Betegség meghatározása: A húgyhólyag elhúzódó (más néven krónikus, idült) gyulladása mely általában az akut gyulladás nem megfelelő kezelése, illetve a vizelet pangását elősegítő állapotok (prosztata megnagyobbodás, hólyagfunkció zavar) következtében alakulhat ki.
Előfordulás, hajlamosító tényezők: A nem komplikált heveny hólyaggyulladás (cystitis acuta) nem megfelelő kezelése után a fertőzés kiújulhat, illetve igen ritkán állandósulhat, azaz idült hólyaggyulladás alakulhat ki. A komplikált heveny hólyaggyulladás gyakrabban alakul idült gyulladássá, ilyenkor általában különböző hajlamosító tényezők segítik a krónikus gyulladás kialakulását. Leggyakrabban tartós vizeletpangás (prosztata megnagyobbodás, hólyagfunkció zavar, anatómiai eltérés), húgyúti kövesség (vese-, húgyvezeték- vagy hólyagkő), katéterviselés vagy a környező szervek (prosztata, hüvely) gyulladása a kiváltó ok.
Tünetek, panaszok: A krónikus hólyaggyulladás tünetei megegyeznek a heveny gyulladás tüneteivel, azaz a betegek gyakori, sürgető vizelési ingerről, fájdalmas vizelésről számolnak be. A vizelet általában zavaros, kellemetlen szúrós szagú, gyakran szemmel láthatóan véres. Idült gyulladás esetében azonban a tünetek kevésbé kifejezőek, sőt előfordulhat panaszmentes állapot is.
Felismerés: A krónikus hólyaggyulladás diagnózisa gyakran már a kórtörténet és a panaszok ismeretében felállítható. Kivizsgálása során vizeletüledék és vizelettenyésztési vizsgálat szükséges. A komplikáló tényezők megítélésére hasi ultrahang vizsgálat végzendő.
Fajták, típusok, fokozatok: Idült hólyaggyulladás esetén megkülönböztetünk nem specifikus, leggyakrabban E. coli, Klebsiella, Proteus, Staphylococcus vagy Pseudomonas baktériumtörzsek által okozott, illetve ritkán specifikus, azaz Mycobacterium által okozott gyulladást, más néven hólyagtuberkulózist. Az izolált hólyagtuberkulózis igen ritka, általában felső húgyúti tuberkulózissal jár együtt.
Nem műtéti, konzervatív kezelés: Az idült gyulladás terápiája során célzott (azaz vizelettenyésztés alapján kiválasztott) antibiotikus kezelés szükséges. A kezelés történhet szájon át szedhető vagy intravénás antibiotikummal, illetve a hólyag antibiotikus öblítésével. A terápia időtartama kórokozótól és hajlamosító tényezőktől függ. Sok esetben a terápia befejeztével szükség van elhúzódó, alacsony dózisú prophylaxisra, azaz megelőzésre. Ez azt jelenti, hogy a terápiás dózisnál kisebb adagban a beteg napi rendszerességgel, hosszú távon antibiotikumot szed.
Műtéti kezelés: Krónikus hólyaggyulladás esetében műtéti kezelés nem jöhet szóba. Az idült gyulladást fenntartó tényezők (pl. hólyagkövesség) műtéti megoldása lehetséges és ajánlott.
Orvosi ellenőrzések: Krónikus hólyaggyulladás fennállásánál és azt követően rendszeres, hosszú távú urológiai kontroll, valamint háziorvosi ellenőrzés szükséges.
Megelőzés: Az idült hólyaggyulladás a kiváltó tényezők (pl. húgyúti kövesség, prosztata megnagyobbodás) kiküszöbölésével, kezelésével előzhető meg. Amennyiben a kiváltó ok nem szüntethető meg (pl. gerincvelő sérülés után kialakult funkciózavar) akkor hosszú távú gyógyszeres megelőzés szükséges.