Betűméret: A A A

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás

Betegség meghatározás: A prosztata szelídgesztenye (kb.15 ml) nagyságú, izomszövetből és nyálkahártyából felépülő nemi mirigy, mely az ondó váladékának egy részét termeli. A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és az abból kiinduló húgycső a mirigyállományt átfúrja.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás a prosztata húgycsövet körülölelő, belső állományának sejtszaporulata, mely a húgycső szűkítése és a húgyhólyag irritációja következtében okoz panaszokat.

Gyakoriság és eredet: Az idősödő férfiak körében igen gyakori a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. 50 éves korban a férfiak 50 %-nál, 80 évesen 75 %-nál mutatható ki az elváltozás, és kb. 40-45 %-nál okoz panaszokat. A BPH kóroki tényezője nem tisztázott, de nagy valószínűség szerint férfi hormonok által irányított folyamat.

Tünetek: A betegségre jellemzően a vizeletürítéssel kapcsolatos nehézségek és az irritatív panaszok hívják fel a figyelmet. A prosztatában futó húgycső szűkülete miatt a vizelés – főképp a reggeli első alkalommal – nehezen indul, a vizeletsugár gyengült, szakaszossá válik, a hólyag teljes kiürítése akadályozott. Gyakori vizelési inger és gyakori éjszakai vizelés lép fel, utócsepegés, sürgető vizelési inger jelentkezhet. Ritkán véres vizeletet is okozhat. A hólyagban visszamaradó vizelet mennyisége a betegség előrehaladtával fokozódik, mely egyrészről a hólyagfal elvékonyodásához, a vizeletürítési képesség fokozatos gyengüléséhez, majd elvesztéséhez, másrészt a felső húgyutakban a vizelet pangásához vezethet, mely extrém esetben vesekárosodás is okozhat. A pangó vizelet táptalajul szolgálhat húgyúti fertőzések, húgyhólyagkövesség, valamin a hólyagfal elvékonyodó, kiboltosulásainak (diverticulumok) kialakulásához. A BPH okozta teljes vizelet rekedés jelentős alhasi fájdalommal járó vizelési képtelenség

Kivizsgálás: A prosztata megnagyobbodás kórisméje adott korosztályban a fenti tünetek alapján valószínűsíthető, valamint számos további vizsgálattal támogatható és igazolható. A tünetek objektivizálása céljából alkalmazzuk a különböző kérdőíveket, melyek segítségével a tünetek súlyossága értékelhető. Legszélesebb körben alkalmazott „A prosztata betegségek tüneteit felmérő nemzetközi pontrendszer” (IPSS) című kérdőív. Az általános orvosi vizsgálat mellett a prosztata végbélen keresztüli tapintása hasznos információkkal szolgál a prosztata méretét, esetleges gyulladt állapotát, daganatos elváltozását illetően. Az uroflowmetria a vizelet ürítés erősségét és dinamikáját képes leírni. A hasi ultrahangvizsgálattal a prosztata mérete, esetleg a vizelés után visszamaradó vizelet mennyisége pontosan megadható, a felső húgyutak állapota megítélhető. A prosztata további pontosabb vizsgálata céljára szükség szerint a végbélen keresztül végzett ultrahang vizsgálat alkalmazható.

Típusai: A BPH-nak szövettanilag nincsenek elkülöníthető típusai.

Kezelés: A jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésének tervezése a prosztata mérete és az elváltozás okozta panaszok és tünetek súlyossága figyelembevételével történik.
Enyhe panaszok esetén különböző fitoterapeutikumok alkalmazhatók (pl. szabalpálma, tökmag, nagy csalán, rozspollen kivonatok stb.).
Fokozottabb panaszok illetve növényi kivonat terápia elégtelensége esetén gyógyszeres kezelés javasolt. Kis mértékű prosztata megnagyobbodás (< 40 ml) esetén jó hatás várható a tünetek csökkenésében a prosztata, illetve hólyag prosztatával érintkező terület simaizom sejtjeinek ellazításáért felelős alfa-receptor blokkolók (alfusozin, tamsulozin, doxasosin) alkalmazásától. Jelentősebb prosztata megnagyobbodás esetén az alfa-blokkoló terápia kiegészíthető 5 alfa-reduktáz gátló (dutasterid, finasterid) terápiával, mely a férfi hormonok prosztatán kifejtett hatásait gátolja, ezáltal a prosztata növekedése megáll, sőt részben sorvadásnak indul. Az 5 alfa-reduktáz gátlók a szedés elkezdését követően fél évvel kezdik kifejteni hatásukat, ezért ebben a hat hónapban az alfa-blokkolókkal való kombinált szedésük javasolt.
A BPH okozta teljes vizeletrekedés esetén az azonnali húgycsőkatéter behelyezését követően 3 vagy 7 napos alfa-blokkoló szedést követően kísérelhető meg a katéter eltávolítása, ugyanis csak ezután remélhető a spontán vizeletürítés rendeződése.
A BPH okozta irritatív tünetek csökkenthetők a húgyhólyag falában elhelyezkedő muszkarin-receptorok blokkolásával (solifenacin, oxybutynin, tolteridone).
Gyógyszeres panaszok mellett nem javuló, fokozódó panaszok, illetve gyógyszeres terápiára nem reagáló teljes vizeletrekedés, vagy szövődmények fellépése esetén a prosztata műtéti kezelése válik szükségessé. 80 ml-nél kisebb térfogatú prosztatáknál a megnagyobbodott állomány kimetszése húgycsövön keresztül elvégezhető. Ugyanezen állomány eltávolítása, 80 ml felett hasi feltárásból, nyílt műtét útján végezhető. A műtéteket követően néhány napig katéter viselése szükséges. Mivel, mindkét műtétnél csak a megnagyobbodott állomány kerül eltávolításra, a bennmaradó prosztata tokból későbbiekben prosztata daganat kialakulhat, illetve a jóindulatú megnagyobbodás visszatérhet.
Abban az esetben, ha a beteg állapota a műtéti terhelést illetve altatást vagy gerincközeli érzéstelenítést nem bírja el állandó húgycsőkatéter viselése válik szükségessé.

Utókövetés: Gyógyszeres terápiával kezelt betegeknél szükséges a rendszeres kontroll, mely során a beteg panaszai valamint a kivizsgálás fejezet során megismert objektív eljárásokkal megítélhető a kezelés hatékonysága. Ugyanígy szükséges a műtéti megoldás hatékonyságának legalább egyszeri kontrollja.

A bejegyzés kategóriája: Betegség Enciklopédia
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.