A hagyományosan bölcsészettudományi alapokon nyugvó pszichológia a modern idegtudományok fejlődésével természettudománnyá vált, és egyre több pszichológiai folyamat élettani alapját ismerjük meg – így egyre jobban kötődik az orvostudományokhoz is. Különösen igaz ez a klinikai pszichológiára: ez diagnosztikus és gyógyító tevékenységet végez alapvetően a mentális, pszichiátriai betegségek területén, és jelentősebb a szerepe a testi betegek gyógyításában is.

A mentális zavarokban szenvedők száma ijesztően növekszik, külön kiemelendő e zavarok arányának hatalmas növekedése a gyermekek, serdülők, fiatal felnőttek között. A krónikus testi betegségek kezelésében is egyre nagyon szükség van a pszichológiai segítségnyújtás kiegészítő formáira – hiszen a test és lélek nem választható egymástól.

Jelenleg a klinikai szakpszichológus képzésekbe való belépésnél komoly kihívást jelent a bölcsészettudományi képzésekből érkező hallgatók számára a természet- és élettudományi megközelítés átvétele, a gyógyító tevékenységhez elengedhetetlen egészségügyi-orvosi bizonyítékokon alapuló szemléletmód, az ilyen jellegű beavatkozásokhoz, kezelésekhez, munkavégzéshez szükséges attitűdök és felelősség elsajátítása, a gyógyító munka jogi és etikai kereteinek megfelelő tevékenységhez szükséges magatartás és tudás megformálása. Hasonlóképpen elengedhetetlen ez a tudás a gyógyító szakmában való egyéni és teammunkához, az ezek alapfeltételét képező többi gyógyító szereplővel való párbeszédhez.

E kihívásra válaszul – a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan – a Semmelweis Egyetem célja olyan pszichológia MSc képzések beindítása, mely során a hallgatók már mesterképzésük során szert tehetnek az egészségügyi-gyógyító szemléletmódra, a kurrikulumban a természettudományos alapismeretek mellett a páciensekkel való gyakorlati munka és az egészségügyi teamben való részvétel áll fókuszban. Az ehhez szükséges tudást a hallgatók gyakorló szakemberektől sajátítják el. A gyógyítás mellett a klinikai és orvos-élettudományi szemléletű kutatás és eredményeinek mindennapi gyakorlatba való átvitele is a képzés lényeges részét képezi. Mindez azt eredményezi, hogy a Semmelweis Egyetem Pszichológia MSc programban végzettek megalapozott tudással, alapvető gyógyító attitűddel léphetnek be a posztgraduális szakképzésekbe, és a szakképesítés megkezdése előtt is hatékonyan tudnak részt venni a gyógyító team munkájában az egészségügyi ellátás számos szintjén és területén.

Bizonyítékokon alapuló általános orvosi és klinikai pszichológia MSC – FELVÉTELI

  1. Intézmény adatai
  • Intézmény neve, kar/egység: Semmelweis Egyetem, 1085 Budapest, Üllői út 26.,
  • Elérhetőségek: cím, telefonszám, e-mail: +3614591500, titkarsag.aokdekani@semmelweis.hu
  • Kapcsolattartó részleg Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  • Telephely/helyszín (ha több van) 1083 Budapest, Balassa utca 6. 
  1. Képzés alapadatai
  • Képzés neve: Bizonyítékokon alapuló általános orvosi és klinikai pszichológia
  • Képzési szint (mesterképzés MA/MSc): Mesterképzés MSc
  • Munkarend (nappali / levelező): nappali
  • Telephely (város, helyszín): Budapest
  • Képzés nyelve: magyar
  • Képzési idő: 2 év /4 félév
  • Képzési terület: orvos- és egészségtudományi képzési terület
  • Finanszírozási forma (állami / önköltséges): állami és önköltséges
  • Önköltség összege 1.150.000 Ft/félév
  1. Felvételi feltételek és pontszámítás
  • Oklevél megfelelősége: A mesterképzési szakra a meghatározott bemeneti feltételekkel lehet felvételt nyerni:

    • 3 éves pszichológia alapképzés (BA) vagy
    • 5 éves osztatlan pszichológus képzés

    Jelentkezni a felvi.hu honlapon keresztül lehet 2026. február 15-ig.

    Pontszámítás módja: oklevél minősítése, írásbeli tesztvizsga és szóbeli elbeszélgetés alapján.

    Mesterképzés esetén a jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni, amely tartalmazza a többletpontokat is.

    A jelentkezés a FELVI felületén zajlik.

Felvételi pontszámítás módja:
  • PONTSZÁMÍTÁS: Mesterképzés esetén a jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni, amely tartalmazza a többletpontokat is.
  • Pontszámítás módja:

    A bizonyítékokon alapuló általános orvosi és klinikai pszichológia mesterképzési szakra jelentkezők pontszáma az oklevél minősítéséből, továbbá írásbeli és szóbeli vizsga eredményéből kerül kiszámításra (oklevél minősítése, írásbeli tesztvizsga, szóbeli elbeszélgetés).

Kötelező pontok

  • oklevél minősítése: 30 pont
    • kitűnő, jeles minősítés: 30 pont
    • jó minősítés: 24 pont
    • közepes minősítés: 18 pont
    • elégséges minősítés: 12 pont
  • intézményi felvételi: 60 pont
    • tesztvizsga: 40 pont
    • szóbeli vizsga (motivációs beszélgetés): 20 pont

Írásbeli vizsga a megadott szakirodalom alapján:

Az írásbeli teszt feleletválasztós kérdéseket tartalmaz a megadott irodalom alapján. A vizsga időtartama 60 perc. Megválaszolandó kérdések száma: 80.

Irodalomlista:

  1. témakör: Általános pszichológia

Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (2007). Általános pszichológia 1.: Észlelés és figyelem. Osiris Kiadó.

1.fejezet. Érzékelés, észlelés, környezet. (pp. 27-60)

16.fejezet. Figyelem: szelekció, téri figyelem. (pp. 483-510)

17.fejezet. Figyelem: információfeldolgozás, teljesítmény. (pp. 511-552)

Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (2007). Általános pszichológia 2.: Tanulás, emlékezés, tudás. Osiris Kiadó.

1.fejezet. Alapvető tanulási formák. (pp. 24-85)

2.fejezet. Komplex tanulás. (pp. 86-110)

4.fejezet. Kódolás és előhívás. (pp. 159-176)

5.fejezet. Munkamemória. (pp. 177-208)

6.fejezet. Emlékezeti konszolidáció. (pp. 209-235)

7.fejezet. Epizodikus és önéletrajzi emlékezet. (pp. 236-271)

Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (2008). Általános pszichológia 3.: Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó.

  1. fejezet. Tudatosság és megismerés. (pp. 267-297)
  2. fejezet. Módosult tudatállapotok. (pp. 298-321)
  3. fejezet. Végrehajtó működések. (pp. 322-335)
  4. fejezet. Mások viselkedésének megértése és az éntudatosság. (pp. 336-360)
  5. fejezet. Általános gondolkodási folyamatok. (pp. 361-403)

 

  1. témakör: Szociálpszichológia

Claypool, H. M., Mackie, D. M., & Smith, E. R. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó Kft.

4.fejezet. Az én. (pp. 155-211)

6.fejezet. Társas identitás. (pp. 277-327)

7.fejezet. Attitűdök és attitűdváltozás. (pp. 329-384)

8.fejezet. Attitűdök és viselkedés. (pp. 385-431)

 

  1. témakör: Személyiségpszichológia

Carver, C. S., & Scheier, M. F. (2006). Személyiségpszichológia (2., átdolgozott kiad.). Osiris Kiadó.

4.fejezet: Típusok, vonások és az interakcionizmus (pp. 76-105)

7.fejezet: Biológiai folyamatok és személyiség (pp. 168-182)

8.fejezet: A személyiség szerkezete és működése pszichoanalitikus nézőpontból (pp. 202-227)

11.fejezet: Pszichoszociális elméletek (pp. 290-309)

12.fejezet: Kondicionáláselméletek (pp. 320-346)

13.fejezet: Szociális-kognitív tanuláselméletek (pp. 348-376)

 

  1. témakör: Fejlődéslélektan

Atkinson, R. L., & Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó.

  1. fejezet: A pszichológiai fejlődés (pp. 89-128)

Cole, M., & Cole, S. R. (2003). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó.

1.fejezet: Az emberi fejlődés tanulmányozása (pp. 26-70)

4.fejezet: Korai csecsemőkor: kezdeti képességek és a változás folyamata (pp. 144-194)

5.fejezet: Az első év fejleményei (pp. 194-230)

6.fejezet: A csecsemőkor vége (pp. 230-266)

 

  1. témakör: Pszichiátria

Réthelyi, J. (2019). Pszichiátria: Jegyzet orvostanhallgatóknak. Oriold és Társai.

1.fejezet: A pszichiátriai betegvizsgálat, pszichopatológiai tünetek, diagnózisalkotás és klasszifikációs rendszerek a pszichiátriában (pp. 6-29)

3.fejezet: Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok – Szkizofrénia (pp. 64-74)

5.fejezet: Affektív pszichiátriai kórképek (pp. 100-131)

6.fejezet: Szorongásos zavarok, stresszel összefüggő pszichiátriai betegségek – Szorongásos zavarok (pp. 132-141)

16.fejezet: Alapvető pszichoterápiás beavatkozások és pszichoterápiás módszerek (pp. 292-301)

19.fejezet: Kutatási irányok és módszerek a pszichiátriában (pp. 322-345)

Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei: Pszichopatológia. Osiris Kiadó.

  1. fejezet: Az abnormalitás pszichológiai modelljei (pp. 51-84)
  2. fejezet: A pszichés rendellenességek biológiai és szociokulturális modellje (pp. 87-112)

 

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga témakörei:

  • motivációs beszélgetés
  • egy választott referenciadolgozat bemutatása
  • kritikai gondolkodás, problémamegoldás
  • releváns önkéntes tevékenységek és munkaviszonyok

A szóbeli vizsga előtt az önéletrajz megküldése kötelező, a szóbeli vizsga értékeléséhez nélkülözhetetlen!

A szóbeli beszélgetésen kötelezően bemutatandó dokumentumok:

  • pszichológia BA diploma (vagy osztatlan képzés, pszichológus diploma)
  • önéletrajz
  • eredeti igazolások többletpont jogcímekről

Szóbeli felvételi elbeszélgetésre az írásbeli vizsgán minimum 20 pontot elért jelöltek kerülnek behívásra. Amennyiben a minimum 20 pontot elért felvételizők száma nem éri el a minimum létszámot, a jelentkezők közül a 60 legmagasabb pontszámot elért hallgató kerül behívásra.

Írásbeli felvételi vizsga: 2026. május 23.

Szóbeli felvételi vizsga: 2026. június 22.–2026. július 4.

Többletpontok (maximum 10)

  • többletpontok: maximum 10 pont
    • Esélyegyenlőségért (hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás) legfeljebb 5 pont adható:
      • fogyatékosság: 5 pont
      • gyermekgondozás: 5 pont
      • hátrányos helyzet: 5 pont
    • 2. felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga: 5 pont
    • (szakmai) tudományos munka, tevékenység:
      megjelent tudományos publikáció lektorált szakfolyóiratban, egyéb szerző: 2 pont
    • kutatási és publikációs tevékenység
      megjelent tudományos publikáció lektorált szakfolyóiratban, első vagy utolsó szerző: 5 pont
    • OTDK 1. helyezés: 5 pont
    • OTDK 2. helyezés: 3 pont
    • OTDK 3. helyezés: 2 pont
    • OTDK különdíj: 1 pont
  1. Fontos tudnivalók a szakról
  • Oktatás helyszíne (épület, cím): Semmelweis Egyetem szervezeti egységei
  • Specializáció: nincs
  • Kreditelismerés-információk: –
  • Szakmai gyakorlat: a képzés ideje alatt a Semmelweis Egyetem Klinikáin
  1. Egyéb tudnivalók / megjegyzések
  • „Fontos tudnivalók a szakról” rövid szöveg:

A képzés célja átfogó diagnosztikai, terápiás, klinikai kutatási ismeretekkel bíró és széles körű módszertani és gyakorlati jártassággal rendelkező szakemberek képzése, akik a klinikai pszichológia tudományterületein megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak a egészség- és klinikai pszichológia több ágában, ismerik és értik az egészséges és patológiás viselkedés, a testi-lelki működések megjelenési formáit, alapmechanizmusait, bio-pszicho-szociális összefüggéseit, és képesek ismereteiket a mentális egészség megőrzése, fejlesztése, mentális problémák megelőzése és felismerése, mentális és szomatikus állapotok rehabilitációja szolgálatába állítani, ezáltal képesek a lakosság mentális és szomatikus egészségi állapotának javítására.

A Semmelweis Egyetemen induló új pszichológus mesterképzésekről az alábbi cikkben tájékozódhatnak:
https://semmelweis.hu/hirek/2025/11/18/pszichologiai-mesterkepzeseket-indit-a-semmelweis-egyetem/

 

A szak ajánlott mintatanterve letölthető

A szak képzési és kimeneti követelményei