A DOLGOZATÍRÁS SZABÁLYAI

A tanulók tájékoztatása

  • a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül
  • a témazáró dolgozatok időpontját – amelyet az osztályban tanító pedagógusok előzetesen egyeztettek egymással – legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal
  • az évfolyamszintű dolgozatok körülbelüli időpontjáról és a tervezett témáról szeptember végéig tájékoztatjuk a tanulókat
  • a dolgozat-előkészítő, összefoglaló órán a szaktanár pontosan körülhatárolja a dolgozat témáját, kiemeli a hangsúlyos területeket, és lehetőség szerint szempontokat is ad a felkészüléshez.

Az írásbeli számonkérés rendje

  • az írásbeli feladatok kidolgozásra szánt időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével, nehézségi fokával és a kidolgozás elvárt mélységével, részletességével
  • a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak (SNI, BTM) – az igazgatói határozat alapján – többletidőt biztosítunk a feladatok kidolgozására
  • a belső mérések és a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek
  • a „próbaérettségiként” íratott dolgozatokra ugyanannyi időt kell biztosítani, mint az írásbeli vizsgán az adott feladatrészre vagy teljes dolgozatra
  • egy tanítási napon csak egy átfogó dolgozat (témazáró, évfolyamfelmérő) és mellette legfeljebb egy kisebb dolgozat íratható
  • a témazáró vagy évfolyamszintű dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott
  • az írásbeli felelés alól – kérésére – mentesül a tanuló a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag bepótolására
  • a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza.

Az írásbeli munkák értékelése

  • a témazáró és az évfolyamdolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg, ez alól kivételt jelentenek azok a szakmai tantárgyak, amelyeknél bizonyos ismeretek hiánya veszélyeztetheti a tanulót, osztálytársait vagy – későbbi munkája során – a rá bízott embereket 
  • ha a dolgozat olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra
  • az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha az érdemjegyet a tanuló kéri
  • a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása vagy – jó jegy esetén – motiválása céljából osztályozzuk
  • a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát (órai munka vagy projektfeladat), ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján
  • a szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott.

A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS RENDJE

A tanulók tájékoztatása

  • a szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szóbeli számonkérés általa alkalmazott formáiról, rendjéről, követelményeiről és az értékelés szempontjairól
  • ha a szaktanár kisvizsgát vagy a szakmai munkaközösség beszámoltató vizsgát szervez, a vizsga körülbelüli időpontjáról és témaköreiről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, a szülőket és az osztályfőnököt
  • ha egy osztályban egy tanévben több tantárgyból is szerveznek kisvizsgát, a tanulók arányos terhelése érdekében a tanév elején a szaktanároknak egymás között egyeztetniük kell az időpontokat, és a tervezetet be kell mutatniuk az iskolavezetőségnek. 

A szóbeli számonkérés rendje

  • az órai felelet nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra
  • a kisvizsgán és a beszámoltató vizsgán számon kért tananyag mennyisége nem lehet irreálisan eltúlzott, más tantárgyak tanulását nem szoríthatja háttérbe
  • a kisvizsga időpontja nem eshet a jegyek lezárásának utolsó két hetére, hogy a tanulóknak legyen lehetőségük a javításra 
  • a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza.

A szóbeli feleletek, beszámolók értékelése

  • a szóbeli feleleteknél, beszámolóknál nemcsak a megtanult ismereteket kérjük számon, hanem azok alkalmazását is, illetve a szakmai tantárgyaknál a követelménymodulokban meghatározott kompetenciákat
  • az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az osztályozást mindig szöveges értékeléssel egészítjük ki

Az értékelés szabályai