Betűméret: A A A

Húgyúti fertőzés talaján kialakult sepsis

Betegség fogalma: A szepszis a szervezet fertőzésre adott súlyos válaszreakciója. A köznyelvben gyakran vérmérgezés néven említik. Uroszepszis során a fertőzés (bakteriális, ritkábban gombás) kiindulópontja a vizeletelvezető rendszer, azaz a vesék, a húgyvezetékek, a húgyhólyag, húgycső és a férfi nemi szervek. A szeptikus állapot szeptikus sokkhoz vezethet, mely életet veszélyeztető állapot, 25%-ban halálos kimenetelű lehet.
Leggyakrabban tüdő illetve hasi fertőzések során találkozhatunk szepszissel, az urológiai ok ritkább, 5 % körüli.
Uroszepszist előidézhet például húgyvezetékben elakadt vesekő, vesegyulladás, vesetályog, prosztata gyulladás, prosztata tályog, húgyúti idegentest stb.

Előfordulás, hajlamosító tényezők: Uroszepszis különböző alapbetegségek, állapotok mellett alakulhat ki, mely során a szervezet védekezőképessége csökken, pl. szervátültetés után, HIV fertőzés során, cukorbetegség, extrém mértékű elhízás, legyengült általános állapot esetén. Egészséges embereknél is előfordulhat, azonban hajlamosító faktorok hiányában meglehetősen ritkán, de kórházi kezelések, műtétek komplikációjaként valamivel gyakrabban megfigyelhetjük.

Tünetek, panaszok: A szeptikus állapotot általában megelőzi egy lázas periódus, de ritkán előfordulhat normál vagy csökkent testhőmérséklet is. A pulzus és légzésszám emelkedik, a beteg az állapot súlyosbodásával gyakran zavarttá vagy aluszékonnyá válik, a vérnyomás csökken – ekkor már azonban szeptikus sokkról beszélünk. A tünetek igen gyorsan, órák alatt kialakulnak és súlyosbodnak.

Felismerés: A diagnózis a fent említett tünetek és a kiváltó ok ismeretében gyanítható, de a végleges kórismézéshez számos vizsgálat szükséges. A vizsgálatok a következők: sürgős laborvizsgálatok (vér és vizelet), mikrobiológiai diagnosztika (vér és vizelet kultúra), képalkotó vizsgálatok UH és CT, valamint vitális paraméterek (légzés, vérnyomás) monitorozása. A kezelés illetve általában már a diagnosztika is intenzív osztályon történik.

Fajták, típusok: Az uroszepszis fokozatai megegyeznek az egyéb okból kialakult szeptikus állapot fokozataival. A szeptikus állapot szeptikus sokká alakulhat, a sokk pedig már több szervi elégtelenséget jelent.

Nem műtéti, konzervatív kezelés: Az intenzív osztályos kezelés során célzott antibiotikum kezelés, folyadék és ionpótlás, sokk esetén ezenkívül keringés és légzéstámogatás történik.

Műtéti kezelés: A szeptikus állapotot előidéző ok ismeretében szükség lehet műtéti beavatkozásra. Lezáródott vese esetében indokolt a vizeletelvezetés, igazolt góc – tályog, folyadék gyülem, fertőzött kő esetében javasolt azok szanálása, eltávolítása.

Orvosi ellenőrzés: A szeptikus állapot lezajlása után további osztályos megfigyelés valamint a későbbiekben rendszeres urológiai kontroll szükséges.

Megelőzés: A szeptikus állapot megelőzése igen fontos, mivel súlyos állapotot eredményezhet. Amennyiben a beteg védekezőképessége csökkent, lázas állapot esetén mindenképpen osztályos felvétel, szoros megfigyelés valamint célzott antibiotikum kezelés szükséges. Egészséges, azaz hajlamosító tényezőkkel nem rendelkező embereknél urológiai eredetű nem szűnő magas láz (39 C felett) esetén gondolni kell uroszepszis kialakulására. Ebben az esetben a legfontosabb a célzott antibiotikum kezelés (tenyésztés hiányában széles spektrumú antibiotikumra váltás), a gyors sebészi góctalanítás, folyadék és ionpótlás, a vitális paraméterek többcsatornás monitorizálása.

A bejegyzés kategóriája: Betegségenciklopédia
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.