A HÁZI FELADAT KIJELÖLÉSÉNEK SZABÁLYAI
A házi feladat meghatározásának alapelvei
- rendszeresség:
- a tanulás eredményességének és tartósságának alapfeltétele a rendszeresség, s a kampányszerű tanulásról úgy szoktathatjuk le tanulóinkat, ha lehetőleg minden órára kapnak házi feladatot;
- arányos terhelés:
- törekszünk a tanulók arányos terhelésére, ezért az életkori sajátosságokon kívül arra is ügyelünk, hogy a házi feladat ne legyen teljesíthetetlen mennyiségű, illetve ne szorítsa háttérbe más tantárgyak tanulását;
- tervezettség:
- a házi feladat kijelölése legyen előre tervezett, tudatos, pontosan körülhatárolt, és csak a feladott anyagrészeket kérjük számon;
- differenciálás:
- a feladatok nehézségi fokánál lehetőség szerint vegyük figyelembe a tanulók képességeit;
- legyen motiváló:
- a feladatok megoldható nehézségi fokúak és mennyiségűek legyenek, hogy az elvégzésük sikerélményt és a jól végzett munka örömét nyújtsa a tanulónak;
- egyéb elvek:
- az egyéni tanulási technikák kialakítása érdekében legyen rendszeres feladat a vázlatkészítés, amelyet a tanuló a szóbeli számonkérés során akár feleletvázlatként is használhat;
- a reproduktív tudás a továbbhaladás alapvető feltétele, de kiemelt célunk a produktív tudás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ezért a házi feladatoknál preferáljuk az önállóságot igénylő munkák (esszé, kiselőadás stb.) létrehozását, és az iskolai pályázatokon való részvétel is szerepeljen az érintett tantárgy(ak) feladat-meghatározásában;
- az IKT bevonása: a lehetőségek függvényében egyre inkább kapjon szerepet a számítógéppel segített tanulás, az internetes információgyűjtés és -feldolgozás, illetve a számítógép segítségével elkészített otthoni munka;
A házi feladat meghatározásának korlátai
- A szóbeli és az írásbeli házi feladatokat – egyik óráról a másikra – úgy jelöljük ki, hogy egy átlagos képességű tanuló számára tantárgyanként (vagy tanóránként) lehetőleg fél óránál többet ne vegyen igénybe a teljesítésük.
- A sok munka- és időráfordítást igénylő írásbeli házi feladatokra (például házi dolgozat, esszé, projektfeladat stb.), illetve a hosszabb vers vagy nagyobb mennyiségű idegen szó megtanulására legalább egy hét határidőt adunk.
- Hétvégére – kivéve a záróvizsgával végződő évfolyamokat – csak annyi házi feladatot jelölünk ki, amely nem haladja meg az óráról órára való felkészülés mértékét. A tanítási szüneteknél ugyanezt a szempontot érvényesítjük, illetve elsősorban szorgalmi vagy a kikapcsolódást is elősegítő házi feladatot adunk.
- Nem adható olyan házi feladat, amely – a tantárgyhoz szükséges eszközökön kívül – anyagi ráfordítást igényel.
A házi feladat számonkérésének elvei
- kiszámíthatóság:
- a tanév elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, az otthoni (szóbeli és írásbeli) felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról;
- következetesség:
- az írásbeli házi feladat számonkérésénél a szaktanár nem alkalmazhat ad hoc büntetést, hanem ki kell alakítani a saját módszerét, amelyet következetesen alkalmaz minden tanítási órán;
- rendszeresség:
- legyen rendszeres a számonkérés, illetve az írásbeli házi feladat ellenőrzése, megbeszélése, javítása, értékelése, a hiányok pótlásának megkövetelése;
- legyen rendre, fegyelemre szoktató:
- az otthoni felkészülés és az órai munka elengedhetetlen része a megfelelő felszerelés, ezért megköveteljük, hogy a tanulók ezeket magukkal hozzák az iskolába, hogy minden tantárgyhoz külön füzetet vezessenek, és ügyeljenek annak rendezettségre, áttekinthetőségére;
- arányos szankciók:
- az írásbeli házi feladat hiánya abban az esetben minősíthető teljes értékű elégtelen osztályzattal, ha
- a munkát egyébként is osztályzattal értékeltük volna,
- a tanár előre bejelentette, hogy a házi feladat hiánya elégtelent von maga után,
- a tanítási óra nagyobb része a házi feladatra épül, és a tanuló annak hiánya miatt nem tud bekapcsolódni az órai munkába;
- emberség az indokolt mentességek megadásában:
- ha a tanuló alapos ok miatt nem tudott felkészülni az órára, vagy nem írta meg a házi feladatát, a „jelentését” – a legalább egy héttel korábban bejelentett témazáró dolgozatokat kivéve – elfogadjuk, ha a szülő beírta az ellenőrzőbe, egyébként a szaktanár – a körülményeket mérlegelve – saját hatáskörben dönt;
- a szóbeli és az írásbeli házi feladatot – a tanuló kérésére – nem kérjük számon a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig a tanuló két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag pótlására.
- ha a tanulók az iskola által szervezett programon vettek részt, kérésükre a szaktanár másnap mentesíti őket a program napján feladott szóbeli vagy írásbeli házi feladat számonkérése alól.