Összesen: 1 cikk

A vesekő a vizelettel kiválasztódó anyagcsere-termékekből alakul ki. Amikor a vizeletben ezekből az anyagokból egy vagy több nagyobb mennyiségben van jelen (vagy a kőképződést megakadályozó anyagok szintje pl.: citrát, magnézium, stb. szintje lecsökken), a túltelített oldatból első lépésben kristályok válnak ki, amelyekre a későbbiekben már könnyebben csapódik ki a következő réteg, így fokozatosan egyre nagyobbá válik a kő. Hajlamosítanak a fentiek mellett a kőképződésre a húgyutakban lévő idegentestek (pl. vérrög, implantátumok, stb.), a vizelet akadálytalan kiürülését fenntartó kórállapotok (pl.: vese és vesevezeték fejlődési rendellenességek, hegesedések, prosztata megnagyobbodás, stb.)
Az első vesekő ürítését követően a veseköves betegeket vér-, vizeletvizsgálatok és a kő analízise szerint az ismételt kőképződés valószínűsége szerint alacsony és magas rizikójú csoportokra osztjuk.
Amennyiben a vizsgálatok nem mutatnak eltérést, elegendőek az általános megelőző intézkedések, ha azonban kóros értéket találunk, további speciális vizsgálatok elvégzése indokolt, és ezek alapján személyre szabott diéta és kezelés válhat szükségessé.
ÁLTALÁNOS MEGELŐZÉS

  • Folyadékfogyasztás: A napi folyadék bevitel érje el a 2,3-3 litert, egyenletesen elosztva a nap folyamán. Nyári időszakban, fokozott fizikai aktivitás, izzadás esetén pótolni kell a megnövekedett folyadék igényt is. A fokozott folyadékbevitel az ürített vizelet mennyiségét növeli, a vizelet napi mennyiségének el kell érni a 2-2,5 litert. A bevitt folyadék minőségét illetően ne legyen se túl savas (pl. szénsavas üdítők), se túl lúgos (pl. tömény gyümölcslevek kizárólagos fogyasztása). Leginkább a teák és a víz fogyasztásajavasolható, ezen utóbbiból is lehetőleg az alacsony ásványi anyag tartalmú vizeké, amelyeket gyermekeknek is ajánlanak.
  • Étrend:A táplálkozás kiegyensúlyozott legyen, a diétának része lehet bármely étel azon megkötéssel, hogy bizonyos alapanyagok túlzott bevitelét kerülni kell.A kő kialakulását megelőző diéta vitaminokban gazdag, vegyes étrendet jelent, mely zöldségben, gyümölcsben gazdag. Figyelni kell a kalcium bevitelre, napi ajánlott mennyisége 1-1,2 gramm (bizonyos anyagcsere betegségekben eltérő lehet a javaslat, de a tartósan alacsony kalcium fogyasztás csontritkuláshoz, a fokozott bevitel pedig akár kövek kialakulásához is vezethet). A sószegény diéta (legfeljebb 4-5 gramm/nap) nemcsak a szív- és érrendszer védelmében, de a vesekövek újraképződésnek megelőzésénél is fontos szempont. Figyeljünk a kiegyensúlyozott fehérjebevitelre, szervezetünknek naponta testtömeg kilogrammonként körülbelül 1 gramm fehérjére van szüksége (egy 70 kg-os embernek 70 gramm fehérje ajánlott. A megfelelő mennyiségű fehérje fogyasztás mind a test felépítése, mind működése szempontjából elengedhetetlen, a túlzott bevitel azonban fokozott húgysav kiválasztással jár, amely húgysav kövek kialakulásához vezet, illetve a vizelet savanyítása révén más kövek kialakulásának is kedvez). Gyermekeknél és bizonyos anyagcsere betegségekben az ajánlott fehérjebevitel ettől eltérhet.A magas oxalát tartalmú ételek (pl. spenót, sóska, rebarbara, eper, vörösbor, csokoládé, stb.) kerülése ajánlott azoknál, akiknek magas az oxalát kiválasztásuk. A C-vitamin elő anyaga az oxalátnak, így valószínűleg szerepet játszik kalcium- oxalát kövek kialakításában, bár ez utóbbi feltételezés még bizonyításra vár. A nagyon nagy dózisú (napi 100mg feletti), tartós C-vitamin bevitel egyértelmű összefüggést mutat a húgyúti kövek gyakoribb kialakulásával.
  • Életmód: A túlsúly hajlamosít vesekő keletkezésére. A rendszeres testmozgás a túlsúly megelőzésén túl önmagában is csökkenti a kőképződés valószínűségét. Kimutatták, hogy a kevésbé stresszes életforma szintén véd a kövek kialakulása ellen.

A fenti általános szabályokat követően a kő kiújulása szempontjából magas kockázatú esetekben alkalmazott megelőzési módokkal foglalkozunk az alábbiakban. Ezekben az esetekben az alkalmazott módszert a kő összetétele határozza meg elsősorban a kísérőbetegségek, a beteg preferenciája és egyéb szempontok mellett.

GYÓGYSZERES KEZELÉS

Az magas rizikójú betegeknél az általános megelőzés mellet gyógyszeres kezelést is javasolhatunk a kő típusa és az anyagcsere rendellenesség függvényében.

  • tiazid és tiazid szerű vegyületek: kalcium kövek megelőzésében lehetnek hatékonyak
  • alkalikus citrátok:a csökkent citrát (amely az egyik, a vizeletben oldott kristályok kialakulását gátló anyag) ürítés (hypocitraturia) korrekciójára, a vizelet lúgosítására, kalcium-oxalát kövek kicsapódásának és növekedésének a gátlására, valamint a kalcium-foszfátok összetapadásának megakadályozására használható.
  • magnézium:(amely a másik jelentős, a vizeletben oldott kristályok kialakulását gátló anyag, amely például magnézium-oxid, magnézium-hidroxid, kálium-magnézium-citrát és magnézium-aszpartát formájában érhető el)a vizeletben nagyobb mennyiségben lévő magnézium-ion képes csökkenteni a kalcium – oxalát, valamint a kalcium-foszfát kristályok növekedését.
  • allopurinol: magas húgysav szint, illetve fokozott húgysavürítés (hyperuricosuria) esetén alkalmas az előbbiek csökkentésére, ezáltal a kalcium kövek kialakulásnak megelőzésére.
  • L-Methionine: A vizelet kellő savanyítását érhetjük el vele, így egyes kövek képződését gátolja.

VISSZATÉRŐ KÖVESSÉG MEGELŐZÉSE KŐÖSSZETÉTEL SZERINT

  • kálcium- oxalát kövek: Cél a táplálékkal bevitt oxalát mennyiségének csökkentése. Magas oxalát tartalmú ételek: például a sóska, spenót, cékla, rebarbara, zöldbab, kakaó, csokoládé, erősen főzött kávé, tea, kóla, ribiszke, málna. A táplálék mellett a szervezetünkben is keletkezik oxalát a szénhidrátok lebomlása során. Gyógyszeres kezelés azokban az esetekben indokolt, ahol a vizelettel kiválasztott különböző anyagcseretermékek mennyisége emelkedett, és ez az ürülő anyag szerint más és más készítményt jelent.
  • kálcium- foszfát tartalmú kövek: Mellékpajzsmirigy túlműködés, illetve a renális tubuláris acidosis (RTA) nevű betegség esetén gyakori, ezért ilyen kő esetén ezen betegségek irányában történő kivizsgálás elengedhetetlen. Kialakulhatnak húgyúti fertőzés kísérőjeként is, ekkor a vizeletvizsgálat (vizelet üledék és tenyésztés) alapján célzott antibiotikum kezeléssel a fennálló fertőzést meg kell szüntetnünk. Foszfátköves betegeknél (más kövekkel, például a húgysavkövekkel ellentétben) a vizelet savanyítása jó hatású, a tápláléknak savanyító hatású élelmiszerekből javasolt állnia (hús, húskészítmények, kenyérfélék, rizs), a lúgosító élelmiszerek bevitelét csökkenteni kell (zöldségek, főzelék félék, tej, tejtermékek, nagy mennyiségű tömény gyümölcslé, stb.).
  • húgysav és ammónium- urát kövek: Ekkor javasolt a purin bevitel korlátozása: kerülendők a magas fehérjetartalmú ételek és a vizeletet savanyító élelmiszerek (tojás, lisztből készült ételek, rizs). Javasolt helyettük a vizeletet lúgosító élelmiszerek bőséges fogyasztása (zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek).

Igen magas purin tartalmú élelmiszerek: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók. Magas purin tartalmú élelmiszerek: marhahús, sertéshús, birkahús, szarvas, pulyka, kacsa, szárazbab, lencse, borsó. Közepes purin tartalmú élelmiszerek: csirke, angolna, sonka, zöldborsó. Minimális purint tartalmazó élelmiszerek: tej, tejtermékek, sajtok, saláták, gyümölcsök, cereáliák, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, olajos magvak.

A fenti diéta mellett a vizeletet gyógyszerrel lúgosíthatjuk. Emelkedett vér húgysavszint esetén, amennyiben diétával nem sikerül a húgysavszintet a normál tartományban tartani rendszeres gyógyszeres kezelés szükséges.

  • struvit tartalmú és fertőzéssel összefüggően kialakult kövek: A húgyúti fertőzéssel összefüggésben kialakult köveknél a megelőzésben elhúzódó antibiotikum kezelés, a vizelet savanyítása kiemelt szerepet kap. Mivel a baktériumok gyakran magában a fertőzött kőben bújnak meg, így az antibiotikum kezelés nem eredményes, amíg kő található a húgyutakban. Mindezek alapján tehát javasolt a kő maradéktalan eltávolítása az elhúzódó, célzott antibiotikum kezelés mellett.
  • cisztin tartalmú kövek: esetén fontos a vizelet pH-nak emelése (lúgosítása), és a fokozott folyadék bevitel. Az alábbi élelmiszerek kerülése javasolt: hús, hal, tojás, tej- és tejtermékek, szárazbab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó. A diéta mellet gyakran gyógyszeres kezelésre is szükség van.
  • xantin kövek: A xantin kövek megelőzésében fontos a bő folyadékbevitel és a purinban szegény diéta (lásd húgysavkövek).
Összesen: 1 cikk