műtét transrenalis drén behelyezésével fejeződik be. Bizonyos kivételes esetekben vese üregrendszeri tumorok is eltávolíthatók nephroscopon keresztül. Diagnosztikus célból is végezhetünk nephroscopiát.

A beavatkozás indikációi között felsorolható a vesekő, a felső szakasz uréterkő, a vesemedence-uréter határ szűkülete, a vese-üregrendszeri daganat, ismeretlen eredetű vérvizelés.

Szövődmény lehet a vesemedence átfúródása, vérzés, a szomszédos szervek sérülése.

Endopyelotomia (EPT):

A vesemedence-uréter határ szűkületek megoldására alkalmazott eljárás.
Lényege, hogy a vesemedencébe vezetett nephroscop munkacsatornáján keresztül olyan speciális kést tolunk be, amellyel átvágjuk a szűkület minden rétegét, majd 6-8 héten át fenntartott, vékony műanyag csővel hidaljuk át ezt a területet. Néhány napos kórházi tartózkodás után a betegek folytathatják eredeti tevékenységüket. A sínező cső eltávolítása ambulanter történik. Amennyiben a szűkület nagyfokú elzáródást, és így jelentős vese üregrendszeri tágulatot okoz: a szűkült szakasz kimetszése, a vesemedence plasztikája válhat szükségessé, amelyet szinte minden esetben laparoscoppal végzünk.