Az ösztrogénreceptor-pozitív emlőrákban szenvedő betegeket a műtét után hormonterápiával kezelik, hogy megakadályozzák a rák kiújulását. Ezek a terápiák az apró, rejtett rákos sejtek ellen irányulnak. E betegek akár felénél azonban évekkel később is visszatér a rák, valószínűleg azért, mert ezek a sejtek hosszú ideig szunnyadó állapotban maradnak.
Annak megértése érdekében, hogy ezek a szunnyadó sejtek hogyan ébrednek fel és okoznak kiújulást, a kutatók olyan betegeket vizsgáltak, akiknél késői kiújulást tapasztaltak, és akiket hosszú távú hormonterápiával kezeltek a rák előrehaladásáig. Laboratóriumi kísérleteket is végeztek, hogy megfigyeljék, hogyan alkalmazkodnak az egyes rákos sejtvonalak idővel a kezelés beavatkozása nélkül.
Eredményeik azt mutatták, hogy a hormonterápiák hatására egyes rákos sejtek inkább a sejtek viselkedésének megváltozása, mint genetikai mutációk révén léphetnek nyugalmi állapotba. Ezek a szunnyadó sejtek véletlenszerűen „felébredhetnek” és újra aktívvá válhatnak anélkül, hogy következetes genetikai változásokat mutatnának. Az ezeket a sejteket alvó állapotban tartó mechanizmusok megcélzásával a kutatók megtalálták a visszatérő rák leküzdésének lehetséges módjait. Ez a tanulmány rávilágít annak fontosságára, hogy a kezelési stratégiák javítása érdekében meg kell érteni, hogyan alkalmazkodnak a rákos sejtek nem genetikai eszközökkel.
A teljes közlemény, melynek címe „ Long-term multimodal recording reveals epigenetic adaptation routes in dormant breast cancer cells” ide kattintva érhető el.