Betűméret: A A A

Szakorvosképzés

 

RS4047_20130422-IMG_8119-varosmajor-kardiologia-napja-scrA magyarországi szakorvosképzés rendszere az elmúlt évek során többször átalakult. A hagyományos, évtizedeken át működő régi szakorvosképzésben a friss diplomás orvos munkába állt, képzése munkahelyén történt, munkahelyi vezetője irányítása mellett. Munkahelyét mindössze a transzfúziós tanfolyam és a szakvizsga előtti kéthetes kötelező továbbképzés idejére hagyta el.

1999-től az új típusú szakképzési rendszer első időszakában, a törzsképzési időszak központi gyakornoki rendszerben történt. A jelöltek rendszerbevételi vizsgán vettek részt, és az itt kialakult sorrend alapján kerültek be a szakképzésbe a meghatározott szakmánkénti keretszámok erejéig. A törzsképzési idő után – mely alatt bérüket a minisztérium biztosította –  kerestek munkahelyet, ahol a szakképzési időszak szakgyakorlati részét töltötték.

A rendszer 2010-től megváltozott. A központi gyakornoki rendszer a háziorvostan és az egyetemek oktatói utánpótlásának képzésére maradt fenn, azzal a különbséggel, hogy a jelöltek nem csak a törzsképzési, hanem a teljes szakképzési időszakra a minisztérium által biztosított keretből kapják bérüket, és a szakképzés teljes időtartama alatt az egyetem alkalmazásában állnak.

A rezidensi rendszerben a teljes szakképzési időszakra a munkahely köt szerződést a kezdő orvossal, és a szakképzés teljes időszakára (a törzsképzésre és a szakgyakorlati időszakra is) a munkahelye biztosítja munkabérét.

Az új rendszerben a munkahely és a képzőhely szétvált: a szakképzés a négy orvosképző egyetem feladata lett.