Betűméret: A A A

Az egyetem története

A mai Semmelweis Egyetem története több mint kétszáznegyven éve, 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet. Nem sokkal később az intézmény Budára, majd Pestre költözött, és megindult a fejlődés. Nőtt a tanszékek és a klinikai ágyak száma, míg 1838-ra olyan nagy lett a zsúfoltság, hogy az országgyűlés is foglalkozott az orvoskar helyzetével.

Üllői26

A kar tanárai a szűkös körülmények között is igyekeztek lépést tartani az ekkoriban nekilendülő és szakosodó nemzetközi orvostudománnyal, de a szabadságharc leverése után többen börtönbe, emigrációba kényszerültek. Az 1870-es években meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett az Orvoskar tengelye, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet, és az igazgatóságot.

Bár már az 1800-as évek végén is felvehettek volna nőket is a karra, igazi változást az első világháború hozott, amikor a hallgatók és a tanárok nagy része bevonult. Alig kezdett normalizálódni a helyzet a háború után, amikor a gazdasági világválság miatt az egészségügyre fordított összegek drasztikusan csökkentek. Ennek ellenére ebben az időszakban az orvoskart már nemzetközileg is elismerték, kialakultak a ma használatos minősítések, és a tanulmányi idő hat évre emelkedett.

Anatómiai Intézet

Anatómiai Intézet

A II. világháborúban, 1944-ben a kart a front közeledtével megpróbálták evakuálni Németországba, de az Orvoskar ellenállása folytán ez csak részben sikerült. Budapest ostroma alatt a felszerelések jelentős része elpusztult, az épületkárok hatalmasak voltak.

Az ötvenes évek elején több kórházat is az egyetemhez csatoltak, klinikákká alakítva át őket. Ekkor alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, mely az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján felvette Semmelweis Ignác nevét.

Az 1956-os forradalomban számos hallgató, oktató és dolgozó vett részt, elsősorban a sebesültek ellátásában. A szovjet invázió után közülük sokan emigrációba kényszerültek, másokat viszont elért a kommunisták bosszúja.

A következő évtizedtől a megélénkülő külkapcsolatok elősegítették a tudományos lépéstartást a nemzetközi szakmával, megindult a német és az angol nyelvű oktatás, és olyan fejlesztésekre is sor került, mint a Nagyvárad téri elméleti épület megépítése. A klinikákon az 1990-es évek végén több, mint 3100 ágyon folyt gyógyító-oktató munka.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000 január elsején összeolvadt a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem karaival, valamint a Magyar Testnevelési Egyetemmel. Így jött létre a Semmelweis Egyetem, melynek első közös tanéve 2000. szeptember elején kezdődött. Ebből az alakulatból 2001. december 31-én vált ki a HIETE, illetve annak Egészségtudományi Kara, míg Egészségügyi Főiskolai Kara továbbra is az egyetem része maradt, mely attól kezdve öt karral folytatta működését. Az Általános Orvostudományi, Egészségügyi Főiskolai (ma Egészségtudományi), Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi és Testnevelési és Sporttudományi Karból álló szerkezet 2010 márciusában kiegészült az Egészségügyi Közszolgálati Karral, mely a természettudományok és társadalomtudományok határterületén lévő képzésekre fókuszál.

2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált az egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább. Ugyanezen év végén, a többi hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan, a kancellári tisztség bevezetésével egyetemünkön is átalakult a vezetési rendszer.

2017. augusztus 1-jétől Pető András Kar (PAK) néven a Semmelweis Egyetem karaként működik a Pető András Főiskola, valamint az annak részét képező Konduktív Pedagógiai Központ, így az egyetem ma ismét hat karral rendelkezik.

Az egyetem részletesebb története elérhető erre a linkre kattintva.

További vonatkozó oldalak: