Címke: vesicoureteralis reflux

Vesékbe való vizelet visszaáramlás – VUR (vesicoureteralis reflux)
Betegség meghatározás: A húgyvezeték húgyhólyagba való nyílásának veleszületett vagy szerzett elégtelensége miatt a vizelet – az élettani irányától eltérően – a húgyhólyagból a húgyvezeték felé visszaáramlik.
Előfordulás, hajlamosító tényezők (rizikó faktorok): Az elsődleges VUR általában csak más, felmerülő urológiai panaszok kivizsgálása során kerül felismerésre, ezért a betegség előfordulási arányának meghatározása a lakosságon belül nagyon nehéz; 0.4 és 1.8% között van a gyermek lakosságban. A hajlamosító tényezők között szerepelhetnek: 1.) elsődleges (veleszületett) forma esetén: a húgyhólyag, ill. a húgyvezeték fejlődési rendellenességei (pl. a húgyhólyag izomzatának eltérései, kettős húgyvezeték, rendellenesen elhelyezkedő húgyvezeték, veleszületett húgyvezetéksérv), 2.) másodlagos (szerzett) forma esetén: húgyhólyaggyulladás következtében kialakuló vizenyő, a hólyagfal izomzatának „gerendázottá” alakulása egyéb okok következtében, ill. műtétek, endoszkópos alsó húgyúti (főleg a húgyhólyagon végzett) beavatkozások után gyakoribb.
Panaszok, tünetek: A beteg panaszai lehetnek vesetáji panaszok, visszatérő húgyúti fertőzések, csecsemőkorban nem megfelelő súlygyarapodás, vizeléskor jelentkező deréktáji fájdalom. A tünetek között szerepelnek: láz, gennyvizelés, hányinger, hányás.
Felismerés: A diagnózis felállításához szükséges a fizikális vizsgálat, általános és speciális kontrasztanyagos dinamikus ultrahang, vénába adott kontrasztanyaggal a húgyutak „festése” (intravénás urográfia), a húgyhólyag ellentétes irányból – a húgycső felől – való „festése” (retrográd cystográfia), mictioscystourethrográfia(annak a megállapítása, hogy a húgyhólyagból van-e vizelet visszaáramlás a vesék felé, és ha igen, az milyen mértékű).
Fajták, típusok, fokozatok: Megkülönböztetünk veleszületett (elsődleges) és szerzett (másodlagos) formát – ld. fent. A betegség súlyosságának több fokozata van (az emelkedő számok az egyre súlyosabb formát jelölik:
– I. a vizelet a húgyvezeték legalsó részébe csak magas húgyhólyagon belüli nyomás esetén áramlik vissza
– II. a visszaáramlás magas nyomáson az húgyvezeték középső vagy felső harmadába jut
– III. a vizelet feljut a vesébe, de azon komolyabb szerkezeti elváltozást nem okoz
– IV. a visszaáramló vizelet az érintett oldalon vese üregrendszeri tágulatot hoz létre
– V. pusztult, kitágult veseállomány
Nem műtéti / konzervatív kezelés: A társult problémák (fertőzések) gyógyszeres kezelése lehetséges antibiotikumokkal.
Műtéti kezelés: Műtéti kezelésként végezhető a húgyvezeték(ek) hólyagba való újra beültetése (neoimplantációja), endoszkópos suburethralisszájadék körüli instilláció (a húgyvezetékek beszájadzásai mellé, a húgyhólyag nyálkahártyája alá fecskendeznek egy alaktartó anyagot, amely a húgyhólyagban kialakuló nyomás hatására a nyíláshoz feszül, szelepként lezárva a visszaáramlás útját).
Orvosi ellenőrzések: Kiújulás esetén újbóli műtét és antibiotikus kezelés szükséges, ezért gyakori szakorvosi ellenőrzés javasolt. A betegség gyógyulásának esélyei jók, sokszor kisgyermekkorban spontán helyreáll. Műtéti kezelést követően rendszeres urológiai követés szükséges. Antibiotikus kezelés esetén urológiai vagy nefrológiai gondozás szükséges.
Megelőzés: A betegség kiújulása megelőzhető rendszeres urológiai gondozással.