A HÁZI FELADAT KIJELÖLÉSÉNEK SZABÁLYAI

A házi feladat meghatározásának alapelvei

  • rendszeresség:
    • a tanulás eredményességének és tartósságának alapfeltétele a rendszeresség, s a kampányszerű tanulásról úgy szoktathatjuk le tanulóinkat, ha lehetőleg minden órára kapnak házi feladatot;
  • arányos terhelés:
    • törekszünk a tanulók arányos terhelésére, ezért az életkori sajátosságokon kívül arra is ügyelünk, hogy a házi feladat ne legyen teljesíthetetlen mennyiségű, illetve ne szorítsa háttérbe más tantárgyak tanulását;
  • tervezettség:
    • a házi feladat kijelölése legyen előre tervezett, tudatos, pontosan körülhatárolt, és csak a feladott anyagrészeket kérjük számon;
  • differenciálás:
    • a feladatok nehézségi fokánál lehetőség szerint vegyük figyelembe a tanulók képességeit;
  • legyen motiváló:
    • a feladatok megoldható nehézségi fokúak és mennyiségűek legyenek, hogy az elvégzésük sikerélményt és a jól végzett munka örömét nyújtsa a tanulónak;
  • egyéb elvek:
    • az egyéni tanulási technikák kialakítása érdekében legyen rendszeres feladat a vázlatkészítés, amelyet a tanuló a szóbeli számonkérés során akár feleletvázlatként is használhat;
    • a reproduktív tudás a továbbhaladás alapvető feltétele, de kiemelt célunk a produktív tudás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ezért a házi feladatoknál preferáljuk az önállóságot igénylő munkák (esszé, kiselőadás stb.) létrehozását, és az iskolai pályázatokon való részvétel is szerepeljen az érintett tantárgy(ak) feladat-meghatározásában;
    • az IKT bevonása: a lehetőségek függvényében egyre inkább kapjon szerepet a számítógéppel segített tanulás, az internetes információgyűjtés és -feldolgozás, illetve a számítógép segítségével elkészített otthoni munka;

A házi feladat meghatározásának korlátai

  • A szóbeli és az írásbeli házi feladatokat – egyik óráról a másikra – úgy jelöljük ki, hogy egy átlagos képességű tanuló számára tantárgyanként (vagy tanóránként) lehetőleg fél óránál többet ne vegyen igénybe a teljesítésük.
  • A sok munka- és időráfordítást igénylő írásbeli házi feladatokra (például házi dolgozat, esszé, projektfeladat stb.), illetve a hosszabb vers vagy nagyobb mennyiségű idegen szó megtanulására legalább egy hét határidőt adunk.
  • Hétvégére – kivéve a záróvizsgával végződő évfolyamokat – csak annyi házi feladatot jelölünk ki, amely nem haladja meg az óráról órára való felkészülés mértékét. A tanítási szüneteknél ugyanezt a szempontot érvényesítjük, illetve elsősorban szorgalmi vagy a kikapcsolódást is elősegítő házi feladatot adunk.
  • Nem adható olyan házi feladat, amely – a tantárgyhoz szükséges eszközökön kívül – anyagi ráfordítást igényel.

A házi feladat számonkérésének elvei

  • kiszámíthatóság:
    • a tanév elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, az otthoni (szóbeli és írásbeli) felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról;
  • következetesség:
    • az írásbeli házi feladat számonkérésénél a szaktanár nem alkalmazhat ad hoc büntetést, hanem ki kell alakítani a saját módszerét, amelyet következetesen alkalmaz minden tanítási órán;
  • rendszeresség:
    • legyen rendszeres a számonkérés, illetve az írásbeli házi feladat ellenőrzése, megbeszélése, javítása, értékelése, a hiányok pótlásának megkövetelése;
  • legyen rendre, fegyelemre szoktató:
    • az otthoni felkészülés és az órai munka elengedhetetlen része a megfelelő felszerelés, ezért megköveteljük, hogy a tanulók ezeket magukkal hozzák az iskolába, hogy minden tantárgyhoz külön füzetet vezessenek, és ügyeljenek annak rendezettségre, áttekinthetőségére;
  • arányos szankciók:
    • az írásbeli házi feladat hiánya abban az esetben minősíthető teljes értékű elégtelen osztályzattal, ha 
    • a munkát egyébként is osztályzattal értékeltük volna,
    • a tanár előre bejelentette, hogy a házi feladat hiánya elégtelent von maga után,
    • a tanítási óra nagyobb része a házi feladatra épül, és a tanuló annak hiánya miatt nem tud bekapcsolódni az órai munkába;
  • emberség az indokolt mentességek megadásában:
    • ha a tanuló alapos ok miatt nem tudott felkészülni az órára, vagy nem írta meg a házi feladatát, a „jelentését” – a legalább egy héttel korábban bejelentett témazáró dolgozatokat kivéve – elfogadjuk, ha a szülő beírta az ellenőrzőbe, egyébként a szaktanár – a körülményeket mérlegelve – saját hatáskörben dönt;
    • a szóbeli és az írásbeli házi feladatot – a tanuló kérésére – nem kérjük számon a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig a tanuló két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag pótlására.
    • ha a tanulók az iskola által szervezett programon vettek részt, kérésükre a szaktanár másnap mentesíti őket a program napján feladott szóbeli vagy írásbeli házi feladat számonkérése alól.