Szakorvosképzés

Szakorvosképzésről

Tudnivalók

Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet elérhető ITT!
Szakorvosképzés keretszámait ld. https://semmelweis.hu/szak-es-tovabbkepzes/szakkepzes/keretszamok/
Háziorvostan keretszámait ld. https://semmelweis.hu/szak-es-tovabbkepzes/szakkepzes/haziorvostan/
Grémium elnökök 2023.01.01-től (ÚJ)
A szakvizsgákra való jelentkezés és az ehhez tartozók szervezésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Vizsgabizottság (cím: 1085 Budapest, Horánszky u. 15., e-mail: nvb@okfo.gov.hu) látja el. További információk: https://enkk.hu/index.php/hun/nemzeti-vizsgabizottsag-2/ogyfk-vizsganaptar
Ügyeleti tevékenység új szakképzési rendszerben
Beszámítási szabályok

Tutori megbízási szerződések:

belső egyetemi tutori szerződés (ÚJ – 2021.08.01.)
külső képzőhelyi tutori szerződés (ÚJ – 2021.08.01.)
háziorvosi és gyermek háziorvosi tutori szerződés (ÚJ – 2021.08.01.)

Mentori eljárásrend

Gazdasági ügyek:

Jogszabályok

A jogszabályra kattintva a jogszabály teljes szövege megtekinthető!

22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről (2012. szeptember 15. után szakképzésbe lépők)
23/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéséről (licenc képzés)
162/2015. (VI.30.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról (2015. július 1. után szakképzésbe lépők)
16/2010. (IV.15.) EüM rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről
30/2008. (VII.25.) EüM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek elismeréséről, továbbá az oklevelek külföldi elismertetéséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiadásának egyes eljárási szabályairól
40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
4/2000. (II.25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről
18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről
2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról
215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról
2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről
40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet a természetgyógyászati tevékenységről
50/2015. (XI. 12.) EMMI rendelet az orvosi bélyegzőkről
122/2012. (IX.12) Korm. rendelet az egészségügyi felsőfokú szakképzési rendszerről (hatálytalan 2015. július 2-től, hatályon kívül helyezte a 162/2015. (VI.30.) Kormányrendelet, a szakképzésüket 2015. július 1-jét megelőzően megkezdőkre kell alkalmazni)
66/1999. (XII.25.) EüM rendelet a szakorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről (hatálytalan 2012.szeptember.15-től, hatályon kívül helyezte a 22/2012 (IX.14.) EMMI rendelet, a képzésüket 2012. szeptember 15-ét megelőzően megkezdőkre kell alkalmazni)

Rendszerek

A magyarországi szakorvosképzés rendszere az elmúlt évek során többször átalakult. A hagyományos, évtizedeken át működő régi szakorvosképzésben a friss diplomás orvos munkába állt, képzése munkahelyén történt, munkahelyi vezetője irányítása mellett. Munkahelyét mindössze a transzfúziós tanfolyam és a szakvizsga előtti kéthetes kötelező továbbképzés idejére hagyta el.

1999-től az új típusú szakképzési rendszer első időszakában, a törzsképzési időszak központi gyakornoki rendszerben történt. A jelöltek rendszerbevételi vizsgán vettek részt, és az itt kialakult sorrend alapján kerültek be a szakképzésbe, a meghatározott szakmánkénti keretszámok erejéig. A törzsképzési idő után – mely alatt bérüket a minisztérium biztosította – kerestek munkahelyet, ahol a szakképzési időszak szakgyakorlati részét töltötték.

A rendszer 2010-től ismét megváltozott. A központi gyakornoki rendszer mindössze a háziorvostan és az egyetemek oktatói utánpótlásának képzésére maradt fenn, azzal a különbséggel, hogy a jelöltek nem csak a törzsképzési, hanem a teljes szakképzési időszakra a minisztérium által biztosított keretből kapták bérüket, és a szakképzés teljes időtartama alatt az egyetem alkalmazásában álltak. Ezen kívül a jelöltek rezidensi rendszerben teljesíthették a szakképzési idejüket, melyben a szakképzés teljes időszakára (törzsképzésre és szakgyakorlati időre is) egy egészségügyi szolgáltatóval kötöttek szerződést, aki biztosította munkabérét is.

A következő változás 2015. július 1-ével lépett hatályba. Ebben a rendszerben a szakképzésben részt vevő jelölttel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) létesít közalkalmazotti jogviszonyt, azzal, hogy a jelöltek számára egy elsődleges képzőhely kerül megjelölésre, aki – a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, az illetmény és a munkakör megállapítására, valamint a munkarend meghatározására irányuló jogkörök kivételével – a munkáltató jogkör gyakorlója lesz. A jelöltek szakképzési megállapodást kötnek az általuk választott egyetemmel, aki a szakképzésüket koordinálja.

Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 28/2022. (VIII.25.) BM rendelettel módosított 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet átalakította a szakorvosképzést. Azon rezidensek, akik 2022. szeptember 1. után léptek a képzésbe vagy váltottak szakmát a rendeletben megjelenő új 2. melléklet szerint végzik képzésüket.

Szakorvosképzés