Általános megelőzés
Folyadékfogyasztás:
A napi folyadékbevitel érje el a 2,5-3 litert, egyenletesen elosztva a nap folyamán. Nyári időszakban, fokozott fizikai aktivitás, izzadás esetén pótolni kell a megnövekedett folyadékigényt is. A fokozott folyadékbevitel az ürített vizelet mennyiségét növeli, a vizelet napi mennyiségének el kell érni a 2-2,5 litert. A bevitt folyadék, minőségét illetően ne legyen se túl savas (pl. szénsavas üdítők), se túl lúgos (pl. tömény gyümölcslevek kizárólagos fogyasztása). Leginkább a teák és a víz fogyasztása javasolható, ezen utóbbiból is lehetőleg az alacsony ásványi anyag tartalmú vizeké, amelyeket gyermekeknek is ajánlanak.
Étrend:
A táplálkozás kiegyensúlyozott legyen, a diétának része lehet bármely étel azon megkötéssel, hogy bizonyos alapanyagok túlzott bevitelét kerülni kell. A kő kialakulását megelőző diéta vitaminokban gazdag, vegyes étrendet jelent, mely zöldségben, gyümölcsben gazdag. Figyelni kell a kalciumbevitelre, napi ajánlott mennyisége 1-1,2 gramm (bizonyos anyagcsere-betegségekben eltérő lehet a javaslat, de a tartósan alacsony kalciumfogyasztás csontritkuláshoz, a fokozott bevitel pedig akár kövek kialakulásához is vezethet). A sószegény diéta (legfeljebb 4-5 gramm/nap) nemcsak a szív- és érrendszer védelmében, de a vesekövek újraképződésének megelőzésénél is fontos szempont.
Figyeljünk a kiegyensúlyozott fehérjebevitelre, szervezetünknek naponta testtömeg-kilogrammonként körülbelül 1 gramm fehérjére van szüksége (egy 70 kg-os embernek 70 gramm fehérje ajánlott). A megfelelő mennyiségű fehérjefogyasztás mind a test felépítése, mind működése szempontjából elengedhetetlen, a túlzott bevitel azonban fokozott húgysav-kiválasztással jár, amely húgysavkövek kialakulásához vezet, illetve a vizelet savanyítása révén más kövek kialakulásának is kedvez. Gyermekeknél és bizonyos anyagcsere-betegségekben az ajánlott fehérjebevitel ettől eltérhet.
A magas oxalát-tartalmú ételek (pl. spenót, sóska, rebarbara, eper, vörösbor, csokoládé stb.) kerülése ajánlott azoknál, akiknek magas az oxalát-kiválasztásuk. A C-vitamin előanyaga az oxalátnak, így valószínűleg szerepet játszik kalcium- oxalát-kövek kialakításában, bár ez utóbbi feltételezés még bizonyításra vár. A nagyon nagy dózisú (napi 100 mg feletti), tartós C-vitaminbevitel egyértelmű összefüggést mutat a húgyúti kövek gyakoribb kialakulásával.
Életmód:
A túlsúly hajlamosít vesekő keletkezésére. A rendszeres testmozgás a túlsúly megelőzésén túl önmagában is csökkenti a kőképződés valószínűségét. Kimutatták, hogy a kevésbé stresszes életforma szintén véd a kövek kialakulása ellen.
A fenti általános szabályokat követően a kő kiújulása szempontjából magas kockázatú esetekben alkalmazott megelőzési módokkal foglalkozunk az alábbiakban. Ezekben az esetekben az alkalmazott módszert a kő összetétele határozza meg elsősorban a kísérőbetegségek, a beteg preferenciája és egyéb szempontok mellett.
Visszatérő kövesség megelőzése kőösszetétel szerint
kálcium-oxalát kövek:
Cél a táplálékkal bevitt oxalát mennyiségének csökkentése. Magas oxalát-tartalmú ételek: például a sóska, spenót, cékla, rebarbara, zöldbab, kakaó, csokoládé, erős kávé, tea, kóla, ribiszke, málna. A táplálék mellett a szervezetünkben is keletkezik oxalát a szénhidrátok lebomlása során. Gyógyszeres kezelés azokban az esetekben indokolt, ahol a vizelettel kiválasztott különböző anyagcseretermékek mennyisége emelkedett, és ez az ürülő anyag szerint más és más készítményt jelent.
kálcium-foszfát tartalmú kövek:
Mellékpajzsmirigy túlműködés, illetve a renális tubuláris acidosis (RTA) nevű betegség esetén gyakori, ezért ilyen kő esetén ezen betegségek irányában történő kivizsgálás elengedhetetlen. Kialakulhatnak húgyúti fertőzés kísérőjeként is, ekkor a vizeletvizsgálat (vizeletüledék és -tenyésztés) alapján célzott antibiotikum-kezeléssel a fennálló fertőzést meg kell szüntetnünk. Foszfátköves betegeknél (más kövekkel, például a húgysavkövekkel ellentétben) a vizelet savanyítása jó hatású, a tápláléknak savanyító hatású élelmiszerekből javasolt állnia (hús, húskészítmények, kenyérfélék, rizs), a lúgosító élelmiszerek bevitelét csökkenteni kell (zöldségek, főzelékfélék, tej, tejtermékek, nagy mennyiségű tömény gyümölcslé stb).
húgysav- és ammónium-urát kövek:
Ekkor javasolt a purinbevitel korlátozása: kerülendők a magas fehérjetartalmú ételek és a vizeletet savanyító élelmiszerek (tojás, lisztből készült ételek, rizs). Javasolt helyettük a vizeletet lúgosító élelmiszerek bőséges fogyasztása (zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek).
Igen magas purintartalmú élelmiszerek: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók.
Magas purintartalmú élelmiszerek: marhahús, sertéshús, birkahús, szarvas, pulyka, kacsa, szárazbab, lencse, borsó.
Közepes purintartalmú élelmiszerek: csirke, angolna, sonka, zöldborsó.
Minimális purint tartalmazó élelmiszerek: tej, tejtermékek, sajtok, saláták, gyümölcsök, cereáliák, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, olajos magvak.
A fenti diéta mellett a vizeletet gyógyszerrel lúgosíthatjuk. Emelkedett vér húgysavszint esetén, amennyiben diétával nem sikerül a húgysavszintet a normál tartományban tartani rendszeres gyógyszeres kezelés szükséges.
struvit tartalmú és fertőzéssel összefüggően kialakult kövek:
A húgyúti fertőzéssel összefüggésben kialakult köveknél a megelőzésben elhúzódó antibiotikum-kezelés, a vizelet savanyítása kiemelt szerepet kap. Mivel a baktériumok gyakran magában a fertőzött kőben bújnak meg, így az antibiotikum-kezelés nem eredményes, amíg kő található a húgyutakban. Mindezek alapján tehát javasolt a kő maradéktalan eltávolítása az elhúzódó, célzott antibiotikum-kezelés mellett.
cisztin tartalmú kövek:
Cisztin tartalmú kövek esetén fontos a vizelet pH-nak emelése (lúgosítása), és a fokozott folyadékbevitel. Az alábbi élelmiszerek kerülése javasolt: hús, hal, tojás, tej és tejtermékek, szárazbab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó. A diéta mellett gyakran gyógyszeres kezelésre is szükség van.
xantin kövek:
A xantin kövek megelőzésében fontos a bő folyadékbevitel és a purinban szegény diéta (lásd húgysavkövek).