Betegség meghatározás: A mirigyekben dús szervbe a húgycsövön vagy a véráram útján bejutó kórokozók által kiváltott heveny gyulladásos folyamat. Általában aerob, Gram negatív baktériumok által okozott betegség. Leggyakrabban E. coli fertőzés következtében alakul ki, majd gyakoriság sorrendjében ezt követik a Pseudomonas aeruginosa, Klebsiella és Proteus törzsek.
Előfordulás, hajlamosító tényezők (rizikó faktorok): A serdülő kor után levő,50 évesnél fiatalabb férfiak leggyakrabban előforduló urológiai betegsége a prosztatagyulladás. Ennek szerencsére sokkal ritkábban jelentkező, súlyos formája a heveny gyulladás. A betegség pontos kialakulásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott. A gyulladás létrejöhet a húgycső felől felszálló fertőzés útján, fertőzött vizeletnek a prosztatába való visszaáramlásával, a végbélben előforduló baktériumok a nyirokutakon át történő prosztatára terjedésével és szervezetben lévő kórokozók véráram útján való terjedésével. Leggyakrabban urológiai endoszkópos beavatkozásokat követően, katétert viselőknél és krónikus prosztata-gyulladásban szenvedőknél alakul ki.
Tünetek, panaszok: Súlyos, az egész szervezetet érintő betegség, hidegrázással, magas lázzal, gyengeséggel, levertséggel. Gát- és végbéltáji fájdalom gyakori tünet. Ún. irritatív- és obstruktív (elzáródásos) panaszokat okoz. Előbbire példa a sürgető és gyakori vizelési inger, csípő-égő vizeletürítés; utóbbira a nehézvizelés, akár vizelet elakadás is.
Felismerés: Általános fizikális vizsgálat szükséges, a prosztata tapintási lelete ilyenkor rendkívül érzékeny, felpuhult dülmirigyet mutat. Ultrahang javasolt a vizeletretenció és prosztatatályog kizárására. A laboratóriumi vizsgálatok körében a vérvételi leletek közül a gyulladásra jellemző paraméterek ellenőrzése és a vizelet üledék-vizsgálata szükséges. Prosztatamasszázs, húgycső- és hólyagtükrözés, szövettani mintavétel ellenjavallt. Heveny prosztatagyulladás a PSA-értéket módosítja, ezért ilyenkor onkológiai következtetés levonására nem alkalmas.
Fajták, típusok, fokozatok: prosztata gyulladás típusai
- kategória: Akut bakteriális prosztatitisz
- kategória: Krónikus bakteriális prosztatitisz (vizsgálatokkal kórokozó baktérium igazolható)
- kategória: Krónikus abakteriális prosztatitisz (krónikus kismedencei fájdalom szindróma)
a) gyulladásos forma (kórokozó baktérium nem, csak a prosztataváladékból kimutatott genny utal a fertőzéses eredetre)
b) nem gyulladásos (sem baktérium, sem genny nem mutatható ki a prosztatai váladékból) - kategória: Tünet nélküli gyulladásos prosztatitisz (prosztataműtét utáni szövettani vizsgálat igazolja)
Nem műtéti / konzervatív kezelés: Széles hatásspektrumú, a prosztatában megfelelő szöveti szintet elérő antibiotikum (pl. flurokinolon, potencírozott penicillin-származék, harmadik generációs cefalosporin) alkalmazása szükséges, az akut szakaszban parenterálisan. A krónikus tünetek kialakulásának megelőzésére összesen 4-6 hetes antibiotikumos kezelés célszerű, a kezdeti szakaszban alkalmazott injekciós kezelésről tabletta szedésére áttérve. Tüneti kezelésként: a vizelés könnyítésére prosztata-szelektív alfa-blokkoló, fájdalom- és lázcsillapításra nem szteroid gyulladáscsökkentők javasoltak. További tüneti kezelés az ún. Arzberger-féle lokális prosztata-hűtés.
Műtéti kezelés:Teljes vizeletelakadás esetén húgycső-katéter alkalmazása ellenjavallt, ilyen esetben epicystostomia szúrása nélkülözhetetlen. Húgycsövön át végzett beavatkozások, prosztatabiopszia kerülendők. Prosztata tályog kialakulása esetén a tályog megnyitása és kiürítése szükséges.
Orvosi ellenőrzések: Kezdetben, az esetek többségében kórházi kezelés szükséges, azt követően járóbeteg-rendelésen követendő a beteg.
Megelőzés: Tekintve, hogy leggyakrabban húgycsövön át végzett műtétek és vizsgálatok, valamint prosztatabiopszia után alakul ki, az ilyen jellegű beavatkozások megfelelő sterilitás megtartásával, szükség esetén antibiotikum védelmében végzendők.