1760

1769

július 17.

Mária Terézia királynő ezen a napon kiadott diplomája a Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben alapított nagyszombati egyetemet jezsuita rendi intézményből királyi rangra emelte, és egyúttal megteremtette a szükséges anyagi alapot a mai Semmelweis Egyetem jogelődjének számító orvosi kar megalapításához.

Kép: Mária Terézia, Martin van Meytens 1759. forrás: Wikimédia

1769

november 7.

Mária Terézia kiadta az orvosi kar alapításáról szóló intimátumát (rendelkezés), melynek nyomán elindult a nagyszombati egyetemen az orvosképzés megszervezése. A királynő udvari orvosa, a holland származású Gerard van Swieten dolgozta ki az új kar tervezetét, az általa a leideni mintára megreformált bécsi orvosi kar működése alapján. A hazai orvosi kar megalapítása előtt az orvosok külföldi egyetemeken vagy magániskolákban, a sebészek pedig csak céhes keretek között tanulhattak.

Kép: orvosi tankönyv 1709-ből

1770

1770

Öt tanszékkel indult meg az orvosi kar működése a nagyszombati egyetemen: az élettan és gyógyszertani tanszéket (Physiologia et materia medica) Prandt Ádám Ignác, az anatómia vagy bonctan tanszéket Trnka Vencel, a sebészeti és szülészeti tanszéket (Chirurgia et ars obstetriciae) Plenck József Jakab, a botanika és kémia tanszéket (Chemia et Botanica) Winterl Jakab József, valamint az általános kórtan és különös kór- és gyógytan tanszéket (Pathologia et praxis medica) Shoretits Mihály vezette. Utóbbi jelentette a voltaképpeni klinikumot.

Kép: A nagyszombati egyetem, Dörre Tivadar rajza. Forrás: MEK OSZK

1770

november 25.

Az orvosi kar kérelmezte, hogy a többi karhoz hasonlóan díszbotot, más néven jogart (pedum), dékáni köpenyt (epomist) és pecsétet kapjon. A jogar 1772-ben készült el és az új, immár saját épületbe költözéssel egyidejűleg használták először. Ettől kezdve az ünnepélyes alkalmakkor a díszruhába öltözött pedellusok vitték a rektor és a dékánok előtt. Ezt a feladatot ma hajdú öltözetet viselő hallgatók látják el. Az eskütételek (pl. avatások) ma is a pedumra tett ujjal történnek.

Kép: Tanévnyitó a Semmelweis Egyetemen

1772

Elindult a nagyszombati orvosi karon a gyógyszerészek képzése, miután 1771. szeptember 12-én megjelent az első rendelkezés, amely egyértelműen foglalkozik a gyógyszerészekkel.

Illusztráció: Gömöry Károly "Szent lélekhez" címzett patikája a XIX. sz. elején - kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

1772

május

Az új fakultás elhelyezésére külön épületet emeltek Franz Anton Hillebrandt tervei szerint, akit Mária Terézia és II. József korának egyik leghíresebb osztrák építészeként tartanak számon. Ennek ellenére saját klinika híján a kórtan oktatása komoly nehézségekbe ütközött, de hasonlóképpen gondot jelentett a tetemek és a botanikus kert hiánya.

Kép: az orvoskar egykori épülete Nagyszombatban. Fotó: Molnár László

1774

Van Swieten halála után Anton Störck vette át a birodalmi egészségügy, és így az orvosképzés ügyeit, aki új tanulmányi és szigorlati rendet adatott ki a monarchia összes orvosi karára vonatkozóan. A rendelet 1774 augusztus 9-i keltezésű, azonban október 3-án hagyták jóvá, nyomtatásban pedig 1775-ben látott napvilágot és lépett életbe. A rendelete 5 évben szabta meg az orvosképzés idejét, amelyet korábban van Swieten felfogása szerint nem szabályoztak.

Kép: Mannoviz Leopold sebészoklevele 1776.

1774

Az egyetemen kétéves seborvosi tanfolyamot indítottak, amely elkülönülve folyt az orvostanhallgatók képzésétől (korábban csak vizsgát lehetett tenni, kurzust még nem tartottak). A képzésen a céhek által felszabadított növendékek vehettek részt. A sebészet hallgatása az orvostanhallgatókra nézve csak 1786-tól fogva volt kötelező.

Kép: sebészeti tankönyv egy táblája 1750-ből

1774

A Störck által kezdeményezett tanulmányi reform fogalmazta meg először határozottan – a vizsgakötelezettségen kívül –, hogy a gyógyszerészhallgatók kötelesek botanika, kémia és gyógyszertan órákat látogatni. Ugyancsak ekkor rögzítik írásban, hogy a gyógyszerészhallgatókat be kell vezetni az egyetemi matrikulába (anyakönyv) és részesíteni kell őket a kar minden jogában, vagyis teljes jogú egyetemi polgárrá váltak.

Kép: az 1776-os tanrend az egyetem Központi Levéltárában

1777

augusztus 22.

Az első Ratio Educationis módosította az egyetem vezetését, és az állam képviselőjének számító consistorium helyébe az egyetemi tanács (szenátus) lépett.

Kép: Ratio Educationis Forrás: MEK OSZK

1777

augusztus 24.

Az orvosi kar is elhagyta Nagyszombat városát. Bár a döntés már 1769 végén megszületett az egyetem Budára költöztetéséről, azonban a budai palota átalakítási munkálatainak végeztével csak ebben az évben kerülhetett az egyetem, és vele együtt az orvosi kar is az ország közepébe. Az egyetem Budára helyezésével az orvostanhallgatók betegágy melletti gyakorlati kiképzése is lehetővé vált.

Kép: A budai királyi palota a XVIII. században. Alt J. A. kőnyomata Raussmann rajza után. Forrás: MEK OSZK

1780

1780

március 25.

Mária Terézia kiadta az egyetem „Magna Chartájának” is nevezett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását és fenntartásának anyagi alapjait. A rendeletben az intézményt már Budai Királyi Egyetem néven említik.

Kép: Diploma Inaugurale

1784

Rácz Sámuel vezetésével megindult az elméleti orvostan oktatása a sebészek tanfolyamán, mely a belgyógyászat alapelemeivel ismertette meg a hallgatókat. A tanszék 1871-ben szűnt meg.

Illusztráció: 1768-ban kiadott orvosi tankönyv illusztrációja

1784

Az orvoskar átvette a bölcsészeti kartól a leíró vagy különös természetrajz (historia naturae specialis) katedráját, amely 1850-ben került el ismét a kartól. A tanszék feladata az állat- és ásványtan oktatása volt.

Kép: ásványtani oktatótábla

1784

november 5.

Megkezdődött az oktatás a II. József személyes döntése nyomán Pestre költöztetett egyetemen. Az orvosi kar először a pálosok, később a korábban feloszlatott jezsuiták rendházában (a Hatvani és Újvilág, ma Kossuth Lajos és Semmelweis utcák sarkán) kapott helyet. Bár a gyorsan fejlődő Pest az eddigiekhez képest gazdagabb és változatosabb beteganyagot biztosított, és a klinikai ágyak száma is 16-ra (!) növekedett, azonban a kapott épület korántsem volt tökéletes az egyetem számára. Ekkor változott az egyetem neve Magyar Királyi Egyetemre, melyet 64 évig viselt az intézmény.

Kép: a Hatvani utca és az Újvilág utca saroképülete

1786

június 10.

II. József személyes rendelkezése nyomán átalakult a sebészeti képzés. Ettől kezdve a sebészmesterek több tantárgyat együtt tanultak az orvostanhallgatókkal. Az egyesített orvos- és sebészképző tanrendet 4 éves képzési időben határozta meg, amibe azonban a gyakorlati szülészet elsajátításának idejét nem számították bele. A falusi/polgári sebészek ennél rövidebb képzésben részesültek.

Kép: egy 1750-ben kiadott sebészeti tankönyv oktató táblája

1786

Megszűnt a szenátus és a kancellár tiszte az egyetemen és megerősödött a dékán hatásköre, azonban az orvoskaron a kari igazgató feladatköre is megmaradt, aki az előadásokat és szigorlatokat felügyelete, míg a dékán volt a kar vezetője.

1786

Önállóvá vált a mai napig működő élettani (physiologia) tanszék, amelyet a felsőbb bonctannal egyesítettek. A tanszék professzorává Rácz Sámuelt nevezték ki, míg az élettanról leválasztott gyógyszertan és a kórtan tanszékek egyesültek (Pathologia generalis) Prandt Ádám Ignác vezetése alatt. A tanszék ebben az időszakban nem a mai értelemben vett "intézetet" jelentette, csak magát a tantárgyat és egy-egy tanár pedig általában több tárgyat is előadott, melyet időnként egymás között cserélgettek is.

Kép: érvágó zsebtár (többek között a vérnyomás csökkentésére)

1787

február 6.

Ezt az időpontot tekinthetjük a hazai állatorvosi szakoktatás kezdetének. II. József terveztette meg egy országos állatorvosi tanintézet felállítását az orvoskaron bécsi mintára. Tolnay Sándor 1786 decemberében kapott megbízást a pesti egyetemen a "baromorvoslás ismeretének" tanítására. A Helytartótanács, melyhez közvetlenül tartozott az egyetemi oktatás, a következő év elején utasítást adott a tanszék működésének megszervezésére. A tanszék 1851-ben "Királyi Állatorvosi Intézet" néven különvált az orvosi kartól.

Kép: gyógyászati eszközök nagyállatoknak. Forrás: Állatorvostudományi Egyetem

1789

Rácz Sámuel, az egyetem rektori tisztségét is betöltő orvosprofesszora 1789-ben adta ki a legelső magyar nyelvű élettan könyvet „A physiologiának rövid sommája” címmel elsősorban a nemzeti nyelveken (magyar és német) tanuló sebészhallgatók részére. A könyv egyben a legelső magyar nyelvű egyetemi tankönyvnek is tekinthető.

1789

II. József a pesti egyetem orvosi fakultásának ajándékozott egy nagy és néhány kisebb, a híres firenzei Fontanáéktól rendelt anatómiai viaszpreparátumot. A nyirokrendszert bemutató, művészi kivitelezésű fekvő női alak ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látható.

Kép: Venus Anatomica. A női test nyirokrendszere. Fontana, Felice (1730-1803) műhelye

1790

1791

Az 1791/92. tanévben önálló tantárgyként indult el a különös gyógytan (therapia specialis) tanítása is. Első tanára a helyettesként belgyógyászatot is tanító Schönbauer József Antal lett. A tárgyat 1812 után a belgyógyászat tanára tanította, majd 1850-ben megszűnt.

Kép: XVIII. századi orvosi tankönyv illusztrációja

1793

november 22.

Bécset is megelőzve, 1793-ban az elsők között Pesten kapott önálló tanszéket az államorvostan, ami akkoriban összevontan tartalmazta a törvényszéki orvostant és az orvosi közigazgatást (medicina forensis és politika medica). A tanszék vezetésére Schraud Ferenc kapott kinevezést.

Kép: az 1768-ban kibocsátott Constitutio Criminalis Theresiana büntetőkódex lehetőséget adott az egyetemek orvosi fakultásainak kirendelésére az ún. felülvéleményezésre. Forrás: Országgyűlési Könyvtár

1800

1801

augusztus 27.

Bene Ferenc vezette be, illetve terjesztette el Magyarországon az Edward Jenner-féle himlőoltást. A vakcinálás során tehénhimlővel oltották be a pácienseket, akik így ellenállóvá váltak a fekete himlővel szemben is, amely Európában évente átlagosan 400 ezer ember halálát okozta.

1803

szeptember

Eckstein Ferencet a gyakorlati sebészeti tanszék rendes tanárává és a sebészeti egyetemi kóroda igazgatójává nevezték ki. Ezzel tulajdonképpen a mai Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika kezdte meg működését. (Az addig ezen a tanszéken oktatott szülészetet pedig átmenetileg az anatómia tanszékhez rendelték.)

Kép: sebészeti eszközök a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

1804

március 8.

A szemészetet leválasztották a sebészeti tanszékről és Ágoston Elek vezetése alatt a szülészettel közös tanszékbe tömörítették.

Kép: orvosi tankönyv szemészeti oktatótáblájának részlete

1808

Létrejött az elméleti sebészet tanszék (chirurgia theoretica vagy pathologia chirurgica), mely a II. Ratio Educationis életbelépésével egyidejűleg, az 1808/09. tanévben került bele a tanrendbe. Az elméleti sebészeti tanszéket Eckstein Ferencnek, a gyakorlati sebészet rendes tanárának a testvére, Eckstein János kapta meg. Az elméleti sebészeti tanszék 1851-től kórodai előkészítő sebészetté alakult, 1880-tól pedig mint II. sebészeti tanszék (klinika) működött egészen az 1978-ig.

Kép: sebészeti eszközök a XVIII. századból

1808

Személyében szétválik az orvostanhallgatóknak és a sebészeknek szóló belső bajok kór- és gyógytana oktatása. Prandt Ádám Ignác vezette az orvostanhallgatók tanszékét (már 1792-től), míg a sebészek tanszékének Széky (Stulfa) Péter lett a vezetője. 1872-től az előbbi I. belgyógyászati tanszék, utóbbi II. belgyógyászati tanszék néven működött tovább.

Illusztráció: orvosi tankönyv oktatótáblája az idegekről a XVIII. századból

1810

1812

április 7.

Az önálló szülészeti tanszék vezetésével Frankenburg Jakabot bízta meg az uralkodó, ezzel létrejött a mai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika elődje.

Illusztráció: szülészeti műszerláda a XVIII. sz. végéről

1817

április 14.

Hosszas huzavona után Fabini János Teofil vezetésével létrejött a karon az önálló szemészeti tanszék. Fabinit ma "a magyar szemészet atyjának" tartjuk, aki a gyógyító munka mellett komoly szakirodalmi tevékenységet végzett, tankönyvét külföldi egyetemeken is használták. A tanszék a mai napig folytatja tevékenységét Szemészeti Klinika néven.

Kép: szemészeti műszertár a XIX. századból

1820

1820

május 18.

I. Ferenc 1819-ben készíttette el a pesti egyetem számára az egy rektori és négy dékáni láncból álló sorozatot, amit 1820. május 18-án, ünnepélyes keretek között adtak át az egyetem vezetőinek. A medálok közepébe foglalt arany érmén az adományozó profilja látható. Az orvoskari lánc másolatát viseli az ünnepségeken ma is a Semmelweis Egyetem rektora, valamint a dékánok és a Doktori Tanács elnöke a talár felett.

Kép: eredeti dékáni lánc Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

1824

Gebhardt Ferenc, az élettan tanára "védhimlőoltó-intézetet" állított fel, mely utóbb kormányrendelettel Központi Oltóintézet nevet kapott, és továbbra is Gebhardt igazgatása alatt az ország orvosait látta el a fekete himlő elleni oltóanyaggal. Gebhart Ferenc volt az első egyetemi tanár, aki székfoglaló beszédét magyarul tartotta meg. 

Illusztráció: A tehén himlő, avagy a vaktzina természetének és terjesztése módjának rövid előadása (Váradi Sámuel, 1802)

1828

Az orvoskari könyvtárat 1828-ban Schordann Zsigmond egyetemi tanár kezdeményezésére a budapesti orvosi kar professzorai alapították. A könyvtár kezdetben, hely szűkében Schordann saját lakásán működött. 1861-ben, Semmelweis Ignác könyvtárossága első évében költöztette át a könyvtárat az akkori központi orvoskari épületbe (Hatvani utca). A könyvállomány java részét a tanártestületi tagok (Bene Ferenc, Csausz Márton, Schordann Zsigmond és Sauer Ignác ) adományai tették ki. Több költözés után a könyvtár 1884-ben került az Üllői úti főépületbe és 2009-ben a jelenlegi helyére, a Mikszáth Kálmán tér 5. szám alatti épületbe.

1830

1831

Megjelent az első, hosszabb időn át élő magyar nyelvű orvosi szaklap, a Bugát Pál szerkesztette Orvosi Tár, amely 1848-ban jelent meg utoljára. A lapnak komoly érdeme volt a magyar orvosi szaknyelv kialakításában.

1839

augusztus 15.

Megindult a betegellátás a Schoepf-Merei Ágost alapította általános gyermekgyógyászati kórházban. Shoepf-Merei korábbi kezdeményezését, az 1836-ban létrehozott Pesti Orthopaedi Privát-Intézetet az 1838-as nagy árvíz tönkretette. A gyermekkórház működésének anyagi alapjait a Szegény-gyermek Kórház Egyesület adta. A kórház eleinte az akkori Ötpacsirta (jelenleg Puskin) utcában álló egyik ház emeletén, 10 bérelt szobában működött. Miután a Pesti Szegény-gyermek Kórház kinőtte az épületet, átköltözött az Ősz (ma Szentkirályi) utcába, 1883-ban pedig a Gólya (most Bókay) utcába, ahol a klinika, mai nevén az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika máig is működik.

Kép: a Gólya utcai gyermekkórház - csecsemő levegőztetés

1840

1844

Bécsi fogorvosi tanulmányai után Nedelkó Döme jogot kapott a fogászat egyetemi, fizetés és cím nélküli tanítására. Nedelko előadásaival kapcsolatban száj- és fogbetegek részére járóbeteg-rendelést tartott fenn, ez tekinthető a későbbi Fogászati Intézet elődjének. 1882-es halála után a tárgy oktatása megszűnt.

Kép: 1829-es fogászati tankönyv oktató táblája

1844

A magyar lett az oktatás hivatalos nyelve, így az orvosi karon is, bár a magyar nyelv használatát már 1830-ban engedélyezték az orvosképzésben. A bába és sebészmesteri tanfolyamok korábban is nemzeti nyelveken folytak. A szabadságharc leverése után azonban a magyar nyelvet háttérbe szorították. A nyelvkérdésre a végleges megoldást az 1868. évi XLIV. törvény jelentette, amely kimondta, hogy az előadási nyelv a magyar.

Kép: az orvosi kar első magyar nyelvű pecsétje

1847

február 9.

Mindössze néhány hónappal a bostoni Massachusetts Hospital-beli első kísérlet után Balassa János a pesti egyetemen nagy nyilvánosság előtt négy önként jelentkezőn sikeresen próbálta ki az éternarkózist, amit ebben az időben még kénégény-bódításnak neveztek. A legelső magyarországi altatásos műtétet egy nappal később Schoepf-Merei Ágost végezte el egy négyéves kisfiún.

Kép: balra Schoepf-Merei Ágost, jobbra Balassa János

1848

március 15.

A Pilvax kávéházhoz az egyetemi épületek közül az orvosi kar Hatvani utcai háza esett legközelebb, így a márciusi ifjak első útja oda vezetett, hogy híveket toborozzanak a mindig könnyen lelkesíthető egyetemisták közül. Az akció fényes sikerrel járt, útjára indult a forradalom. A szabadságharc alatt a kar helyiségeiben, így a klinikai szobákban honvédkórházat rendeztek be, illetve honvédorvosi, betegápolói tanfolyamot indítottak. A bevonult hallgatók és oktatók legfőbb feladata pedig a sebesültek ellátása volt.

Kép: A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza. Forrás: Wikipédia 

1849

A szabadságharc leverését követően az egyetem autonómiája csak névleg maradt meg. Az 1848-as áprilisi törvénykönyv szerint Magyar Egyetemmé átnevezett intézményben kötelezővé vált a Császári és Királyi Pesti Egyetem név használata. A tanszékek élére a császárhoz lojális, sokszor magyarul sem tudó vezetőket neveztek ki. Súlyosan megbélyegezték Balassát, Bugátot, Arányit, Schoepf-Mereit, Markusovszkyt és még számos tanárt. Az első valóban szabad dékánválasztás 1860-ban volt a karon, és 1875-ben jelent csak meg a tanszabadságról szóló egyetemi szabályrendelet.

1850

1850

A gyógyszerészek egyetemi képzésének két évre emelése azzal egyidejűleg történt, hogy a természettudományi intézetek (kémia, botanika, ásványtan, állattan) az orvos karból kiválva a bölcsészeti karra kerültek át.

1855

július 18.

Semmelweis Ignácot kinevezték az egyetem szülészeti klinikájának igazgató professzorává. Tíz éven keresztül, haláláig töltötte be ezt a pozíciót. Az általa bevezetett klórvizes kézmosással drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás. A gyakorlati megfigyelésen és a statisztikai adatokból levont következtetésen alapuló felismerése tette őt a világ egyik legismertebb magyar orvosává, az "anyák megmentőjévé". Semmelweis emellett 1863-ban elsőként végzett Magyarországon eredményes ovariotomiát, és 1857-ben másodikként császármetszést.

1857

Balassa János és Markusovszky Lajos elindította a máig is kiadott Orvosi Hetilapot, amelynek célja elsősorban az orvosi karhoz tartozó intézetek és személyiségek cikkeinek közlése volt. Az Orvosi Hetilap 1862- ben mellékletként kiadta az „Orvos-Gyógyszerészi Műszógyűjteményt”, amely az első használható magyar orvosi szótár volt. Markusovszky 32 évig állt a lap szerkesztőségének az élén.

1858

november 13.

Czermák Nepomuk János, az élettan tanára először mutatta be a gégetükrözést mesterséges fény segítségével. A módszer kitalálásának elsőségéről vita robbant ki Czermák és Ludwig Türck osztrák orvos között. Czermák a következő évtizedben kiterjesztette a tükrözés adta lehetőségeket az orrüreg megvilágítására is (rhinoskopia), megtermetve az orrgyógyászat alapjait.

Kép: Czermák János gégetükre a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán

1859

Az akkori Országúton (ma Múzeum körút) álló Kunewalder-féle terményházat az egyetem megvásárolta az orvosi kar számára. Ide költözött a Balassa vezette sebészeti tanszék, Semmelweis szülészete és az élettani tanszék, a földszinten pedig még jó ideig az állatorvosi tanszék is szállást kapott. A dékáni hivatalt 1867-ben költöztették a Ferenciek terén álló ún. Eggenberger-házba. Később a Duna utcai Laczkovics-házban, 1881-ben pedig az Üllői út és Kálvin tér sarkán álló Pfeffer-féle sarokházban helyezték el.

1859

Lenhossék József lett az anatómiai intézet vezetője, aki korszerű szellemben modernizálta az anatómia oktatását és kutatását. Ő tette le az egyetem nagy értékű anatómiai múzeumának alapjait. Különösen az érrendszerről és a központi idegrendszerről készített számos tudománytörténeti jelentőségű preparátumot, amelyek még ma is a múzeum birtokában vannak.

1860

1860

Megjelent Semmelweis Ignác fő műve, a Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány. A könyv 1861-es kiadási évszámmal jelent meg, de már 1860-ban kikerült a nyomdából, és annak tiszteletpéldányát Semmelweis november 27-én megküldte a Magyar Tudományos Akadémiának. Az UNESCO a kiadványt Semmelweis több másik művével együtt 2013-ban a világemlékezet részévé nyilvánította.

1861

Megkapta a pesti tudományegyetem orvosi karán az első gyógyszerészdoktori diplomát (doctor Pharmaciae) Csanády (Scholtz) Gusztáv gyógyszerész, őt nem sokkal Felletár Emil követte. Az önálló gyógyszerésztudományi kar felállításáig a gyógyszerész diplomákat és doktori okleveleket az orvosi kar dékánja adta át.

Kép: gyógyszerész diploma 

1861

június 20. 

Arányi Lajos rendes tanári kinevezést kapott a kórbonctan tanszékre, bár már 1844-től a tárgy rendkívüli tanára lett. Egyetemi intézetét 1854-ben, saját költségén alapította. A tanszéket 1895-ben I. kórbonctani tanszékké, nevezték át. Ma Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetként működik.

Kép: XIX. századi bonceszközök a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán

1862

Arányi Lajos, aki korábban Széchenyi Istvánt, valamint a császári pár lányát, Habsburg Zsófia hercegnőt, is bebalzsamozta, miután öt éves fia, Zoltán torokgyíkban meghalt, a kisfiú testét mumifikálta, felöltöztette, majd kis székre ültetve 1887-es haláláig az íróasztala mellett őrizte. A gyermek múmiáját az I. Sz. Kórbonctani Intézet 1969-ben ajánlotta fel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum számára, ahol azóta is őrzik.

Kép: Arányi Zoltán múmiája a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

1866

Korányi Frigyest kinevezték a különös belgyógyászati kór- és gyógytan kórodájának főnökévé és tanszékének rendes tanárává. Korányi Frigyes többek között a tuberkulózis (tbc) elleni aktív megelőző és gyógyító küzdelem révén vált ismertté. Nagy szerepe volt a tüdővizsgálói rendelőhálózat (ma: tüdőszűrő állomások) kiépítésében, elterjesztésében.

Kép: a Magyar Posta 1954-ben kiadott bélyege Korányi Frigyes emlékére. Forrás: OSZK

1870

1870

Jendrassik Jenő vezetésével megkezdte működését az orvosi fizika (physika) tanszék. Az ő elképzelései szerint építették fel az új élettani épületet, amelyet 1876-ban avattak fel az Eszterházy (ma Puskin) utcában. 1878-tól a tárgyat a bölcsészeti karon oktatták az orvostanhallgatók számára is.

1870

Országgyűlési határozattal Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter ellenzése és az egyetem tiltakozása ellenére létrehozzák a hasonszenvészet (más néven homeopátia) tanszéket, később a kapcsolódó hasonszenvi különös kór- és gyógytan tanszéket is. Az előbbi 1876-ban, utóbbi 1905-ben szűnt meg.

Kép: homepátiás készlet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán

1871

Barna Ignác megjelentette a „Fogászat” című, első önálló, magyar nyelvű fogorvosi tankönyvet. Művében foglalkozik a fogak fejlődésével, élettanával, a fogak és fogazat rendellenességeivel, a fogszabályozással is.

Kép: fogászati műszerek a XIX. századból

1871

Létrejött az első önálló gyógyszertani tanszék Balogh Kálmán vezetésével. Korábban a gyógyszertant az élettan, később a patológia (általános kórtan) tanára adta elő. Az intézet az 1884/85-ös évben költözött át az Üllői út 26. szám alatti épületbe. 1978-ban a tanszék az új Nagyvárad téri Elméleti Tömbbe került, 1999-ben pedig felvette a ma is használt Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet nevet.

Kép: Gyógyszertani Intézet vegytani laboratóriuma 1909-ben

1873

A modern orvosi kar kiépítése, hatalmas fejlesztési programja 1873-ban kezdődött és 1911-ben zárult le. A meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett a kar tengelye, ahol két nagyobb és egy kisebb telepen helyezték el a klinikákat, az intézeteket és a kari adminisztrációt. 

Kép: Mirkovszky Géza akvarellje a belső klinikai telep Üllői út felőli épülettömbjéről

1873

Id. Bókai János vezetésével felállították a gyermekorvostan tanszéket. Bókai bevezette a gyermekgyógyászat korszerű egyetemi oktatását, tanulmányait a gyermekkori sebészeti bélbetegségekből, húgy- és ivarszervi betegségekről idegen nyelvre is lefordították.

Kép: a Gólya (ma Bókay) utcai gyermekklinika kórterme 1909-ben

1873

Megalapították az Élet- és Kórvegytani Intézetet Plósz Pál vezetésével, amelyet 1945-ben Szent-Györgyi Albert szervezett újjá Biokémia Intézetként. Később nevét II. számú Kémiai-Biokémiai Intézetre változtatták. 1996-tól Orvosi Biokémiai Intézet néven működik, majd 2020-tól a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet részeként, mint Biokémiai Tanszék folytatja munkáját. 

1873

1872 után új egyetemek alakultak az országban, ezért az 1861-től hivatalosan használt Magyar Királyi Tudományegyetem megnevezéshez megkülönböztető jelző felvétele vált szükségessé. Az 1873 őszén egyesült főváros után Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem lett a hivatalos név, melyet kisebb megszakításokkal 1921-ig viselt az egyetem. 

1874

Európában másodikként felállították a közegészségtan tanszéket (mai nevén Népegészségtani Intézet) Fodor József vezetésével, aki nemzetközi szinten is a közegészségtan egyik megalapozójának számít. Fodort a módszertani kutatások tették híressé, ezek adták tudományos munkásságának legfőbb területét, amelyek mindig laboratóriumi vizsgálatokra épültek.  A tárgyat 1882-ben minősítették kötelezővé, 1893-tól kezdve a gyógyszerészhallgatók részére is. 1885-ben az ő javaslatai alapján lépett életbe az iskolaorvosi és egészségtan-tanári intézmény. Egy évvel később ő alapította Markusovszky Lajossal az Országos Közegészségi Egyesületet.

Kép: a Közegészségtani Intézet professzori laboratóriuma 1909-ben Forrás: Semmelweis Egyetem, Központi Levéltár

1875

Mihalkovics Géza vezetésével megalapították a Fejlődéstani Intézetet, ami 1878-tól II. Sz. Bonctani Intézet, majd 1931-től Bonctani, Szövet- és Fejlődéstani Tanszék néven működött. A tanszék az 1945/50-es tanévben II. Sz. Anatómiai Intézet néven szerepelt. 2016-ban az egyetem két, anatómiát oktató egysége egyesült és létrejött a mai Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet.

Kép: bonceszközök a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán Fotó: Semmelweis Egyetem

1876

Átadták a belső klinikai telepen (ma tömb) az Üllői út – Mária utca sarkán Kolbenheyer Ferenc tervei alapján épített a sebészeti klinikát. Ez ma a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikának ad helyet. Az építkezést egy évvel később, 1877-ben fejezték be.

Kép: a sebészeti klinika épülete az 1880-as években

1879

Elkészült a két anatómiai intézet közös épülete a belső klinikai telepen, ez lett néhány évvel később az I. Sz. Kórbonctani épület. A tanszék ma Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet néven működik. Az építkezést a kiszolgáló egységekkel folytatták (klinikai főző- és mosókonyha, kazánház, gazdasági épület).

Kép: I. sz. Kórbonctani Intézet épülete 1878 körül  Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

1880

1880

Átadták a Korányi Frigyes elképzelései alapján tervezett belgyógyászati klinika (akkor II.) épületét a belső klinikai telep Üllői úti oldalának északi felén. Ez a mai Belgyógyászati és Hematológiai Klinika B épülete. A klinikán, az országban elsőként, de a világban sem túl elterjedt módon Korányi bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi-, bakteriológiai- és röntgenvizsgálatokat.

Illusztráció: klinikai röntgenkészülék az 1920-as évekből

1880

Lumniczer Sándor, a modern sebészet egyik hazai megalapítója vezetésével megalakult a II. Sebészeti Klinika, amely korábban kórodai előkészítő sebészetként működött. (Ezzel egy időben az addigi Sebészeti Klinika felvette az I. számot a neve elé.) Elsőként Lumnizer alkalmazta a Lister-féle karbolsavas sebkezelést, illetve antiszepszis eljárást. Nevét egy vérzéscsillapító sebészi segédeszköz, a Lumniczer-fogó is őrzi. A klinika 1902-ben költözött a Baross utcai korszerű épületbe, ahol 1978-ig működött.

Kép: II. Sebészeti Klinika nagyműtője 1909-ben

1881

július 14.

Tauffer Vilmos kapott megbízást a már 1880-ban felállított II. szülészeti és nőgyógyászati tanszék, valamint poliklinika (közrendelő intézet) vezetésére. A tanszéken a bábajelölteket az orvostanhallgatóktól elkülönülten képezték. A klinikának bérelt épület adott otthont először a Stáció, majd a Bodzafa (ma Rökk Szilárd) utcában. Tauffert tekintjük a modern nőgyógyászat és szülészet megalapítójának hazánkban, ő végzett először Magyarországon méhkaparást, gát-sipoly műtétet és császármetszést úgy, hogy az anya életben maradt.

Kép: II. szülészeti és nőgyógyászati tanszék épülete a Rökk Szilárd utcában 

1881

augusztus 20.

Megtörtént az Üllői úti orvoskari központi épület alapkőletétele, amelyben a szemészeti klinika, a gyógyszertani, élet- és kórvegytani intézeteken kívül helyet biztosítottak a dékáni hivatal, a kari könyvtár, a szigorlati és egyéb hivatalos termek és a gazdászati gondnokság számára. Az épületet bő három évvel később, 1884 szeptemberében adták át. A kivitelezés Weber Antal tervei szerint zajlott.

1882

Megalakult az elmekórtani tanszék. Az év augusztusában Laufenauer Károlyt kinevezték az újonnan rendszeresített elmekór- és gyógytani tanszék rendkívüli tanárává, és megbízták a törvényszéki lélektan előadásával is.

Kép: Elmekórtani Klinika pszichofizikai laboratórium a 1909-ben

1883

A gyógyszertan tanszékké szervezésével önálló intézetben folyhatott az általános kór- és gyógytan oktatása. 1883/84-ben a tanszékvezetői pozíciót Hőgyes Endre töltötte be. Az intézetet 1948-ban nevezték át Kórélettani Intézetre, 2019 szeptemberétől pedig a Transzlációs Medicina Intézet részévé vált.

Illusztráció: orvosi tankönyv 1898-ból

1883

május 5.

Fodor József előterjesztése alapján az orvosi kar elfogadta a rendszeres orvostovábbképzés tervezetét, amely az egyetemi szünidőkben 10 napos kurzusok tartását javasolta országszerte. A karon felállt egy végrehajtó bizottság, amely az operatív szervezési feladatokat látta el. 

1883

Antal Gézát kinevezték az urológiai sebészet rendkívüli egyetemi tanárának és a Szt. Rókus Kórházban létrehozott első önálló magyarországi urológiai osztály vezetőjének. Munkásságával megteremtette az urológai szakirodalmat: 1888-ban adta ki tankönyvét „A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana” címmel. 

Kép: húgycsőtágító sorozat a XIX. századból

1885

Megkezdte működését a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika jogelődje, a Fehér Kereszt Gyermekkórház, amely kezdettől fogva az elesett, szegény sorsú beteg gyermekek gyógyítását végezte. Jelenlegi épületébe, a Tűzoltó utca 7-9. szám alatti épületcsoportba 1896-ban költözött az intézmény.

Kép: a klinika épülete a két világháború közötti időben

1886

Létrejött az önálló Törvényszéki Orvostani Intézet Ajtai Kovách Sándor vezetése alatt. Az intézet nevét 1953 októberében változtatták Igazságügyi Orvostani Intézet elnevezésre. 2022-től az intézet a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet részeként működik

Kép: Kenyeres Balázs boncol, jobb szélen Ajtai K. Sándor ül

1888

május 28.

Korányi Frigyes közbenjárására miniszteri rendelettel az I. és a II. belgyógyászati tanszék számozást cserélt. Ennek indoka az volt, hogy a korábbi II. belgyógyászati kóroda már az új, Üllői úti épületbe költözött, míg a korábbi I. kóroda (ezentúl a II.) még a Hatvani utcában maradt. A két belklinika azonban Korányi nyugdíjba vonulása után épületet cserélt, majd több költözés után alakult ki a 2020-ig élt elnevezés és elhelyezés.

1890

1890

Megnyílt az Egyetemi Fogászati Intézet, melynek vezetője Árkövy József volt, akinek munkássága és elismertsége messze túlért az ország határain. Árkövy sebészorvosként dolgozott Magyarországon, majd Londonba ment fogászatot tanulni. Onnan hazatérve alapította meg először a magán, majd az egyetemi fogászati iskolát, melyet az 1900-as évek elején az orvosi curriculumba hivatalosan is bevettek (ekkor még nem volt önálló fogorvos képzés).

Kép: Árkövy klinikája a századfordulón

1890

április 15.

Hőgyes Endre felállította a budapesti Pasteur-intézetet az orvosi kar keretén belül. Hőgyes vezette be és fejlesztette tovább a veszettség elleni Pasteur-féle védőoltást Magyarországon. Az intézet fennállásának első tíz esztendejében több mint 12 ezer embert oltottak be veszettség ellen.

Kép: a Pasteur Intézet 1912-ben

1890

augusztus

Magyarországon először Ifj. Bókay János vezette be a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, amely O'Dwyer légcsőmetszést helyettesítő technikáján (1885) alapult. Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavó oltás hatását (1894), majd a szérumgyógykezelés meghonosításával nagyban hozzájárult a diftéria okozta gyermekhalandóság visszaszorításához Magyarországon.

Kép: intubációs készlet a XIX. század végéről

1891

Az orvosi kar javaslatára az egyetemi tanács előterjesztést tett a doktorrá avatásoknál használt magyar eskümintának és a latin nyelvű orvostudori oklevélnek az eddiginél helyesebb szövegezésére. Ezeket a miniszter november 25-én jóváhagyta és megengedte, hogy a felavatási eljárás közben a "tudor" helyett a "doctor" szót használják. A doktoravatási esküt egyébként 1872-től kellett magyarul letenni.

1892

Megalakult a törvényszéki elmekór- és lélektan tanszék Moravcsik Ernő Emil vezetésével, aki eddig az elmekór- és gyógytant mint magántanár adta elő.

Kép: Elmekórtani Klinika előadóterme 1909-ben

1893

Megalakult az egyetemi bőrgyógyászati tanszék Schwimmer Ernő professzor vezetésével, Magyarország legrégebbi dermatológiai tanszékeként. Schwimmer nemzetközi szaktekintélynek számított a bőrgyógyászatban, számos nemzetközi társaság tagja volt, ő írta az első magyar nyelvű bőrgyógyászati tankönyvet 1874-ben, a korábbi francia hagyományokkal szakítva, Ferdinand von Hebra tanaira alapozva. A klinika jelenlegi épületében 1910 óta működik.

Kép: bőrgyógyászati betegségeket oktató atlasz (XIX. század vége)

1895

Engedélyezték Magyarországon a nők felvételét az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti képzéseire, azonban még jó ideig a nőknek a felvételt külön kérelmezni kellett és egy erre felállított bíráló bizottság előtt kellett bizonyítani az alkalmasságukat.

Kép: hallgatók a II. Sz. Anatómiai Intézet szövettani laboratóriumában

1895

Megindult a II. Kórbonctani Intézet (ma Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet) működése Pertik Ottó, a kórbonctan és kórszövettan rendes tanárának vezetésével, aki korábban a fővárosi bakteriológiai intézet vezetője volt. A tanszék az Üllői út 93. szám alatt kapott helyet.

Kép: II. Kórbonctani Intézet boncterme 1909-ben

1897

Az 1897/98. tanévre elkészült a mai anatómiai épület a Tűzoltó u. 58. sz. alatt. Ez, az akkoriban világviszonylatban is talán a legmodernebb anatómiai intézet, Mihalkovics Géza elképzeléseihez igazodva, Weber Antal műépítész tervei alapján épült.

Kép: hallgatók boncolnak az II. Anatómiai Intézetben 1909-ben

1897

április

Az I. szülészeti klinika a mai Baross utcai épületbe költözött (az építkezés 1895 októberében kezdődött meg Kiss István tervei alapján). A teljesen elkészült kétemeletes épülettömböt 1989. március 1-én adták át. Megépülésekor a klinika Európa legkorszerűbb kórházának számított, világviszonylatban is egyedülálló felszereltségével, korszerű műszaki megoldásokkal.

Kép: a klinika kórterme a századfordulón

1897

május 14.

Felavatták a legelső magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát, aki az 1879-ben Zürichben szerzett diplomáját ebben az évben védte meg az egyetemen, hogy hivatását Magyarországon is gyakorolni tudja. Később a nők egyenjogúságának és szellemi képzésének élharcosa lett. 67 éves korában 1914 augusztusában katonaorvosi tanfolyamot végzett, majd az első világháború kihívásaira válaszként 14 vidéki városban szervezett  betegmegfigyelő állomást, ahol elsősorban női orvosok és betegápolók működtek.

Kép: Hugonnai Vilma fotója és tárgyai a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán 

1898

Dollinger Gyula – aki nemzetközi viszonylatban is az ortopédia tudományos megalapítóinak egyike – az orvoskar sebész tanára lett, és az egyetemi klinikán ortopédiai rendelést állított fel. Dollinger számos új módszert dolgozott ki, illetve csonttörések kezelésére járókötéseket és több különböző ortopédiai készüléket készített, de a művégtag-szerkesztést is új alapokra helyezte. Emellett a zsigeri és idegsebészet terén is jelentős munkásságot fejtett ki. 1902-ben ő hívta életre az Országos Rákbizottságot is.

Kép: Dollinger Gyula a Sebészeti Klinika előadójában

1898

szeptember

Beköltözött új épületébe az Üllői út 78. szám alá a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Az építkezést az 1895/96-os tanévben kezdték meg. A H alakú épület egyik szárnya a szülészet, a másik a műtők és a nőgyógyászati ágyak elhelyezésére szolgált. Az épületet 1966-1973 között modernizálták és átépítették.

Kép: II. szülészeti és nőgyógyászati tanszék kisműtője (laparotómia) 1909-ben

1899

Lenhossék Mihály vette át az elhunyt Mihalkovics Géza utódjaként az I. Sz. Anatómiai Intézet vezetését. Ő számít a magyar anatómia első nemzetközi hírnevű képviselőjének, akinek különösen az idegrendszer szövettanára vonatkozó vizsgálatai jelentősek.

Kép: Lenhossék Mihály előadása az I. sz. Anatómiai Intézet előadótermében 1909-ben

1900

1900

november 3.

A pesti orvoskaron avatták fel a legelső, magyar egyetemen végzett orvosnőt, Steinberger Saroltát, akit 1928-ban az akkor alapított Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) osztályvezető főorvosává neveztek ki.

Kép: híradás a Vasárnapi Újság 1900. november 18-i számából

1902

A fülgyógyászat rendes tanárává nevezték ki Böke Gyulát, aki 1858-ban fiatal orvosként ott volt Anton Friedrich Freiherr von Tröltschnél Würzburgban, amikor az bemutatta új tükrét, mellyel forradalmasította a fülészeti vizsgáló eljárást. Hazatérése után Böke a Rókus Kórházban kezdte meg fülészeti tevékenységét, először mint bejáró (1863), majd később mint rendelő orvos (1868).

Kép: fül- orr- gégészeti eszközök a XIX. századból a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

1903

Megjelent Krompecher Ödön fő műve, A basalsejtes rák című kötet Jénában. Krompecher Ödön kutatásainak legjelentősebb eredménye az általa "basalsejtes ráknak", mai nevén basaliomának nevezett új típusú daganat (Krompecher-tumor) felismerése, és a bőrrákok egyéb típusaitól való elkülönítése volt. Krompecher Ödön pályája kezdetétől a II. sz. Kórbonctani Intézet munkatársa, majd 1913-tól vezetője volt.

1906

Első magyar nőként a budapesti egyetemen szerzett gyógyszerészdoktori címet Légrády Erzsébet, aki gyógyszerész gyakornoki vizsgát 1903-ban tett, "Magister pharmaciae” oklevelét pedig 1905-ben szerezte meg.

Kép forrása: Élet és Tudomány 1975. 15. szám

1907

Létrehozták az Egyetemi Gyógyszertárat, mely az orvoskar intézményeként alakult meg, de ez az első, kifejezetten gyógyszerészi célokra szolgáló intézmény. Felállításának célja az volt, hogy a gyógyszertárnak a betegellátáson kívül fontos szerepe legyen a gyógyszerészképzésben, a gyakornokok itt képezzék, valamint a gyógyszerészhallgatók a gyógyszerek vizsgálatának és készítésének módját is itt tanulják meg. Jogutódja a mai Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerügyi Szervezési Intézet.

Kép: Gyógyszertani Intézet - egyetemi gyógyszertár 1909-ben

1907

Preisz Hugó vezetésével megkezdte munkáját a bakteriológiai tanszék. Preisz Hugó a korszerű magyarországi bakteriológiai kutatások alapjainak megteremtője, intézményi hátterének megszervezője volt. Az egyetemi bakteriológiai intézetek vezetőjeként évtizedeken át irányította több humán- és állatorvosi diagnosztikum előállítását. 1894-től évtizedeken keresztül irányította a diftéria elleni szérum, az első világháború idején pedig a kolera és hastífusz elleni oltóanyag termelését.

Kép: a Pasteur intézet laboratóriuma 1930-ban "ahol az oltóanyagokat készítik" Forrás: Tolnai Világlapja

1907

szeptember 29.

Önálló intézetet kapott a radiológia, annak hazai megalapozójával, Alexander Bélával az élén Rajzoló-Fényképező és Röntgenlaboratórium néven, amely 1914-ben Központi Röntgen Intézetté, majd 1947-ben Röntgenklinikává alakult. Később Radiológiai Klinika, ma pedig Orvosi Képalkotó Klinika néven működik.

Illusztráció: röntgenlabor 1922-ben a III. Belklinikán Ratkóczy Nándorral a röntgenoszály vezetőjével

1908

Megnyílt a Balassa utca 6. szám alatti Elme- és Idegkórtani Klinika, amellyel egyetemi rangot kapott Magyarországon az elme- és ideggyógyászat oktatása, kutatása és egyben a pszichiátriai betegségekben szenvedők gyógyítása. A klinika megalapítása annak ellenére, hogy "Moravcsik Klinikának" is hívták, nem csak Moravcsik Ernő Emil nevéhez köthető. Mestere, Laufenauer Károly éveken át küzdött azért, hogy megfelelő körülmények között és helyen lehessen kezelni ezeket a betegeket. Az épület ma a Pszichiátriai és Pszichoterápiás, valamint a Neurológiai Klinikának ad helyet.

1908

Átadták a Szemészeti Klinika Mária utcai épületét, amely korának legmodernebb szemklinikai épülete volt. Bár 1905-ben már létrehozták a II. sz. szemészeti tanszéket Hoór Károly vezetésével, azonban csak a Szigony utcai épület elkészülte után, 1909-ben foglalhatta el a tanszékét. Ettől kezdve a Mária utcai klinika az I. számot viselte 1946-ig, amikor a tanszékek számozást cseréltek.

Kép: betegvizsgáló szoba a Szemészeti Klinikán

1909

A Mária és Pál utca sarkán – Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényében szereplő, egykori grunddal szemben – Kauser József tervei alapján felépült és megnyílt az akkoriban Európa egyik legjobban felszerelt fogászati klinikájának számító Stomatológiai Klinika. Ennek szerkezete, teljes berendezése az oktatás, a szakorvosképzés szempontjainak maximális figyelembevételével készült.

Kép: Stomatológiai Klinika 1909-ben

1909

Beköltözött az Üllői út és a Szigony utca sarkán álló új épületébe – jelenlegi helyére – az akkori I. Sz. Sebészeti Klinika (ma Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika). Az épületet Dollinger Gyula tanszékvezető elképzelései alapján Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervezték. A sebészeti klinika korábbi, a belső klinikai telepen álló épületét 1912-13-ban Nékám Lajos irányítása alatt alakították át bőrgyógyászattá, a tanszék ekkor nőtte ki magát klinikává, és azóta működik a mai épületben.

Kép: az I. Sz. Sebészeti Klinika műtője az Üllői út 78. szám alatti épületben

1909

Jelenlegi épületébe költözött a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, amely a külső klinikai telep részeként II. sz. belklinikaként kezdte meg működését, az akkori viszonyoknak megfelelő legkorszerűbb felszereléssel. Egyúttal a mai Urológiai Klinika épületében megkezdte munkáját Korányi Sándor vezetésével a III. sz. Belgyógyászati Klinika, amely 1936-ig működött.

Kép: III. sz. Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika, kórterem 1922-ben

1910

1910

június 17.

Önálló tanszéket kapott az orr- és gégegyógyászat Ónodi Adolf vezetésével. A Szentkirályi utcai belklinika egyik épületében alakította ki az ország első orr-gége klinikáját. Kutatási területe az orrmelléküregek anatómiája volt, leírta a róla elnevezett Ónodi-sejtet (a hátsó rostasejtek és az iköböl határán lévő üreg). 

1911

Scholtz Kornél és Grósz Emil 1911-ben megindította az első magyar orvostovábbképző folyóiratot, az Orvosképzést. Egy évvel később a vallás és közoktatási miniszter engedélyezte (államilag elismerte) az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának létrehozását, amelynek feladata „hogy az orvosokat tudományuk haladásáról folyamatosan tájékoztassa”. 

1912

Megnyílt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elődintézménye, a János Szanatórium, amely 40 ágyával korának egyik legkorszerűbben felszerelt rehabilitációs kórháza lett és ahol Babits Mihályt, Ady Endrét, Jászai Marit, később Jávor Pált is kezelték. Az intézmény 1951-ben vált az egyetem Sebésztovábbképző Klinikájává, 1957. március 15-től pedig IV. sz. Sebészeti Klinika lett az intézet neve. Később több néven is működött, illetve egy időre elvált a három fő szakma, majd újra egyesült, és 2012. július 1-jével létrejött a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika. A Klinikán 4 tanszék működik: a kardiológiai, a szívsebészeti, a sportorvostani és az érsebészeti és endovaszkuláris. 

Kép: János Szanatórium a Városmajor utca 68- szám alatt az 1920-as évek elején Forrás: egykor.hu

1912

április 14.

Schaffer Károlyt kinevezték a központi idegrendszer ép- és kórszövettanának rendes tanárává. Schaffer nevét több, az ideggyógyászattal kapcsolatos szakkifejezés is őrzi. 1906-ban az I. sz. anatómiai intézetben agylaboratóriumot rendezett be, melyet 1912-ben a "Brain Commission" interakadémiai agykutató intézetté nyilvánított. 1925-ben tárgyának oktatása az elmekór- és gyógytan tanszékéhez került át.

Kép: Schaffer Károly A lángész című könyvének illusztrációja

1914

Verebély Tibor vezetésével létrejött a III. sebészeti tanszék. Verebély sokat tett a sebészeti kórtan és kórismetan megszilárdításáért. A tanszék 1919-től szünetelt, majd 1926 és 1945 között tulajdonképpen a Szent István Kórház sebészeti osztályaként működött, majd egyéves szünet után a Koltói Anna Baleseti Kórházban alakult újjá. 1955-ben traumatológiai osztálya önálló egyetemi Baleseti Sebészeti Intézetté alakult át, 1961-től pedig ismét a Szent István Kórházban, annak sebészeti osztályaként is működött. 2007-től a klinika az akkori I. Sz. Sebészeti Klinika Tanszéki Csoportjává alakult át.

Kép: Verebély Tibor előadást tart

1914

Kitört az első világháború. A háború idején a hallgatók és tanárok jó része bevonult, a sebtében 2000-re szaporított klinikai ágyak felét sebesülteknek tartották fenn. A hadigazdaságra való átállás, majd a Monarchia gazdasági kimerülése drasztikusan csökkentette általában az oktatás, így az egyetem anyagi ellátását is. A háború végét követően viszont dömping mutatkozott. Az utolsó békeévhez viszonyítva több mint kétszer annyi medikus (6526 fő) kívánta folytatni félbehagyott tanulmányait.

Kép: katonák és ápolók az első világháborúban

1914

augusztus 29.

A Gyógyszertani Intézetről leválasztva a mai helyén kezdte meg működését a Gyógyszerismereti és Méregtani Intézet Vámossy Zoltán vezetésével. Az intézetet később Gyógynövény- és Drogismereti Intézetnek hívták, mely 2000 óta Farmakognóziai Intézet néven működik.

Kép: szigorlati napló 1915-ből Vámossy Zoltán aláírásával. Fotó: Alberti Ágnes

1920

1920

Illyés Géza, az önálló magyar urológia megteremtőjének vezetésével alakult meg a világon elsőként az Urológiai Klinika a Rókus Kórház bázisán. 1901-ben az uréteren végigvezetett ezüstkatéter röntgenes vizsgálatával állapította meg a hugyút lefutását és az elzáródások helyét, ezzel megvetette a pielográfia, azaz a kontrasztanyagos vesemedence-vizsgálat elméleti alapjait. A klinika 1936-ban költözött mai helyére, a Külső Klinikai Tömbbe, az egykori III. belklinika helyére.

Kép: Illyés Géza és a kultuszminiszter, Hóman Bálint

1921

április 14.

Az intézmény neve Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre módosult, így tisztelegve az alapító előtt. 1945-ben a királyság eltörlésével a név Pázmány Péter Tudományegyetemre egyszerűsödött, majd 1950 szeptemberében az egyetem korábbi tanárának, Eötvös Lorándnak a nevét vette fel.

Kép: Schafer Béla orvos végbizonyítványa 1922-ből

1922

szeptember 5.

Megjelent a 122.329/1922. VKM. sz. rendelet a budapesti orvosi kar új szigorlati rendjéről. Lényege az orvosképzés idejének felemelése 5 évről 6 évre, 4 kötelező szigorlati ciklus bevezetése, kórházi gyakorlati év beállítása.

1926

Korányi Sándor, korának legendás hírű belgyógyásza kezdeményezte a Calmette és Guerin által kidolgozott BCG oltások bevezetését Magyarországon. A TBC súlyos gyermekkori formái ellen védettséget biztosító oltás 1953-ban vált kötelezővé.

1930

1935

Megalakult a Gyógyszerészeti Intézet, melynek első igazgatója Mozsonyi Sándor volt, aki az Egyetemi Gyógyszertárat is vezette. Meghirdette az oktatás reformját, javaslatára a képzési időt két évről négy évre növelték. Neki sikerült kiharcolni 1940-ben, hogy a mai Hőgyes Tömböt (akkor a magyar Pasteur-intézet épülete) a gyógyszerészképzés szolgálatába állítsák.

Kép: a Gyógyszerészeti Intézet munkatársai a laboratóriumban 1938 februárjában

 

1935

május 12.

A Nagyszombati Egyetem megalapításának 300 éves évfordulója, amelynek emlékét az Országgyűlés június 12-én törvénybe iktatta (1935:V. tc.). Egyebek mellett ezüst érmét vertek ebből az alkalomból 50 ezer példányban. A nagyszabású ünnepi rendezvények végigkísérték az egész évet.

Kép: a jubileumi országgyűlési ünnepségre érkező vendégek, köztük Horthy Miklós kormányzó, 1935 Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

1936

Megváltozott a diplomák klasszifikálása. Ekkor alakultak ki a ma is használatos rite (illő, megfelelő), cum laude (dicsérettel), summa cum laude (a legnagyobb dicsérettel) minősítések.

1936

Lénárt Zoltán vezetése alatt egy szakterületté vált a fülgyógyászat, valamint az orr- és gégegyógyászat. Lénárt Zoltán korábban az orr- és gégegyógyászatot vezette, melyben meghonosította a szakma sebészi alapon való művelését is.

Kép: Orvosi Hetilap 85. évfolyam 15. szám

1939

Kitört a II. világháború, Magyarország 1941 nyarán lépett hadba. 1944-ig elsősorban az oktatókat is érintő katonai szolgálatban és a sebesült-ellátásban mutatkozott meg a háború hatása. Csökkent a jelentkezők száma (1940-ben a kari 240 helyre már csak 140-en jelentkeznek), a klinikákon szaporodtak a sebesültek, miközben az orvosok nagy része katonai szolgálatot teljesített. A front közeledtével ugyanakkor az oktatószemélyzet nagy részét mozgósították.

Illusztráció: sebesültszállító magyar kórházvonat megérkezése a budapesti Déli pályaudvarra. Forrás: Arcanum (Magyarok a II. világháborúban)

1940

1940

Életbe lépett a gyógyszerészképzés reformja, melynek legjelentősebb eredménye az volt, hogy egyidejűleg felállították a Gyógyszerészképzés Karközi Állandó Bizottságát, a mai Gyógyszerésztudományi Kar bizonyos értelemben vett ősét. E bizottság tagjai a gyógyszerész oktatásban résztvevő professzorok, megbízott előadók voltak. Szintén ez a reform rögzíti, hogy az érettségi után közvetlenül egyetemre mehet a leendő gyógyszerészhallgató (megszüntetve így a középiskola utáni gyógyszertárban végzendő gyakorlatot), a képzési idő pedig 4 év, amely nemcsak új tárgyak, hanem a régiek elmélyültebb oktatását is lehetővé tette.

1942

A tüdőgyógyászat az általános orvosképzés önálló részévé vált a Tüdőgyógyászati Tanszék megalapításával. A tanszék Kováts Ferenc vezetésével indult, aki több pulmonológiai módszer meghonosítója volt, illetve gyógyászati műszereket is tervezett. A tanszéket 1953-ban nevezték át Pulmonológiai Klinikává.

Kép: 1980-ban a Pulmonológiai Klinikán Planigraph, rétegfelvevő röntgenvizsgálat

1944

október 15.

A nyilas hatalomátvétel az egyetemre, így az orvosi karra nézve is új veszélyekkel járt. A kormányzat határozott utasítása ellenére az egyetem megtagadta a Németországba települést. Az 1944. október 21-i kari ülésen Issekutz Béla dékán ismertette az Egyetemi Tanács döntését: "A Tanács úgy határozott, hogy még esetleges megszállás alatt is az Egyetem és a Tanács Budapesten marad." Még az ostromgyűrű bezárulása előtt katonai behívóval Németországba vitték a felsőbbéves mérnök-, orvos-, gyógyszerész- és állatorvostan hallgatókat, vagyis mindazon szakok képviselőit, akiket a háború folytatása szempontjából fontosnak tekintettek. Az 1944/45-ös tanévet a kar a lehetetlen feltételek mellett (kiürítés, katonának vonult hallgatók és oktatók hiánya, zsidó hallgatókat, oktatókat elhurcolták vagy gettóba zárták) még elkezdte, de a nyilas hatalomátvétel után a rendes tanítás rendeletileg megszűnt.

1944

decembertől

Budapest 1945 februárjáig tartó ostromát a várossal együtt az orvosi kar is nagyon megsínylette. Hatalmasak voltak az épületkárok (négy klinikát ért súlyosabb találat) és a felszerelések jelentős része is elpusztult. A legnagyobb pusztítás a II. belklinikát, az I. női, a bőrgyógyászati, a II. sebészeti és a gyermekklinikát érte, de számos más épület is károsodott. Ezt tetézte a vízrendszerek szétfagyása és a városszerte elharapódzó fosztogatás. Ezzel együtt a klinikák az 50 napos ostrom idején is működtek, sokszor lehetetlen körülmények között. Még az Élettani Intézet és a Kórbonctan is berendezkedett a sebesültellátásra.

Kép: Budapest bombázása során megsérült a II. belklinika épülete, 1945

1945

Egy Alkotás utcai pincehelyiségben indította el Pető András az ún.  Gyógypedagógiai Nevelőintézet Mozgásterápiai Osztályát, ami „Pestalozzi-ambulancia” néven vált ismertté. Itt mindössze két szobában, 14 súlyos mozgássérült gyermekkel kezdődött meg a fejlesztő tevékenység. A módszert ma a Semmelweis Egyetem Pető András Kara oktatja.

1945

június 31.

Az orvosvegytani tanszék élére kapott kinevezést a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, aki emigrálásáig az egyetem oktatói közé tartozott. Ezzel megtörtént az 1871-ben Élet- és Kórvegytani Intézetet néven alapított, és 1934-től szünetelő tanszék újraélesztése Biokémia Intézet néven. Két éven keresztül volt a tanszék élén, és ezalatt olyan iskolát teremtett, ami a mai napig jelentős hatással bír a tudományos életre.

1946

Az oktatás klinikai bázisának szélesítéséhez több új intézményt is kapott az orvosi kar a Népjóléti Minisztériumtól. A Fehérkereszt Gyermekkórházból így lett a II. Sz. Gyermekklinika, az Állami Szemkórház pedig az egyetemhez került, a korábbi II. számú tanszékkel egyesülve I. Sz. Szemészeti Klinika néven működött tovább.

Kép: Szigony utca 36. alatt az I. Sz. Szemészeti Klinika épülete Forrás: Hungaricana

1947

Miután a hallgatók száma 1945-től ugrásszerűen megnőtt, többszörösen meghaladva a kar befogadóképességét, az 1947/48-as tanévben bevezették a felvételi vizsgát. 1948-ban megtörtént az oktatás újabb reformja is, szigorodott a vizsgarend, gyakorlatiasabbá vált az oktatás, a tantárgyak közé felvették az orvosi kémiát és a fizikát, majd 1950-ben a biológiát.

1947

A fogászat kötelező tantárgyként megjelent az orvosi oktatásban a Stomatológiai Klinika igazgatója, Balogh Károly javaslatára.

Kép: fogászati szék és fúró a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán 

1947

december 1.

A Vörös Hadsereg visszaszolgáltatta a karnak az I. sz. Sebészeti Klinikát, amelyet 1945-ben hadikórházként igénybe vettek. Ez idő alatt a klinika a Baross utcában működött II. sz. Sebészeti Klinika néven. A klinika az I. sz. Sebészeti Klinika elnevezést 1953-ban kapta vissza, 2021 októberétől pedig Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika néven működik. 

Kép: az I. Sz. Sebészeti Klinika műtője az 1971-es felújítást követően

1948

Szent-Györgyi Albert javaslata nyomán külön tanszéket kapott az Orvosi Fizika, melynek első igazgatója Koczkás Gyula lett. A tanszék 1967-ben vette fel a Biofizikai Intézet elnevezést, majd 1998-tól Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet néven működik.

Kép: Nagy János fizika gyakorlatot tart a hallgatóknak a Puskin utcai épületben (1950-es évek)

1948

A mikrobiológia önálló tantárgyként való oktatására megalakult a Bakteriológiai és Immunitástani Intézet, amely 1950-ben első igazgatója, Faragó Ferenc javaslatára a Mikrobiológiai Intézet elnevezést vette fel. Működési helye 1978 óta a Nagyvárad téri Elméleti Tömb.

Kép: Faragó Ferenc 1948-ban megjelent Bakteriológiai és Immunitástan című tankönyve

1949

Az Orvosi Vegytani Intézet 1949 szeptemberében Straub F. Brunó, a Biokémiai Intézet vezetőjének irányításával kezdte meg az orvosi kémia oktatását. A tanszék később Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet néven működött, majd 2020-tól a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet részeként, mint Molekuláris Biológiai Tanszék folytatja munkáját.

1949

Önálló oktatási és tudományos egységgé vált a Gyógyszerészi Kémiai Intézet. Az Intézet vezetésével megbízott Végh Antalt 1956-ban professzorrá nevezték ki.

Kép: Gyógyszerészi Kémiai Intézet, hallgatói laboratórium 1960.

1950

1950

február 1.

A magyar állam hivatalosan megalapította az Országos Mozgásterápiai Intézetet egy Villányi úti földszintes épületben, ahol Pető András vezetésével, országos hatáskörrel, kizárólag a konduktív pedagógia nevelési elvei és programja alapján folyt a nevelő-fejlesztő tevékenység. A helyreállító munkát ebben az időszakban ún. mozgásterápia-kezelők látták el, szakmai képzésüket Pető személyesen irányította. A fejlesztést már a kezdetektől kiegészítette szoros és rendszeres orvosi konzultáció: ortopédus, bőrgyógyász, urológus, neurológus, gyermekgyógyász szakemberek segítették a munkát.

1950

szeptember 17.

A "klerikális reakció" elleni harc jegyében a Pázmány Péter Tudományegyetem felvette egykori tanára, Eötvös Loránd nevét. Október 15-én az országban elsőként az ELTE-n marxista-leninista tanszék létesült, majd az orvosi kar 1951-es leválasztása után még abban az évben ott is létrehoztak hasonlót. A később Társadalomtudományi Intézet néven működő tanszék 1993-ban szűnt meg.

Kép forrása: Eötvös Loránd Tudományegyetem

1951

február 1.

A Minisztertanács 1950 végén határozott a tudományegyetemekről leválasztott önálló orvosi egyetemek létrehozásáról, így az orvostudományi kar mint önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE) folytatta működését. Ezzel párhuzamosan az új orvosegyetemek többé nem a Vallás- és Közoktatásügyi, hanem az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alárendeltségébe tartoztak.

1951

március 1.

Létrejött az ortopédiai tanszék, amelynek első vezetője Zinner Nándor volt, aki 1949-ben kapott megbízást a klinika megszervezésére. A klinika az átalakított állami Helyreállító Sebészeti Kórház Karolina úti épületében kapott helyet, melyet eredetileg repülőtiszti főiskolának terveztek.

Kép: Zinner Nándor, Gerendás Mihály és Bíró Tibor Az ízületképzés új módja című cikkének egyik illusztrációja az Orvosi Hetilap 95. évfolyam 34. számában

1951

A gyógyszerészképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemről az orvosegyetemre került. Az új egyetem tanácsa már 1951 augusztusában javasolta az önálló gyógyszerész kar megszervezését, de annak megtörténtéig is továbbműködtette a gyógyszerészképzési bizottságot Gyógyszerészeket Oktatók Testülete néven. Élére Mozsonyi Sándort állította, aki rövidesen mint a gyógyszerészképzéssel megbízott orvosegyetemi dékánhelyettes látta el ezt a feladatát hiszen az Orvosegyetem ekkor még csak egy karral rendelkezett, és dékán állt az élén. 

1951

szeptember 11.

Az 1951. évi 26. sz. törvényerejű rendelet szovjet mintára bevezette a tudományok doktora minősítést, egyben eltörölte az egyetemi doktori címeket, az orvosok és jogászok így felavatásukkor nem kaptak doktori címet. Az egyetemek doktori cím adó jogát csak az 1956-os forradalom után állították vissza.

1952

Az Egészségügyi Minisztérium a medikus oktatás, az egyre szélesedő sebészképzés, valamint a kórházi főorvosok traumatológiai továbbképzése érdekében a Koltói Anna 150 ágyas baleseti sebészeti kórházat, mint "Egyetemi Baleseti Sebészeti Intézetet" az egyetemhez csatolta. Az épület a "Koltói Anna Egyetemi Klinikák" elnevezést kapta. Itt szervezte újjá Gömöri Pál a III. sz. Belgyógyászati Klinikát, amely 1978-ban, majd később 1997-ben is új épületbe költözött. (A II. és a III. Sz. Belgyógyászati Klinika összevonásával 2020. május 15-én jött létre a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika.) 

Kép forrása: Fortepan

1952

Megjelent a fogorvosképzés reformjáról szóló rendelet, így megindult az új típusú szakosított fogorvosképzés. Az önálló fogorvosképzés megszervezésével a Stomatológiai Klinika igazgatóját, Balogh Károlyt bízták meg.

1953

Az orvosi karhoz kerültek a János kórház tbc-pavilonjai, így létrejött a 1942-ben felállított tüdőgyógyászati tanszék alapjain a Pulmonológiai Klinika. 

Kép: a Szent János Kórház Tüdőgondozó pavilonja 1934-ben Forrás: Hungaricana

1953

A 1952/53-as tanévben jöttek létre szervezett formában az egyetemeken a tudományos diákkörök. A korábbi spontán szerveződéseknek szovjet mintára miniszteri utasítás adott hivatalos hátteret.

1955

augusztus 13.

A 47/1955. (VIII.13.) MT. sz. rendelettel megalakult a BOTE három kara (akkori nevükön Általános Orvostudományi, Fogorvosi és Gyógyszerészi Kar) és rektorátusa. A dékánok Babics Antal (ÁOK), Balogh Károly (FOK) és Mozsonyi Sándor (GYOK) lettek. A rektori tisztségre egyedül Gegesi Kiss Pál neve merült fel, aki szeptember 1-jén kapott kinevezést.

Kép: Az 1956/57. tanév megnyitása 1956 szeptemberében a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Az ünnepi beszédet Gegesi Kiss Pál, rektor tartotta (az asztal jobb szélén Babics Antal, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, a rektortól jobbra, takarásban Issekutz Béla tudományos rektorhelyettes,  mellette Balogh Károly, a Fogorvosi Kar dékánja és Mozsonyi Sándor, a Gyógyszerészi Kar dékánja).

1955

Létrehozták az Orvostovábbképző Intézetet (OTKI) a Szabolcs utcai Állami Kórház bázisán, mely 1956. január 1-jén kezdte meg működését. 1961-ben az intézmény osztályaiból 21 tanszéket állítottak fel. Az OTKI az orvostudományi egyetemekkel és a vezető kórházakkal együttműködve kezdte meg a tanfolyamok szervezését.

1955

Megtartották az első Tudományos Diákköri Konferenciát, akkor még Tudományos Diákkörök első Országos Konferenciája néven. A rendezvényen 300 diákkör képviseletében 19 szakkonferencián 109 előadás hangzott el, köztük a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatóinak előadásai. 

1956

október 23.

Kitört a forradalom. A diákmegmozdulásokban az orvosegyetemisták is részt vettek. A fegyveres harc kirobbanása után az egyetem a sebesültek ellátásában vett részt. Több épületkár is keletkezett, a legsúlyosabban a bőrklinika sérült. Később a megtorlás áldozata lett Tóth Ilona szigorló orvos, akit az egyetem ma mártírjának tekint, és akinek 2018 októberében posztumusz Pro Universitate Díjat adományozott az intézmény.

1957

Megalakult a Gyógyszerészi Szerves Vegytani Intézet (ma Szerves Vegytani Intézet), melynek első igazgatója Clauder Ottó volt. Az intézet fő feladata a szerves kémia főtárgy és a szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok keretében a másodéves gyógyszerészhallgatók oktatása lett. Az intézet ennek megfelelően az első időben a gyógyszerkutatáson belül főleg az izolált alkaloidok szerkezetének vizsgálatával, valamint az alkaloidok fiziológiai tulajdonságaival és gyógyszerként való alkalmazási lehetőségeikkel foglalkozott. 

Kép: Az intézetben működött 1972-től az ország egyik első mágneses magrezonancia spektrométere

1957

Az Ideg- Elmekórtani Klinikán ekkor vált külön először a neurológia és pszichiátria, majd mint I. és II. Sz. Ideg- Elmegyógyászati Klinika folytatta működését. 1976-tól a neurológiát és a pszichiátriát egy épületben működő, szakmai és igazgatási szempontból különálló két intézményben művelik.

Kép: Pantostat áramfejlesztő, amelyet az elektroterápia különböző fajtáiban széleskörűen használtak 

1957

Korábban a BEAC színeiben versenyző orvoskari sportolók az önálló orvosegyetem megalakulását követően létrehozták az Orvosegyetem Sport Clubot. A OSC vívói és vízilabdázói olimpiák és világbajnokságok rendszeres és eredményes szereplői voltak. 

1959

Miniszteri határozattal megszüntették a Fogorvostudományi Kar Stomatológiai Klinikáját és önálló tanszékeket hoztak létre. Ekkor kezdte meg működését a Fogpótlástani Klinika Molnár László vezetésével. A Szájsebészeti Klinika vezetésével Balogh Károlyt bízták meg, míg a Konzerváló Fogászati Klinika (ma Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika) vezetője Boros Sándor lett. Két önálló osztállyal megalakult a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, melyek tevékenységi körükben és területi elhelyezkedésükben is elkülönültek. A tanszék első vezetője Varga István lett. 

Kép: Molnár László gyakorlatot vezet 1958. körül

1959

Az Általános Orvostudományi Karon 1959-től 1969-ig német nyelvű oktatás is folyt. A nyugatra szökött német orvosokat a volt NDK egyetemi rendszere nem tudta azonnal pótolni, ezért más szocialista országokat is igyekeztek bevonni a képzésbe. Így 1959 októberében 122 német orvostanhallgató érkezett Budapestre egy oktató kíséretében. A tíz év alatt összesen 312 keletnémet diák fordult meg az egyetemen.

1959

szeptember

Megalapult a mai Klinikai Kísérleti Kutatóintézet jogelődje, a Külső Műtéti Klinikák Kísérleti Kutató Laboratóriuma, melynek alapítója és első igazgatója Kovách Arisztid volt. Az intézet 2019 szeptemberétől a Transzlációs Medicina Intézet részévé vált.

Kép: a modern eszközökkel felszerelt vérkeringés-élettani "Saroklaboratórium" 

1960

1961

A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán történt először Magyarországon klinikai célú citogenetikai vizsgálat, és alakult meg az országos gyermek-leukémiai és onkológiai hálózat. 

1963

A konduktorképzés első hivatalos formája az 1963-1987 közötti időszakhoz köthető. Ekkor felsőfokú végzettséget adó képzésként, önálló intézményi és képzési keretben, Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete elnevezés alatt elindult a felsőfokú konduktorképzés. Jean Piaget 1963-as magyarországi látogatása nyomán felélénkült a nemzetközi érdeklődés is a módszer iránt.

1963

Szentágothai Jánost nevezték ki az anatómiai tanszék, a mai Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet élére. Szentágothai eredeti kutatói meglátásai, széles látóköre, hatalmas ismeretanyaga és sziporkázó egyénisége miatt hamar a nemzetközi tudományos élet középpontjába került. Orvosgenerációk tanulják az anatómiát, a szövettant és a fejlődéstant 1971-ben megjelent, három kötetes Funkcionális anatómia tankönyvéből. Kiss Ferenccel közösen összeállított Az ember anatómiájának atlasza c. művet számos európai és ázsiai nemzet orvos- és fogorvostanhallgatói használták és használják.

Kép: Szentágotai János az I.sz. Anatómiai Intézetben 1989. május 13-án német egyetemi hallgatóknak német nyelven tart órát. MTI Fotó: Molnár Edit

1964

Elkezdett növekedni a kutatóként dolgozók száma az egyetemen: 147 státuszból 96-an a klinikai kutatások területén tevékenykedtek (1955-ben még mindössze 33 kutatói státusz állt rendelkezésre).

Illusztráció: a Bőrgyógyászati Klinika laboratóriuma 1970-ben. 

1964

Knoll József,  a pszichoneurofiziológia és a farmakológia nemzetközileg is elismert kutatója vezetésével a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetben kifejlesztették a deprenyl (Selegiline) nevű gyógyszerhatóanyagot, mely mára a világ több mint 60 országában forgalomban van. A deprenyl a Parkinson-kórban és depresszióban szenvedő betegek millióinak tette és teszi könnyebbé életét. Knoll a magyar gyógyszerkutatás kiemelkedő alakja, nevéhez több gyógyszer kifejlesztése is köthető.

Kép: Knoll József az 1960-as években a Gyógyszertani Intézet (ma Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet)  kutatólaborjában, amely akkor az Üllői út 26. alatt működött. Forrás: Miklya Ildikó

1968

Pető András 1967-es halála után a Pető Intézet vezetését Hári Mária vette át, ezzel egy időben vált a konduktorképzés reguláris, négyéves felsőfokú képzéssé. Nevéhez fűződik az első Konduktív Világkongresszus megszervezése. 

Kép: Göncz Árpád és Hári Mária a első Konduktív Világkongresszus után 1990-ben. 

1969

november 7.

Az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján az egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét. Az addig Budapesti Orvostudományi Egyetem neve ekkor Semmelweis Orvostudományi Egyetemmé változott, innen származik az emblematikus SOTE rövidítés, mely ugyanakkor ma már nem helytálló.

1970

1971

Csaba György vezetésével megalapították a hormonreceptorok filogenezisével és ontogenezisével foglalkozó Biológiai Intézetet, amely a kutatási terület bővülésével 1997-től Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet néven működik.

1971

Az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán Kelemen Endre végzett először haemopetikus őssejtátültetést magzati máj és szikhólyag eredetű őssejtekkel. 1974-ben szintén az ő vezetésével történt az első magyarországi sikeres csontvelőátültetés is. Emellett új módszert dolgozott ki a csontvelőátültetés előkészítésére. A csökkentett intenzitású kondicionáló kezelés az egész szervezetet érintő sugárterhelést feleslegessé tette.

Kép: Kelemen Endre az I. Belklinika Hematológiai Laboratóriumiában Forrás: Magyar Belorvosi Archívum

1971

április 30.

Ünnepélyes keretek között elhelyezték a Nagyvárad téri Elméleti Tömb alapkövét. A korszerű egyetemi tömb építésének a lehetőségét az Építésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös, 1959-ben összeállított programja teremtette meg. A nyilvános tervpályázatot 1963-ban írták ki. A pályázat I. díjas tervének építészei: Südi Ernő, Wágner László és Gerlóczy Gedeon. A fejlesztésre azért volt szükség, mert az egyetem épületeinek jelentős része még az 1880-as években épült, 500 hallgató részére, míg 1962-ben már mintegy 3000 hallgató járt az intézménybe.

1972

Radnót Magda vezetése alatt épült meg a Tömő utcában az I. Sz. Szemészeti Klinika korszerű épülete, ahol komplett patológiai laboratórium mellett a klinikai kutatáshoz szükséges egyéb laboratóriumokat is létrehoztak, így genetikai, immunológiai és mikrobiológiai labort. Itt működött egyebek mellett az ország első elektronmikroszkópja, valamint az első, szürkehályog-műtéthez használt phacoemulsificator. Itt végezték az első vitrectomiát a retinaleválás gyógyítására,  szintén itt alkalmazták először a xenon fotokoagulátort és az argonlézer készüléket.

1973

Perner Ferenc elvégezte az első sikeres hazai, tartós túlélést biztosító vesetranszplantációt az akkori I. Sz. Sebészeti Klinikán. A beteg a műtét után 22 évig élt még az új vesével.

Kép: Perner Ferenc veseátültetésre mosakszik be, 2011.

1973

Az OTKI egyetemi rangot kapott, első rektora Farádi László volt. Az egyetem egyes szervezeti egységeire ezután országos intézetek is települtek. Az OTKI 1986-tól Orvostovábbképző Egyetem néven működött, majd 1993-ban vette fel Haynal Imre nevét (HIETE).

1973

Palkovits Miklós az Egyesült Államokban bemutatta a mikrodisszekciós agymintavételi technikát, amit "Palkovits punch-technique"-nek neveztek el. Lényege, hogy egy speciális eszköz segítségével bizonyos sejtcsoportokat izoláltan lehet kivenni az agyból. Palkovits Miklós 1992-ben hozta létre az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben a világszinten is egyedülállóan működő Humán Agyszövet Bank és Laboratóriumot, ahol jelenleg mintegy 60 ezer különböző agyminta áll rendelkezésre különböző kutatásokhoz.

Kép: Palkovits Miklós a Humán Agyszövet Bankban 2016-ban

1975

szeptember 2.

Az OTKI Egészségügyi Főiskolai Kara megtartotta első tanévnyitó ünnepségét. A karon dietetikus, védőnő, gyógytornász, közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakokon 3 éves nappali képzés után főiskolai oklevelet, egészségügyi szakoktató, intézetvezető, mentőtiszt szakokon pedig 2 éves levelezőképzés után „felsőfokú intézeti szakoklevelet” kaphattak a végzett hallgatók.

1976

Különvált a neurológia és a pszichiátria, amelyeket ekkortól egy épületben működő, de szakmai és igazgatási szempontból különálló két intézményben művelnek. A Neurológiai Klinika első igazgatója 1975-1993 között Csanda Endre volt. A két terület 1957-ben egyszer már különvált egy időre, de aztán, mint I. és II. Sz. Ideg- Elmegyógyászati Klinika folytatta működését.

1977

Létrejött az Idegsebészeti Tanszék az 1953-ban, Zoltán László vezetésével az Amerikai úti épületben megalakult Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. Első professzora 1977-től 1994-ig Pásztor Emil egyetemi tanár volt. Pásztor fő kutatási területe az agy keringési zavarai és a koponyaűri elváltozások voltak.

Kép: illusztráció Pásztor Emil Térábrázolás az agydiagnosztikában és a művészetben cikkéhez, 2003. Forrás: OSZK

1978

Átadták a Wágner László tervei alapján megépített Nagyvárad téri Elméleti Tömböt, ami 89 méterével a legmagasabb nem ipari és nem egyházi célú épület Magyarországon. Az elméleti tömbben méltó helyet kaptak a gyógyszertani, mikrobiológiai, biológiai, korélettani intézeteken kívül az egészségügyi szervezési tanszékek, az idegen nyelvű lektorátus, valamint az oktatási célokat szolgáló közös előadótermek, laborok, továbbá reprezentációs célra használható közösségi helységek is. Az épület 970 négyzetméteres aulájában Hincz Gyula festőművész tervei alapján készült ólomüveg kompozíció látható. Díszterme az egyetem számos központi ünnepségének ad helyszínt.

Kép: a Nagyvárad téri elméleti tömb, 1978. Forrás: Fortepan

1979

Magyar Kálmán vezetésével a Gyógyszerésztudományi Karon megalapították a Gyógyszerhatástani Intézetet. Magyar fő kutatási területe a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata volt, valamint a gyógyszerek felszívódása, eloszlása, kiürülése, kötődése és metabolizmusa a szervezeten belül. Vizsgálatai alapozták meg a deprenyl használatát a Parkinson-kór terápiája során. Nevéhez fűződik több mint tizenöt magyar originális gyógyszermolekula szervezeten belüli folyamatvizsgálata. 

1980

1983

Újraindult a német nyelvű orvosképzés az egyetemen. Már az első évben 250 hallgató vett részt a programban. 1989-ban vehették át az első idegennyelvű diplomákat. A német nyelvű fogorvosi képzés 1987-ben kezdődött meg.

1984

Berentey György vezetésével alakult meg a Traumatológiai Tanszék a Fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház Baleseti Sebészeti Osztályán. Később, 2010-ben az Uzsoki utcai Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztálya is a tanszék telephelyévé vált. Berentey a magyar traumatológia meghatározó személyisége volt, széleskörű oktató munkája mellett munkatársaival számos új implantátumot, gyógyeljárást vezetett be. 

Kép: 1967-ben Berentey György is részt vett III. Béla és Antiochiai Anna csontmaradványainak vizsgálatában Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum Blog

1985

Megalakult a Korányi Frigyes Szakkollégium, Magyarország harmadik szakkollégiumként is működő egyetemi szállása. A "Hársfa" kollégium saját kurzusai és követelményrendszere által az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgatók minél magasabb szakmai színvonalú képzéséhez máig is hozzájárul.

1985

Megépült a Pető Intézet Kútvölgyi úti telephelye, melynek tervezésében korábban Pető András is részt vett. Ez az épület adott korszerű otthont a főiskolai képzésnek, az akkori Gyermekambulanciának, Felnőtt ambulanciának, az Óvoda Tagozatnak, a Nemzetközi Tagozatnak, az Utógondozó Állomásnak és a Szülők Iskolájának.

1987

A Pető Intézetben a Budai Tanítóképző Főiskolával képzési együttműködésben főiskolai végzettséget adó, konduktor-tanító szakpár indult el, a képzés pedig már diploma kiadásával zárult.

1988

A Gyógyszerésztudományi Karon a képzés ideje 5 évre emelkedett, ami kilenc félév egyetemi tanulmányt és egy félév államvizsga előtti gyakorlatot jelent.

1989

Zelles Tivadar vezetésével jött létre a Fogorvostudományi Kar egyetlen elméleti/preklinikai szervezeti egysége, az Orálbiológiai Tanszék. Jogelődje a kar Orálbiológiai Csoportja, amely a Kórélettani Intézet fogorvos végzettségű oktatóiból alakult 1978-ban.

Kép: 2012-ben a az Orálbiológiai Tanszék Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoportja a fogeredetű őssejtek felhasználási lehetőségeit vizsgálta a gerincsérülések gyógyításában

1989

Elindult a tömeges angol nyelvű oktatás az ÁOK-n, FOK-on és GYTK-n. Az első, hat fős angol "évfolyam" az 1987/88-as tanévben indult, ők az első két évet végezték itt, majd a New York Medical College-ben folytatták a klinikai tanulmányaikat.

1990

1990

Elindult a nappali tagozatos diplomás ápoló képzés (levelezőn már 1989-ben), amely az ápolók azon két évtizedes törekvését váltotta valóra, hogy felsőoktatási végzettség is demonstrálja szakmai önállóságukat és a munkavégzésükhöz szükséges speciális felkészültség színvonalát.

Kép: az első nappali képzési formában végzős diplomás ápolók a gyakorlati záróvizsga után

1990

június 21.

A Hallgatói Önkormányzat oktatói vitafórumot hívott össze. Voltaképpen ezzel indult meg, ha kissé megkésetten is, a rendszerváltás folyamata az egyetemen. Hónapokon át reformcsoportok tevékenykedtek, Nász István elnökletével rektorválasztást előkészítő bizottság alakult.

1991

Budapesti útja során Diana hercegnő ellátogatott a Pető Intézetbe, hogy találkozzon ott ellátott angol gyerekekkel. A brit kormány 5 millió font támogatást ajánlott fel a Villányi úti épület akadálymentesítésére, modernizálására és bővítésére.

1991

Tanszékként alakult meg a mai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika elődje, a Szent János Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának bázisán. Alapító professzora Pénzes István volt, aki 2006-ig töltötte be az intézmény igazgatói tisztségét.

Kép: altatáshoz használt műszer az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán (2011)

1991

március 20.

Demokratikusan választott küldöttekkel megtartotta első ülését az Egyetemi Parlament Ribári Ottó elnökletével. Az előkészítő bizottság 4 rektorjelöltet terjesztett elő (Fonyó Attila, Nemes Attila, Réthelyi Miklós, Somogyi János). Kétkörös szavazással, 379 érvényes szavazatból 246-ot Réthelyi Miklós kapott.

1992

Megtartották az első Semmelweis Szimpóziumot. Az évente, nemzetközi részvétellel megrendezett tematikus rendezvény egyik célja az egyetemi tudományos közélet élénkítése. Az egyetem legmagasabb presztízsű tudományos eseménye a legújabb kutatási eredmények megismertetése révén továbbképzési lehetőséget nyújt a szakemberek és a PhD-hallgatók számára.

1992

Megalakult a Családorvosi Tanszék, melynek első vezetője Arnold Csaba volt. A családorvoslás graduális oktatását tantermi előadásokkal, szemináriumokkal és kéthetes praxisgyakorlattal 1984 óta végzik az egyetemen.

1992

január 3.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végezte el az első sikeres hazai szívátültetést Szabó Zoltán egy 28 éves, vele született szívbetegséggel élő férfin. A műtétet 3-4 évig tartó felkészülés előzte meg. A városmajori klinikán végzik a hazai szívátültetések mintegy 90 százalékát. Az első sikeres hazai szívtranszplantáció 25 éves évfordulójának alkalmából rendezett jubileumi eseményen jelen volt az új szívet kapott páciens, Schwartz Sándor is.

1993

Kopp Mária vezetésével megkezdte munkáját a Magatartástudományi Intézet. A multidiszciplináris tanszék graduális és a posztgraduális szinten oktatja az orvosi szociológia, az orvosi kommunikáció, az orvosi pszichológia, a bioetika és a pszichoterápia az orvosi gyakorlatban című tárgyakat.

1993

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény az egyetemek feladatává tette a tudományos fokozatra való felkészítést és a doktori (PhD) fokozat odaítélését, amely alapján az egyetem a Doktori Iskoláját még abban az évben akkreditáltatta.

1994

A Baross utcában a II. Sebészeti Klinika egykori épületében kezdte meg működését a Transzplantációs és Sebészeti Klinika, ahol minden rendelkezésre áll a szervátültetéshez a diagnosztikai eszközöktől kezdve a műtőn át az utógondozásig. Első igazgatója Perner Ferenc, a hazai transzplantációs programok úttörője volt, aki a klinika koncepcióját is kidolgozta. A Klinika 2021 októberétől a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika részeként folytatja a betegellátó munkát.

Kép: Perner Ferenc beszédet mond a klinika átadó ünnepségén

1994

Létrejött a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen (HIETE) a Bagdy Emőke által vezetett Klinikai Pszichológiai Tanszék, amely 2002-től az Általános Orvostudományi Karhoz tartozik, és egyben az ország egyetlen önálló Klinikai Pszichológia Tanszéke.

1995

Perner Ferenc vezetésével az akkori Transzplantációs és Sebészeti Klinikán programszerűen is elindult a májátültetés. Az első sikeres magyarországi májtranszplantációt az egyetemen végezte el  Szécsény Andor 1983-ban.

Kép: a Transzplantációs és Sebészeti Klinika műtője 2011-ben

1995

Egészségügyi Menedzserképző Központ néven az országban elsőként az egyetem alapított vezetőképző intézetet az ágazatban. 1996 szeptemberében az EMK-ban 17 hallgatóval elindult az első egészségügyi vezetőknek szóló szakirányú továbbképzés az, amely mára 120 kredites mesterképzésként működik.

1997

A fogágybetegségek kezelésére és kutatására létrehozták az önálló Parodontológiai Klinikát, amely ebben a formában egyetlen az országban. A klinika tanszékvezető professzora Gera István lett. A klinika elődje az egykori Stomatológiai Klinika szájbeteg osztálya volt, amely később a Szájsebészeti és Fogászati Klinika parodontológiai osztályaként működött. Az első önálló Parodontológia tankönyv 1981-ben jelent meg Sallay Kornélia és Gera István tollából.

Kép: Gera István előadást tart 2013-ban a FOCI-ban 

2000

2000

A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvénynek megfelelően három egyetem: a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE), a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) és a Magyar Testnevelési Egyetem (MTE, közismert nevén a TF) integrálásából létrejött a Semmelweis Egyetem, amely hat karral kezdte meg működését. 

2001

december 28.

A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Egészségtudományi Kara kivált az egyetemből, majd egy kormányhatározat alapján megszűnt. Ezzel egyidejűleg a HIETE utódjaként új szervezetet hoztak létre Országos Gyógyintézeti Központ néven, amely bezárásáig, 2007-ig "Szabolcs Utcai Kórházként" volt közismert. A HIETE korábbi főiskolai kara maradt az integrált intézményben, így az év végétől kezdve az egyetem öt karral működött tovább.

2001

Az országban elsőként az egyetem Urológiai Klinikáján jött létre uroonkológiai osztály Romics Imre vezetése alatt. Romics hazánkban elsőként foglalkozott a férfiak egyik leggyakoribb rákos megbetegedésének, a prosztataráknak a komplex kivizsgálásával, gyógyszeres és sebészi kezelésének, valamint a betegek szűrésének megszervezésével. Nevéhez fűződik többek között a PSA (prosztata specifikus antigén) hazai alkalmazásának bevezetése. Az osztály 2008 óta Uroonkológiai Centrumként működik, melyet 2013-ban korszerűsítettek. 

Kép: a 2013-ban felújított uroonkológiai részleg átadója.

2003

Az Egészségügyi Főiskolai Kar a korábbi szétszórtsága helyett (Óbuda, Újpest, Józsefváros) új székhelyre költözhetett, az egyetem központjához közeli Vas utcába, a felújított Balassa János Kórház épületébe, 2007-től pedig Egészségtudományi Kar néven folytatta a működését.

2004

október 22.

Leleplezték Semmelweis Ignác egészalakos szobrát a Belső Klinikai Tömb udvarán. A szobor megalkotásával az egyetem Domonkos Béla szobrászművészt bízta meg, a talpazat elkészítését Szilasi László nemzetközileg is elismert kőfaragó mester vállalta.

2005

január 1.

Létrejött a Szemészeti Klinika, amely a magyar szemészet két nagy múltú intézményét egyesíti: a Tömő utcai (volt I. sz.) Szemészeti Klinikát és a Mária utcai (volt II. Sz.) Szemészeti Klinikát. A két telephely egyesítése 2013-ban valósult meg, amikor átadták a felújított Mária utcai épületet.

Kép: műholdas kapcsolat segítségével élőben közvetített szemműtét Bécsbe, az Európai Cataracta és Refraktív Sebészek Társasága konferenciájára, 2011.

2005

Létrejött a Központi Laboratórium, amely 2010-től a Kórélettani Intézet Laboratóriumi Tanszéki Csoportjával összevonva Laboratóriumi Medicina Intézet néven folytatta működését.

2005

A Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Informatikai Kara, az MTA Központi Orvostudományi Kutató Intézete és a Richter Gedeon NyRt. konzorciuma a Szentágothai János Tudásközpont keretein belül létrehozta az MR Kutatóközpontot, melynek feladata az alap- és az alkalmazott kutatások végzése, valamint a diagnosztika. 2019-től a Központ Neuroradiológiai Tanszék néven működik.

2005

Üzembe helyezték Magyarország akkor legnagyobb teljesítőképességűnek számító molekulaszerkezet vizsgáló eszközét, egy 15 Tesla (600 MHz) térerőn működő mágneses magrezonancia spektrométert. A Gyógyszerészi Kémiai Intézet műszerparkjában található, core faciltyként is elérhető eszközt részben pályázati forrásból szerezte be az egyetem.

2006

A Pető-módszer a Hungaricum Klub minősítésében elnyerte az első szellemi hungarikum címet. A főiskolán a 2006/07-es tanévtől konduktor alapszak (BA) végzettség szerezhető, tanító vagy óvodapedagógus specializációval.

2006

Először rendezték meg a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben a tűzoltók lépcsőfutó bajnokságát. Az országos versenyen a résztvevőknek teljes védőfelszerelésben, acélpalackos légzőkészülékben (25 kg) kellett felfutniuk a NET huszonharmadik emeletére. A leggyorsabb versenyző ekkor 3,3 perc alatt ért fel a toronyház tetejére.

2007

Elindult az egyetem korábbi professzoráról, Kerpel-Fronius Ödönről elnevezett tehetséggondozó program, aminek elsődleges célja, hogy az egyetemre érkező, illetve itt tanuló tehetséges diákokra felfigyeljen, és kiemelten kezelje őket.

Kép: a Kerpel-program által középiskolásoknak szervezett tehetségnap, 2014

2007

április 26.

Átadták a Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrumát a Szentkirályi utcai Pátria nyomda helyén. Ebbe a modern épületbe költözött a kar szinte minden klinikája és tanszéke. Az Oktatási Centrum tízszintes, összes alapterülete 11 400 négyzetméter. 

2008

Elindult az egyetem első kihelyezett képzése, az Asklepios Campus Hamburg, amelynek keretében a német nyelven tanuló hallgatók a budapesti elméleti képzés után tanulmányaikat a magyar tanterv alapján, a hamburgi campuson folytatják, a képzés végén pedig a Semmelweis Egyetem orvosi (M.D.) diplomáját kapják meg.

Kép: az első évfolyam diplomaosztója a Semmelweis Egyetem hamburgi képzésén 2012-ben Forrás: MTI

2008

szeptember

Átadták a Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központot, melynek 27 ezer négyzetméterén a kutatást biztosító laboratóriumok, dolgozószobák, hallgatói laboratóriumok, előadótermek, modern állatház és hét szemináriumi terem található. A fejlesztést a hatalmasra duzzadt hallgatói létszám befogadása, valamint számos, az egyetemen folyó, világviszonylatban is elismert kutatás és a PhD-képzés infrastrukturális feltételeinek biztosítása hívta életre. Az építkezés Noll Tamás és a Teampannon Stúdió tervei alapján 2007-ben kezdődött meg.  

2008

szeptember

Megalakult az egyetem Medikus Zenekara Balogh Zsuzsanna, akkor negyedéves orvostanhallgató ötlete nyomán. Kezdetben a Tardy László vezetésével működő Semmelweis Vonósnégyessel dolgoztak szoros együttműködésben, később a próbák vezetését Harmat László vette át. A hallgatókból álló szimfonikus zenekar az egyetem eseményeinek – évnyitó, gólyabál, ünnepségek, díszdoktor avatás, Semmelweis Nap – állandó fellepője.

2009

Az egyetem nemzetközi díjat alapított Semmelweis Budapest Award néven, amely az egyetem legnagyobb presztízsű, nemzetközi tudományos elismerése. A díjat elsőként 2010-ben Jeremy K. Nicholson londoni professzor, az ún. metabonomika módszerének kidolgozója vehette át.

2009

Elindult az angol nyelvű fizioterápiás (gyógytornász) alapképzés (BSc) a svájci Luganóban található L.U.de.S Egyetemmel együttműködésben, amely megegyezik az Egészségtudományi Kar képzésével. Mivel a képzést nagy érdeklődés kísérte, így 2013-ban olasz nyelven is elindították azt. 

Kép: 2015-ös tanévnyitó az L.U.de.S Egyetem fizioterápiás képzésén. Fotó: Jill Leonardi

2010

2010

Megkezdte tevékenységét az egyetem hatodik kara, az Egészségügyi Közszolgálati Kar, amelyet 2009-ben három, a természettudományok és társadalomtudományok határterületén dolgozó intézet, az Egészségügyi Menedzserképző Központ, a Mentálhigiéné Intézet és az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet (ma Digitális Egészségtudományi Intézet) részvételével alapítottak. A kar első dékánja Szócska Miklós lett.

2010

Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Intézet néven újrakezdte munkáját az egykori tájanatómiai (később sebészeti anatómiai) és műtéttani tanszék (1951) Wéber György vezetésével. A hallgatók a sebészi eszközök mellett elméleti és gyakorlati órákon ismerik meg a legfontosabb műtéttechnikai fogásokat. Az intézet 2020-ban a tanszékként integrálódott a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikába. 

2010

A Semmelweis Egyetem kutató-elitegyetem címet nyert el, melyhez kapcsolódva nagyívű pályázatot valósított meg „Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen” címmel. A mintegy három milliárd forintos pályázat keretében öt kiemelt kutatási projektben születtek eredmények: a személyre szabott orvoslás, a bio-engineering és nanomedicina, a képalkotó eljárások és bioimaging, a molekuláris medicina területén, valamint az integratív oktatási modulban. Az egyetem a következő, 2013-2016 közötti időszakra is elnyerte a kutatóegyetem minősítést.

Kép: a kutatóegyetemi pályázat keretében valósult meg a 3D arcrekonstrukciós projekt is

2011

A magyar orvosképző egyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen valósult meg az e-learning tananyagok fejlesztése és nyílt lehetőség online vizsgáztatásra is. Még ebben az évben megalakult az E-learning és Digitális Tartalomfejlesztő Központ, amely egyetemi tananyagfejlesztések koordinációs feladatait látja el.

2011

Létrejött az egyetem Nukleáris Medicina Tanszéke, melynek klinikai bázisát 2016-tól a Külső Klinikai Tömbben levő korábbi izotóplaboratórium és a Korányi projekt keretében felépült Központi Betegellátó Épületben kialakított új laboratórium funkcionális egysége alkotja.

2011

Elsőként indult, és Magyarországon azóta is egyedül a Semmelweis Egyetemen érhető el német nyelvű gyógyszerészképzés. A végzett hallgatók az oklevelükkel együtt foglalkozásdoktori címet vehetnek át, amely Németországban és Ausztriában is kuriózumnak számít.

2011

Megalakult az Orális Diagnosztikai Tanszék az Önálló Radiológiai Részleg és a Dento-alveorális Sebészeti Osztály összevonásával.

2011

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán regionális szinten elsőként adtak át a szív-CT-k legújabb generációját képviselő 256-szeletes CT-t, amely mindössze két szívdobbanás alatt képes elkészíteni a szívről és a koszorúerekről felvételt.

2011

november 1.

Megkezdte működését a Propedeutika Tanszék, miután a FOK Oktatási Centrumában meglévő infrastrukturális háttér lehetővé tette, hogy a Kari Propedeutikai Részlegből egy önálló intézet jöjjön létre. A tanszék feladata a fogászati anyagtan és odontotechnológia oktatása, valamint a klinikai betegkezelésre való felkészítés.

2012

Átadták a több ütemben, 2008-2012 között felújított Üllői út 26. alatt álló Központi Igazgatási Épületet (rektori épület). A korszerűsítés mellett az épület hiteles, korhű helyreállítása is cél volt. Az udvart lefedték, amellyel egy tágas, árkádos belső tér, az aula jött létre, míg a tetőtér beépítésével új irodákat és tárgyalókat nyertek. A belső terek falfestéseinek rekonstrukciója visszaadta az épület reprezentatív jellegét.

2012

Molnár Mária Judit vezetésével létrejött az egyetemen a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete a gének rendellenességei miatt kialakuló betegségek diagnosztizálására és a biotechnológiával támogatott terápiájára. Itt jött létre az ország első ritka betegségekkel foglalkozó fekvőbetegosztálya 2017 augusztusában.

2012

szeptember 20.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ültették be az első hazai, véglegesen használható műszívet. A szerkezet elektromos árammal működik, és a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve.

2013

Megújult a Szemészeti Klinika és a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet épülete. Mindkét épület felújítása a modernizálás és az értékmegőrzés jegyében valósult meg.

2013

Megszűnt a budapesti Központi Stomatológiai Intézet, amelynek szerepét az egyetemen belül létrejött Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet vette át. Az intézeten belül működik Budapest egyetlen 24 órás sürgősségi fogászata, amely 2019-ben újítottak fel.  

2013

A Pető-módszer eredetisége és egyedisége miatt Magyar Örökség Díjat és a Prima Primissima gálán Prima díjat kapott.

2014

A tüdőtranszplantáció hazai megvalósítására Lang György vezetésével létrejött az egyetem Mellkassebészeti Klinikája az Országos Onkológiai Intézet bázisán.

2014

A kancellári tisztség bevezetésével a többi hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan a Semmelweis Egyetemen is átalakult a vezetési rendszer. Az oktatás, kutatás és betegellátás a rektor irányítása alá tartozik, míg az egyetem működtetésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatok a kancellárhoz kerültek. A Semmelweis Egyetem első kancellárja Szász Károly, aki 2014 november 14-én kezdte meg hivatali idejét. 

Kép: az egyetem vezetősége a 2015-ös tanévnyitó ünnepségen

2014

szeptember 1.

A Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és ismét önállóan, Testnevelési Egyetem néven folytatja működését. Az egykori Testnevelési Főiskola 2000 januárjától 2014 augusztusáig működött az egyetem karaként.

2015

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézete elsőként indította el a mentálhigiénés családtudományi és családterápiás mesterképzést. A képzésen végzett szakemberek korszerű családtudományi és családterápiás elméletek és a hozzájuk kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családterápiás módszerek és szemléletmód magas szintű, társadalmi kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására.

Kép: a családtudományi és családterápiás mesterképzés diplomaosztója, 2018.

2015

november

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végezte el az első hazai katéteres szívbillentyűműtétet Merkely Béla. A háromdimenziós szívultrahang-vezérelt katéteres műtétre több mint két évig készültek a klinikán, aminek így teljessé vált a portfóliója, vagyis nincs olyan szívműtét a világon, amely ne lenne elérhető a Semmelweis Egyetemen.

2015

december 12.

A Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) együttműködésében történt meg az első hazai tüdőtranszplantáció. A hatórás műtét egy bilaterális szekvenciális tüdőtranszplantáció volt, melyben – az előkészítéstől kezdve – összesen 92-en vettek részt.

2016

január 1.

Dank Magdolna vezetésével önálló betegellátó intézménnyé vált az egyetem Onkológiai Központja, melynek elődje a Radiológiai Klinika (majd 2013-tól az I. sz. Belgyógyászati Klinika) égisze alatt működött.  A Központban az úgynevezett szolid daganatos betegek legkorszerűbb gyógyszeres ellátása történik. 2019 végén az Onkológiai Központ és az I. Sz. Belgyógyászati Klinika integrálásával létrejön a mai Belgyógyászati és Onkológiai Klinika.

Kép: gamma szonda eszköz, az emlőtumoros betegeken a sentinel (őrszem) nyirokcsomók gyors és hatékony vizsgálatára

2016

május

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán végezték el az első kulcslyuksebészeti eljárást gyermekeknél nyelőcső-elzáródásban. Magyarországon 3-4 ezer élve születésre jut egy nyelőcső-elzáródás. Ez évente 20-30 esetet jelent, ebből körülbelül 10-et az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján látnak el.

2016

június 30.

Az Országos Onkológiai Intézetben a Semmelweis Egyetemmel együttműködve elvégezték az első magyarországi tüdő- és vesetranszplantációt egyetlen műtét keretében. Az ilyen kombinált, egy időben végzett beavatkozások világszerte ritkaságszámba mennek.

2016

Az Ortopédiai Klinika májusban átköltözött a Karolina úti telephelyről a Külső Klinikai Tömbben épülő Központi Betegellátó Épületbe (a teljes épületet 2017-ben adták át). Itt kényelmes kórtermek és korszerű műtőblokk segítik a betegek gyógyulását, valamint előnyt jelent a Külső Klinikai Tömb klinikáinak közelsége is.

2017

január

Átadták a Korányi projekt keretében az egyetem Külső Klinikai Tömbjében felépült a húszezer négyzetméteres, nyolcszintes, a 21. századi elvárásoknak megfelelő Központi Betegellátó Épületet. Itt működik az Ortopédiai Klinika (már 2016-tól), az Orvosi Képalkotó Klinika és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika. A projekt keretében felújított területeken működnek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői úti részlegének ambulanciái, valamint itt kapott helyet a Perinatális Intenzív Centrum is. Az új épületbe költözött az egyetem központi laborja, a központi sterilizáló és a központi gyógyszertár is.

2017

január

Az ország legkorszerűbb és leggyorsabb PET-CT készülékét adták át a Nukleáris Medicina Intézetben. A PET-CT különlegessége, hogy más képalkotó módszerekkel szemben nem csak a szervek anatómiai, alaki változásait mutatja ki, hanem már a szövetek anyagcsere-változását is észleli.

2017

március

A Semmelweis Egyetem Ritka Betegségek Hálózatának hat klinikája lett tagja az újonnan megalakult Európai Referencia Hálózatnak (European Reference Network – ERN), melyben a ritka vagy a kis előfordulási gyakoriságú betegségek diagnosztikájával és gyógyításával foglalkozó szakemberek működnek együtt.

2017

július

A Magyarországon tartott 17. FINA vizes világbajnoksághoz és a Masters világbajnoksághoz kapcsolódó orvos, egészségügyi szolgáltatásokat az egyetem tulajdonában lévő Semmelweis Kft. végezte. Az orvos-egészségügyi csapat döntően az egyetem orvosaiból, szakdolgozóiból és orvostanhallgatóiból állt Merkely Béla vezetésével, de más kórházak szakemberei is erősítették a stábot, továbbá a másik három orvosegyetemről és Marosvásárhelyről is érkeztek résztvevők. 2022. júniusában a 19. FINA vizes világbajnokság orvos-egészségügyi biztosítása ismét a Semmelweis Egyetem szakmai felügyeletével történt meg.

2017

augusztus 1.

Pető András Kar (PAK) néven a Semmelweis Egyetem karaként működik tovább a Pető András Főiskola, valamint az annak részét képező Konduktív Pedagógiai Központ. Az integrációval a Semmelweis Egyetem karainak száma ismét hatra bővült.

2018

február

A Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében történt meg az első hazai gyermek tüdőtranszplantáció. A 13 éves betegnek cisztás fibrózis miatt volt szüksége a beavatkozásra. Korábban az eljárás csak Bécsben volt elérhető. Az operált gyerekek elő- és utógondozását az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika látja el.

2018

március 14.

Világszínvonalú kutatóközpontot adtak át a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben. A másfél milliárd forint összértékű eszközparkkal felszerelt biofizikai kutatóközpont létrehozásának alapkoncepciója, hogy egy tudományos kérdést a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át egészen a betegágyig lehessen eljuttatni. A központ névadójának az 1961-ben orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott magyar biofizikust, Békésy Györgyöt választották.

2018

június 5.

Angol nyelvű nemzetközi konferenciával vette kezdetét a 2018-as Semmelweis Ignác-emlékév a Magyar Tudományos Akadémián. Az emlékév folyamán az anyák megmentője születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve számos további rendezvényt tartottak: tudományos konferencia, szoboravatások, színházi előadások és különböző kulturális programok, emlékkönyv, emlékbélyeg- és emlékérme kiadása is szerepelt a központi állami, illetve a Semmelweis Emlékbizottság által szervezett egyetemi eseménysorozatban.

2018

június

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán végezték el az első hazai rekeszizompacemaker-beültetést. Az innovatív beavatkozás európai szinten is ritkaságnak számít. Az elsőként egy 5 éves fiú szervezetébe kulcslyuksebészeti eljárással ültették be az eszközt, amely az egyik legfontosabb légzőizmunkat, a rekeszizmot rendszeresen, periodikusan stimulálja, és ezzel lehetővé teszi azt, hogy a gyerek önállóan lélegezzen.

2018

augusztus

Kétfotonos gerjesztéssel is kombinálható STED szuperrezolúciós mikroszkópot adtak át a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben. A kialakított laboratórium szakmai, szellemi műhelyként működik, a kutatások során a hazai és nemzetközi viszonylatban is fókuszban lévő betegségek kutatása is szerepet kap.

2018

december

Hazánkban először végeztek úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, mely a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt. A terápia első alkalommal a Radiológiai Klinikán a Nukleáris Medicina Központtal közösen, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben valósult meg.

2018

A világon is az elsők között kapott a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika olyan CT készüléket, amely egyetlen szívdobbanásnyi idő alatt készít teljes körű felvételt a koszorúerekről és a szívről. A műszer a komplikáltabb eseteknél, vagy a magas pulzusszámú, illetve szívritmuszavarral küzdő betegeknél is gyors és pontos képalkotást tesz lehetővé, kis sugárdózis mellett.

2019

február

Először végeztek csonton belüli eszközzel, a PRECICE mágneses végtaghosszabbító készülékkel végtaghosszabbítást az Ortopédiai Klinikán, amely hazai viszonylatban is az első ilyen beavatkozás volt. A bemutató műtétet a Londonból érkezett Peter Calder hajtotta végre, majd a második beavatkozást már a klinika egyetemi tanársegédje, Domos Gyula végezte.

2019

szeptember 1.

Létrejött a Rehabilitációs Medicina Tanszék az korábbi tanszéki csoport önálló tanszékké fejlesztésével, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel való együttműködésnek köszönhetően – párhuzamosan azzal, hogy a rehabilitáció önálló tárgyként jelenik meg az új kurrikulumban.

2019

szeptember 6.

Az 1769-ben alapított orvoskar jogutódja a Semmelweis Egyetem, amely 2019-ben ünnepli a fennállásának 250. évfordulóját. Az egyetem a jubileumi évre egy magyarországi és nemzetközi szinten is kiemelkedő ünnepségsorozatot rendez, amely hivatalosan a 2019/20-as tanév tanévnyitójával kezdődött el szeptember 6-án.

Az idővonalat összeállította:
Sági Zenina, Dobozi Pálma, Keresztes Eszter
Kommunikációs Igazgatóság

Lektorálta:
Molnár László
Központi Levéltár

A képek forrása (ahol külön jelzés nem olvasható):
A Semmelweis Egyetem fényképarchívuma, az egyetem Központi Levéltára, a szervezeti egységek történetét bemutató kiadványok, a szervezeti egységek honlapjai, valamint a munkatársaktól kapott fotók.

Az idővonal számára az illusztratív fotókat készítette: 
Kovács Attila
Kommunikációs Igazgatóság

Technikai megvalósítás:
Váczi Imre
Informatikai Főigazgatóság

Az idővonal összeállítását segítették:

  • az egyetem intézeteinek és klinikáinak munkatársai
  • Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár
  • Semmelweis Egyetem, Központi Levéltár
  • Semmelweis Kiadó
  • Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem, Rektori Hivatal
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltár

Felhasznált források: