Betűméret: A A A

Orvosi kémia

ÁOK (5 kredit, kollokvium, Dr. Csala Miklós; AOKMBT793_1M)
FOK (4 kredit, kollokvium, Dr. Sőti Csaba; FOKOMBT304_1M)

Őszi félévek

Tanulmányi felelős: Dr. Sipeki Szabolcs

Részletekért, előadások és gyakorlatok programjáért, Zoom linkekért, letöltésért stb., kérjük, keresse fel a tantárgy Moodle oldalait.

Leírás

Általános információk
A kémia tárgy célja azon általános és szerves kémiai alapismeretek elsajátítása, melyek fontosak az emberi szervezetben lezajló kémiai, biokémiai, molekuláris biológiai folyamatok megértéséhez fiziológiás, illetve kóros körülmények között. Az általános kémiai modul ismeretanyaga elsősorban a biokémia és az élettan tárgyakhoz, míg a szerves kémia a biokémia valamint a molekuláris sejtbiológiai tárgyakhoz nyújt alapvető ismereteket.

A félév elfogadásának feltétele
A gyakorlatok látogatása kötelező, az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően legfeljebb 2 gyakorlatról szabad hiányozni. Indokolt esetben a gyakorlat másik csoportnál (ugyanazon a héten) pótolható.

Demonstrációk
Az első demonstrációt a 9. héten (egyes csoportok esetében 10. héten) a gyakorlat idejében írjuk. A dolgozat 2 elméleti kérdésből és 4 számolási feladatból áll. Akik a demonstrációt jó (4) vagy jeles (5) eredménnyel teljesítik, vizsgakedvezményt kapnak: a kollokviumon nem kell számolási feladatot megoldaniuk. A demonstráció nem kötelező, teljesítése a félév végi aláírás megszerzésének nem feltétele. Aki betegség miatt hiányzott (orvosi igazolás szükséges), a demonstrációt egy alkalommal – a gyakorlatvezetővel egyeztetett külön időpontban – pótolhatja.

A második demonstrációt az utolsó gyakorlaton a gyakorlat idejében írjuk. A dolgozaton a gyakorlatok anyagával kapcsolatban 10 rövid kérdésre kell választ adni. A félév közben gyűjthető max. 6 ponthoz hozzáadódik a 2. demonstráción kapott legfeljebb 10 pont. Akik legalább 12 pontot gyűjtöttek (a lehetséges maximum 16-ból), vizsgakedvezményt kapnak: a kollokviumon nem kell gyakorlati tételt húzni.

Vizsga
A szóbeli vizsga 4 tételből (általános kémia, szerves kémia, gyakorlat, számítási feladat) áll. Azok a hallgatók, akik az elméleti demonstráción jó (4) vagy jeles (5) eredményt kaptak, nem húznak számolási feladatot; akik pedig a gyakorlati demonstráció és a félévi munka során legalább 11 pontot gyűjtöttek, nem kell gyakorlati kérdést húzniuk. A két „kedvezmény” együtt és külön-külön is elérhető, és a vizsgaidőszak során végig (egy esetleges utóvizsgán is) megmarad.

A vizsgák minden nap 9 órakor kezdődnek.

A vizsgák beosztása a vizsga napján 8:30 után érhető el.

Könyvek, jegyzetek
– Gergely Pál – Erdődi Ferenc – Vereb György: Általános és Bioszervetlen Kémia
– Csermely P., Hrabák A., Mészáros Gy.: Bioorganikus Kémia jegyzet (szerk.: Mandl J.)

Tanszéki tanulmányi felelős: Dr. Rónai Zsolt egyetemi docens
Orvosi Kémia tanulmányi felelős: Dr. Sipeki Szabolcs egyetemi docens

Tételsor - 2021/22/1

I. Általános kémia

    1. Periódusos rendszer, kvantumszámok (csak ÁOK)
    2. A kovalens kötés, szervetlen molekulák (pl. szénmonoxid, széndioxid, ammónia) térszerkezete. Ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás. Ionos kötés, hidroxilapatit és fluoroapatit
    3. Az összetett ionok felépítése, komplexek
    4. Másodlagos kötések és kölcsönhatások
    5. Híg oldatok törvényei: oldatok tenziója, fagyáspont-csökkenése és forráspontemelkedése
    6. Az ozmózis fogalma, biológiai jelentősége, izotóniás, hipotóniás és hipertóniás oldatok
    7. Kémiai egyensúlyok, egyensúlyi állandó, disszociációfok és ezek összefüggése. A Le Châtelier-elv (példa: a hipoklórossav képződése, tulajdonságai, sói, gyakorlati felhasználása.)
    8. Gázkeverékek, parciális nyomás, térfogatszázalék. A levegő összetétele. Gázok oldódása folyadé-kokban, Henry törvénye, a dekompressziós betegség.
    9. A víz szerkezete, disszociációja. Sav–bázis elméletek. A pH és a pOH fogalma, erős savak és bá-zisok pH-jának kiszámítása és titrálási görbéje. Sav–bázis indikátorok
    10. Gyenge savak és bázisok disszociációja, a specifikus és az ekvivalens vezetőképesség fogalma, összefüggése a disszociációval. Gyenge savak titrálási görbéje
    11. Sók típusai és reakciója vízzel. Sók hidrolízise, sóoldatok pH-ja (csak ÁOK)
    12. Pufferek működésének elve, pH-jának kiszámítása, többértékű savak (foszforsav) titrálási görbéje
    13. Fiziológiai jelentőségű pufferek
    14. Oldhatóság, oldhatósági szorzat (csak ÁOK)
    15. A termokémia 1. főtétele. Reakcióhő, égéshő, képződéshő fogalma. Hess tétele
    16. A termokémia 2. főtétele. A reakciók iránya és a szabadentalpia-változás
    17. Oxidáció, redukció, oxidációs szám, standard redukcióspotenciál fogalma
    18. Galvánelemek felépítése, működése, elektromotoros erejének kiszámítása
    19. Elektródtípusok, biológiailag fontos redoxrendszerek
    20. Koncentrációs elemek, a pH-mérés elve
    21. A kémiai reakciók rendűsége és molekularitása, a reakciósebesség és az azt meghatározó tényezők (csak ÁOK)

    II. Szerves kémia

    22. A szénatom elektronszerkezete, hibridállapotai, szerves vegyületek térszerkezete (csak ÁOK)
    23. Az izoméria fogalma, a szerkezeti izoméria típusai, szerves vegyületek elnevezése
    24. Geometriai izoméria telítetlen és gyűrűs vegyületekben
    25. Szeteroizoméria, királis vegyületek, optikai aktivitás, D–L és R–S nevezéktan
    26. Szerves vegyületek konformációja, példák nyílt láncú és aliciklusos vegyületekkel
    27. Szerves vegyületek reakcióinak típusai és mechanizmusa (csak ÁOK)
    28. Alkánok tulajdonságai, reakciói (csak ÁOK)
    29. Alkének tulajdonságai, reakciói
    30. Aromás vegyületek jellemzői, biológiai szerepe, reakciói
    31. Alkoholok, enolok, fenolok
    32. Oxocsoportot tartalmazó vegyületek: aldehidek és ketonok. Kémiai reakcióik, a nukleofil addíció mechanizmusa. Oxo–enol tautoméria
    33. A karboxil-csoportot tartalmazó vegyületek tulajdonságai, reakciói
    34. Szubsztituált karbonsavak (Halogéntartalmú, oxo-, hidroxi-; aromás; mono-, di- és trikarbonsavak)
    35. Kén- és foszfortartalmú szerves vegyületek (csak ÁOK)
    36. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok osztályozása és tulajdonságai
    37. Savamidok, a szénsav amidjai, iminek

    III. Gyakorlat

    38. A térfogatmérésen alapuló koncentrációmeghatározás elve: titrálások
    39. Erős savak és bázisok titrálása
    40. Gyenge savak és bázisok titrálása
    41. Vezetőképesség mérése, gyenge savak disszociációjának meghatározása
    42. Gyomornedv titrálása
    43. Egy- és többértékű savak titrálási görbéi
    44. Oxido-redukción alapuló titrálás: permanganometria
    45. Komplexometria: ismeretlen rézionkoncentráció meghatározása
    46. Elektrokémiai mérések: Daniell-elem, koncentrációs elem, redox- és másodfajú elektródok
    47. A fotometria elve, alkalmazási területei: a fenolvörös indikátor Kd értékének meghatározása
    48. Csapadékos titrálás