Kutatási témák

Kutatási témák

Beültetett idegentestek hatása az adhézióképződésre.

(Témavezető: Szabó Györgyi)

A sérvháló fejlesztéssel foglalkozó munkacsoporthoz csatlakozó témában a különböző fizikai és kémiai tulajdonságú nanohálók  adhézió képződésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Szövettani mintavételt követően a sejtes és molekuláris események nyomon követésére is lehetőség nyílik.

Térhálós szerkezetű, polimer alapú scaffoldon sejtaggregátum létrehozás – experimentális.

(Témavezető: Fehér Daniella)

A Semmelweis Egyetem Nanokémiai Kutatócsoportjával közösen az általuk fejlesztett monolit tömbfázisú és szálas poli(vinil)alkohol(PVA) és poli(aszparaginsav)sav (PASP) alapú biokompatibilis és biodegradábilis polimerek vizsgálata a biomedicinális felhasználás céljából in vivo és in vitro körülmények között.

 „Serious game” fejlesztés lehetőségei a laparoszkópia oktatásában .

(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)

A téma célkitűzése a különböző IT-alapú rendszerek (szimulátorok, virtuális valóság, e-learning, serious game) nyújtotta lehetőségek alkalmazása a sebészeti képzésben.

Modern, nagyenergiájú, sebészeti vágó- és szövetegyesítő eszközök fizikai, biológiai és élettani összehasonlító vizsgálata. 

(Témavezető: Dr. Pap-Szekeres József)

A modern elektrotermikus (Electrothermal Bipolar Vessel Sealing, EBVS) sebészeti eszközöket az 1990-es évek végén kezdték rutinszerűen alkalmazni mind hagyományos, mind pedig minimálisan invazív sebészeti műtétek során. Az eszközök használatával, az elmúlt két évtizedben, teljesen átalakult a hagyományos sebészeti műtéti technika, miközben az egyre nagyobb számban megjelenő eszközökről igen kevés összehasonlító vizsgálati eredmény áll a klinikum rendelkezésére.Kísérleteinkben minden, Magyarországon engedélyeztetett és rutinszerűen használt EBVS eszközt vizsgálunk egységesen, standard körülmények között történő használat során mért fizikai, biológiai és élettani paraméterek szerint. Kutatásunkban ezt követően ugyanazon eszközök vizsgálati eredményeit hasonlítjuk össze eltérő klinikai körülmények között:

• hagyományos- és minimálisan invazív műtétek során,
• eltérő szerveken
• eltérő szöveteken végzett műtétek során. 

A hazai laparoszkópia története.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

Hazánkban több mint harminc éves múltra tekint vissza a laparoszkópos beavatkozás bevezetésének története. Az eddigi fejlődés állomásait, magyarországi megvalósítás sebész úttörőit bemutató téma

A modern sebészet fejlődésének technikai háttere.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

A minimál invazív sebészet új fejezetet jelent ebben a tudományágban. A rohamos fejlődés indokolttá teszi több orvos szakma, így a kardiológiai, a sebészeti, a nőgyógyászati és az urológiai minimál invazív beavatkozások történetének és a technikai lehetőségek fejlesztésének a kutatását.

A hasűri adhéziók kialakulásának pre- és postoperatív megelőzése állatkísérleti modellen. 

(Témavezető: Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

A munkacsoport által korábban kidolgozott adhéziós modellen (idegen anyag beültetése nélkül, vérzés, szöveti sérülés és deszikkáció alkalmazásával) különböző időperiódusokban vizsgáljuk néhány ismert adhézió képződést gátló anyag hatását. A kísérleteket hím patkányokon tervezzük.

Adhéziót generáló tényezők vizsgálata, szövettani és molekuláris értékelés.

(Témavezető: Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

Patkány modellen vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják, elősegítik a hasüregi adhézió képződést. A műtétet követő rövid, illetve hosszabb posztoperatív időszak vérvételeit követően, az állatokból nyert szövettani mintákból metszetek készülnek, melyeken a sejtes események, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokkal egyes adhézió képződésben fontos szerepet játszó molekulák kimutatása a cél.

Kis-csontok egyesítésének jelentősége – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

A Műszaki Egyetem kísérletes laboratóriumban teszteljük a különböző osteosynthesisek szakítópróbáját Prof. dr. Kiss Rita Ph. D., egy.doc.vezetővel.

A  vérzéscsillapítás prehospitalis és hospitalis lehetőségei – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Jelentősége nem csak a laikus sebellátásban és vérzéscsillapításban, hanem a mindennapi orvosi tevékenységben kiemelkedő. A Baleseti Központba szállított betegek többsége sokszor súlyosan kivérzett, sokkos állapotban kerül ellátásra a nem megfelelő vérzéscsillapítás miatt. Ezt a területet szeretném feltárni, részben statisztikailag, részben a mindennapi lehetőségek ismeretében.

Légútbiztosítás az oxyológiai és a klinikai gyakorlatban – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Statisztikai feldolgozást jelentene a kórházba érkező mentők esetlapjainak feldolgozásával és a sokktalanítóban ellátott betegadatok áttekintésével. Irodalmi feldolgozást kérnék a helyszíni intubációk veszélyeiről, szakszerűségéről, a helyszíni conicotómiákról.

Vénabiztosítások lehetőségei a klinikai gyakorlatban, szövődmények – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Irodalmi áttekintést kérek a jelenleg használatos infúziós készülékekről. Milyen esetekben, milyen infúziókat adjunk, ismertesse a vénabiztosítás lehetőségeit, beleértve a perifériás nagyvénás, intraossealis megoldásokat és azok szövődményeit.

Légembolia, zsírembolia – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Milyen megoldásokat ismer a világirodalomban a TDK hallgató. Kísérleti lehetőséget biztosítanánk a légembólia megoldására akut esetek kapcsán. A világirodalmi adatok szerint kb. 60 ml levegő bejutása a keringésbe okoz halálos szövődményt, eddig nem próbálták meg ennek akut elhárítását, elképzelhető, hogy a nagyvénába vezetett nagy kaliberű kanüllel a jobb kamrából vissza lehet szívni a levegőt. A zsírembólia patomechanizmusát irodalmi kutatásokkal és kísérlettel (iv. csontvelő) lehetne kutatni.