Betűméret: A A A

Férfimeddőség

Meghatározás

A férfi megtermékenyítő-képesség csökkenése, illetve hiánya. Különböző okok vezethetnek ezen állapot kialakulásához. Meddő kapcsolatról beszélünk, amikor védekezés nélkül, gyermeknemzési szándék ellenére, 1 éven belül nem jön létre terhesség.

Előfordulás

Magyarországon jelenleg a párkapcsolatok 20%-a meddő. Az ilyen esetek 50%-ában a férfinél is lehet zavart találni. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt évtizedekben a férfiak termékenyítő-képessége világszerte csökkenő tendenciát mutat. A férfimeddőség okai lehetnek veleszületett, vagy szerzett eltérések., Leggyakrabban a következők: hereleszállási zavar (rejtett-heréjűség), herevisszér-tágulat, heredaganat, genetikai betegségek, hormonális eltérések, gyulladások, onkológiai kezelések során alkalmazott kemoterápia és besugárzás, immunológiai zavar. Az elmúlt években az andrológiai eltérések kórismézése forradalmi változáson ment keresztül, de még így is előfordulnak esetek, amikor a kiváltó ok ismeretlen marad.

Tünetek

Amennyiben egy pár legalább egy éven át, rendszeresen él nemi életet fogamzásgátló módszerek alkalmazása nélkül, azonban ennek ellenére nem jön létre terhesség, akkor meddőségről beszélünk.
Bizonyos kórképek járhatnak egyéb tünetetekkel is pl. genetikai, fejlődési rendellenességek, azonban sok esetben az egyetlen tünet a terhesség hiánya.

Diagnosztika

Legelső lépés az előzőleg átélt betegségek, műtétek és életmódi tényezők pontos feltérképezése, majd a fizikális vizsgálat, azaz a külső nemi szervek, has, emlők, valamint az általános testfelépítés vizsgálata. Ezt követi a spermavizsgálat (spermaanalízis), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorú előírásai alapján kell elvégezni (a vizsgálat kiegészülhet számítógépes analízissel is). Kóros eltérés esetén a vizsgálatot meg kell ismételni, és az ondómintából további ún. célvizsgálatok elvégzésére is szükség lehet. Ilyenek lehetnek különböző biokémiai vizsgálatok, gyulladásokat vizsgáló eljárások és újabban az egyes hímivarsejtek megtermékenyítő-képességét ellenőrző funkcionális tesztek. A továbbiakban laborvizsgálatok (vér, vizelet), hormonvizsgálat és képalkotó eljárások, azaz UH illetve bizonyos esetekben CT vagy MR vizsgálat lehet szükséges.
Súlyosabb esetekben, ill. genetikai eredet gyanúja esetén kromoszóma-vizsgálat és további genetikai elemzés válhat szükségessé.
A kivizsgálás rendkívül összetett folyamat, célszerű, hogy andrológus szakorvos végezze.
A megfelelő eredmény érdekében természetesen fontos a partner nőgyógyászati kivizsgálása.

Típusok

Általánosságban megkülönböztetünk veleszületett és szerzett okokra visszavezethető, valamint ismeretlen eredetű nemzőképesség-zavart. Veleszületett okok lehetnek például: kromoszóma rendellenességek, hereleszállási zavar, külső-belső nemi szervek fejlődési rendellenességei. A szerzett eredet esetében leggyakrabban heresérülés és gyulladás, sebészi beavatkozás, de egyéb rendszerbetegség részeként is jelentkezhet a nemzőképesség-zavar.
A legsúlyosabb esetekben nincs hímivarsejt az ondómintában. Manapság azonban még ilyenkor is van jelentős esély, hogy andrológiai kezelés révén megfelelő ivarsejthez jussunk. A spermiumképzés zavarának tekintetében megkülönböztetünk nem elzáródásos eredetű, azaz elsődleges spermium-termelési képtelenséggel járó kórképeket, valamint elzáródásos, azaz az ondóutak elzáródása következtében kialakult eltéréseket.
Merevedési zavar, vagy ondótávozási rendellenesség következtében is létrejöhet meddőség. Ezen esetekben leggyakrabban megelőző sebészi beavatkozás, cukorbetegség, gyógyszeres kezelések vagy ideggyógyászati kórkép áll a háttérben.

Gyógyítás


A gyógyszeres kezelésnek több formája lehetséges. A megfelelő terápia kiválasztása kizárólag a korrekt kivizsgálás eredményeinek figyelembe vételével kezdhető csak el. Lehet többféle hormonális kezelés és rendelkezésre áll nem hormontartalmú szerek alkalmazásának lehetősége is.
Alapvető fontosságú az életmódi tényezők optimalizálása, megfelelő életmód, diéta követése pl. alkohol és dohányzás elhagyása, fogyás.
Műtéti kezelés: Az ondóvezeték és a mellékhere bizonyos területeinek elzáródásával járó megbetegedésekben andrológiai mikrosebészeti beavatkozás, az ondóvezeték rekonstrukciója végzendő el. Ilyen műtéteket csak megfelelően felszerelt centrumokban, kellő jártasságú andrológus szakorvos tud végezni.
Amennyiben ilyen beavatkozás nem lehetséges, mikrosebészeti spermiumnyerés történik,a mellékheréből. Ha ez sem végezhető el, a heréből nyerhető spermium sebészi úton.
A nem elzáródásos eredetű teljes hímivarsejt-hiány esetén a sebészi spermiumnyerés a cél, ilyenkor (is) a mikrosebészeti eljárások hozzák a legjobb eredményt. Ezen beavatkozások mélyfagyasztásos háttérrel kell, történjenek és a minták patológiai feldolgozása is megtörténik, így kiszűrhetőek a rosszindulatú elváltozások is.
Orvosi ellenőrzés: A probléma okától függően, persze elsősorban andrológiai, illetve a betegség kezelésében szerepet játszó társszakmák, pl. endokrinológiai, urológiai kontroll lehet szükséges.

Megelőzés

Az előzőek figyelembe vételével a megtermékenyítő-képesség számos esetben javítható, ill. a kívánt terhesség elérhető.
Egészséges életmód és megfelelő testsúly elérésével a páciens is érdemben segítheti a cél elérését.

A bejegyzés kategóriája: Betegségenciklopédia
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.