Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 25.
348845 Összes oltás

 

Szkizofrén betegek mentalizációs készségének fejlesztése Virtuális Valóság (VR) technológia segítségével

A kutatócsoport fő célkitűzése a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok felhasználásával egy virtuális valóság technológiára és hagyományos kognitív és metakognitív technikákra épülő módszer fejlesztése, mely a funkciószinttel szoros összefüggést mutató menetalizációs és nyelvpragmatikai deficitek korrekciójára irányul szkizofrén betegek körében. A fokozatos, iteratív megközelítéssel zajló fejlesztés mellett randomizált kontrollált elrendezésben vizsgáljuk az említett fejlesztési folyamat eredményeként született VR-ToMIS (Virtual Reality based Theory of Mind Intervention in Schizophrenia) módszert szkizofrén betegek körében. Vizsgáljuk a módszer lehetséges hatásait és mellékhatásait, a hatást befolyásoló tényezőket, a hatás tartósságát. Eredményeink segíthetik a szkizofréniában szenvedő betegek rehabilitációjának hatékonyabbá tételét, a betegség természetének jobb megismerését és utat nyithat újabb fejlesztések számára.

 

Érzelmek és non-verbális kifejezések felismerésének és kifejezésének vizsgálata mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával a mozgásokban és a vokális csatornán

Vokális csatorna

A BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékével közösen végzett kutatásunkban depressziós páciensek hangelemzéses vizsgálatát végezzük, egy gépi tanuló eljáráson alapuló szűrőrendszer kidolgozása céljából. Szignifikáns különbséget keresünk a depressziós és egészséges beszédhang között: az alapfrekvencia, első formáns-frekvencia, felolvasás időtartam, szünethossz, szünetarány, beszédtempó, artikulációs tempó, alaphang szórás és alaphang tartomány tekintetében. A pszichiátriai betegségek mögött húzódó biomarkerek feltérképezése a kutatások fontos részét képezik. A depresszió beszédjel alapú diagnosztikája, egy könnyen hozzáférhető, olcsó vizsgálati módszerré válhat, ami megkönnyítheti a diagnózisalkotást és a terápia monitorozását. Egy objektív mérőeszköz segítségével, lehetővé válik az alapellátásban a diagnózisalkotás egyszerűsítése, amivel az adekvát terápia korai megkezdését, ezen keresztül az öngyilkosságok csökkenését is elérhetjük. A beszédjel alapú diagnosztika segítségül szolgálhat depressziós páciensek utógondozására, állapotkövetésére is.

Mozgás és gesztuselemzés gépi tanulással

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar kutatóival közös kollaboráció során általuk fejlesztés alatt lévő gépi tanuló algoritmus segítségével, a szkizofrén betegek mozgás,- és gesztusj ellegzetességeit elemezzük. Az adatbázist a betegek mozgása során keletkező térbeli adatok (koordinátapontok) képzik. Ezek az adatok a mozgás irányára, sebességére és ütemére is vonatkoznak, amelyek jellegzetességeit az egészséges kontrollcsoporthoz hasonlítva vizsgáljuk. A gépi tanuló algoritmus ezek alapján fejlődik és javítja a validált mozgásmintázat felismerését. A mozgás és gesztuselemzés fejlesztésével nemcsak a terápia, hanem az állapotukban bekövetkező változások érzékenyebb követése is lehetővé válik akár valós időben is. Ez komoly segítség lehet a pszichiátriai és háziorvosi ellátás diagnosztikus folyamatában és az állapotkövetésben is.

 

Nemi szerep diszfória (korábban: transzszexualizmus)

Kutatásainkban vizsgáljuk a Nemi szerep diszfória (DSM-V) eseteiben, az agyi sruktúrákban detektálható morfometriai változásokat és a Nyugalmi- vagy Alap Hálózatban (Default Mode Network, DMN) a funkcionális konnektivitás megváltozását és átalakulását. A nyugalmi fMRI (Resting state fMRI, rsfMRI) segítségével feltérképezhetjük az agyterületek közötti alapállapotú kapcsolatok eltéréseit, jellegzetességeit összehasonlítva a nemi inkongruencia nélkül élő csoporttal.

Fentiek mellett kiterjesztettük kutatásainkat a transzszexuális személyek

  • önéletrajzi írásainak, élettörténeti adatainak narratív identitás vizsgálatára
  • kognitív struktúrájának, maladaptív sémáinak elemzésére
  • nemi szereppel kapcsolatos genetikai háttérének vizsgálatára

 

Kutatócsoport vezetője:
Dr. Simon Lajos, PhD, egyetemi docens, a pszichiátria, pszichoterápia, orvosi rehabilitáció a pszichiátria területén szakorvosa

A kutatócsoport tagjai:
Dr. Hajduska-Dér Bálint, PhD hallgató, pszichiáter szakorvos

Vass Edit, PhD hallgató, klinikai szakszichológus

Dr. Csukly Gábor, PhD, egyetemi adjunktus, pszichiáter szakorvos

Dr. Szabó Ádám, PhD hallgató, radiológus rezidens