Betegség meghatározás: A húgyvezeték űrterében levő kő okozta, jellemzően heveny tünetekkel járó megbetegedés.
Előfordulás, hajlamosító tényezők: Legtöbbször a vesében kialakult kő a vizelet áramlásának következtében jut a húgyvezetékbe, ahol annak jellemzően szűk részein (a vese-vesevezeték átmenetében, a hasi nagyerek kereszteződésének szintjében és a húgyhólyagfalon átvezető szakaszon) akadhat el. A kövek elakadás vagy a vezeték keresztmetszetének jelentős leszűkítése esetén heves tüneteket okozhatnak: tompa, vagy éles deréktáji fájdalom, mely a húgyutak lefutása mentén a herékbe, vagy a nagyajkakba sugárzik, hányinger, hányás is előfordulhat, hideg verítékezés, esetenként véres vizelet kíséretében. A görcsölő beteg nyugtalan, általában görnyedten járkál fel s alá. Láz csak a szövődménnyel (heveny vesemedencegyulladás) járó formákban fordul elő.
Tünetek, panaszok: A főbb tünetek a vesetáji fájdalom, vérvizelés, verejtékezés, hányinger, hányás, alhasi görcsös fájdalom. A húgyvezeték-kő tünetmentes is lehet, többnyire a húgyútakban történő elmozdulása során, azok részleges vagy teljes elzárása révén okoz panaszt.
Felismerés: A betegség felismeréséhez elengedhetetlen a fizikális vizsgálat mellett a hasi UH, kiegészítve has -, kismedencei RTG, illetve CT vizsgálattal. A betegség kivizsgálása során továbbá laboratóriumi vér – és vizelet vizsgálatok szükségesek.
Nem műtéti / konzervatív kezelés A konzervatív kezelés során bőséges folyadékfogyasztás mellett görcsoldó, a húgyutak tisztulását, illetve a kövek kiürülését segítő terápia történik. Egyes kőtípusok esetén (pl.: húgysavkő) a kövek gyógyszeres oldására is lehetőség nyílik. A megelőzés fontos eszköze a kellő mennyiségű folyadékfogyasztás és az egészséges táplálkozás. Akut vesegörcsök esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítás, görcsoldás szükséges.
Műtéti kezelés A kő helyzete és nagysága, valamint a felettes húgyutak esetleges gyulladásos állapota határozza meg a kezelés módját, mely során amennyiben a kő spontán távozása nem várható, eszközös kőeltávolítási lehetőség jön szóba (például: kőzúzás/ESWL/, uretero-renoscopos kőeltávolítás /URS/). A testen kívüli lökéshullám terápia (ESWL) során az ultrahang és/vagy röntgen segítségével megcélzott követ lökéshullámmal szétzúzzák. Egyéb esetekben endoszkópos technikával történik a kőeltávolítás, mely során műtéti körülmények között, a húgycsövön és húgyhólyagon keresztül feljutva, a húgyutakon át történik a kőzúzás, majd az eszközös kőeltávolítás. Lázzal kísért, felsőhugyúti gyulladásos állapot esetén a kővel lezárt, pangó és fertőzött vizelettel töltött vesemedence tartalmának lebocsátása sürgős beavatkozást: húgyvezeték-sín (ún. dupla-J ureterkatéter) vagy a bőrön át bevezetett cső (nefrosztómia) behelyezését teszi szükségessé.
Orvosi ellenőrzések: A kőmentesé váló/tett betegek rendszeres utánkövetése, diétás és életmódbeli (bőséges folyadékbevitel, gyakori vizeletürítés, sport) tanácsokkal, kőoldást elősegítő gyógyszerekkel történő ellátása szükséges. Visszatérő kövesség esetén az anyagcsere rendellenességek felderítésére irányuló vizsgálat elengedhetetlen.
Megelőzés: A kőösszetétel pontos meghatározása segíti a leghatékonyabban a megelőzést. Kálcium-oxalát kő esetén bőséges, és a nap folyamán egyenletesen elosztott folyadék fogyasztás, az ásványi anyagokban gazdag ásványvizek és szénsavas üdítők kerülése, valamint rendszeres testmozgás javasolt. Karbonát-apatit és struvit köveknél a fő ok a húgyúti fertőzés, így annak megszüntetése, majd a gyulladást elősegítő csípős fűszerek fogyasztásának mérséklése, a gyulladás antibiotikumos kezelése, illetve az azt fenntartó vagy a kő elakadását okozó anatómiai rendellenesség műtéti megoldása javasolt.