Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - október 03.
539661 Összes oltás

Enyhe kognitív zavar vizsgálata és nyomonkövetése képalkotó módszerekkel

Vizsgálataink fókuszában a fiziológiás öregedés és a demencia közti enyhe kognitív zavarként (Mild Cognitive Impairment, MCI) ismert átmeneti állapot áll, mely megtartott globális kognitív funkciók és mindennapi aktivitás mellett a kognitív képességek neuropszichológiai tesztekkel objektivizálható enyhe károsodását jelenti. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy fokozott rizikót jelent a későbbi major neurokognitív zavarok (demenciák) kialakulására. Célunk feltérképezni azokat az életmódbeli, genetikai, neuropszichológiai, liquor, elektrofiziológiai, FDG-PET, strukturális, funkcionális MR és egyéb (pl. vérplazmából mérhető) biomarkereket, melyek lehetővé teszik a minél pontosabb és koraibb diagnózisalkotást, valamint a demenica rizikójának pontosabb becslését és ezáltal a megfelelő prevenciós módszerek alkalmazását, továbbá a jövőben hozzájárulhatnak a progresszió lassítását célzó terápiás beavatkozások kidolgozásához is.

Szkizofrénia és autizmus spektrum zavar elektrofiziológiai vizsgálata

A kutatócsoport egyik célkitűzése az alapvető érzékelési- és információfeldolgozási folyamatok eltéréseinek elektrofiziológiai vizsgálata autizmus spektrum zavarral és szkizofréniával élő felnőtt személyek körében. Az alapvető perceptuális eltérések, a résztvevők énkép élménye és a társas megismerési funkciók közötti összefüggésekre vonatkozó eredményeink segíthetik a szkizofrénia és az autizmus spektrum zavar hátterének jobb megértését, valamint a jövőben elméleti alapot jelenthetnek terápiás intervenciók megtervezéséhez.

Repetetív Transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS) alkalmazása szkizofrénia és depresszió kezelésében

A transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) az agy stimulációjának non-invazív formája, melynél egy változó mágneses mező elektromos áramot gerjeszt specifikus agyterületeken elektromágneses indukció révén. Bár depresszió kezelésében az rTMS hatása bizonyított, ami 2008-ban FDA (Food and Drug Administration, USA) jóváhagyáshoz vezetett, az rTMS kezelés hatásossága szkizofréniában azonban nem ennyire egyértelmű. Több vizsgálat kifejezett javulásról számolt be, különösen az arckifejezések felismerésében és a szociális kogníció javulásában a bal oldali DLPFC felett szabványos magas frekvenciás (10 Hz) stimulációs protokollt alkalmazva. Néhány más, a negatív tünetek csökkentését célzó vizsgálat azonban sikertelennek bizonyult. Éppen ezért fontosnak gondoljuk, hogy új rTMS protokollokat alkalmazzunk szkizofréniában. Kutatásunk fő célja, hogy új rTMS protokollok (pl. augmentált theta-burst) hatásosságát vizsgáljuk szkizofréniában és depresszióban.
 

Szociális kogníció és pszichopatológiai faktorok összefüggéseinek vizsgálata autizmus spektrum zavarban és szkizofréniában 

A reciprok társas interakciók zavara az autizmus spektrum zavar magtüneteihez tartozik, és bár felnőttkorra számos kompenzáló stratégiát sajátíthatnak el az érintettek, számos esetben a hiány felnőttkorban is megfigyelhető marad. Szkizofrénia esetében is jelentős nehézséget jelent az érintettek számára a társas kogníció zavara. A pszichoterápiás hatékonysághoz alapvetően szükséges kötődésre való képesség, metakogníció, támogató társas kapcsolatok kialakításának képessége sokszor éppen a leginkább érintett terület autizmussal vagy szkizofréniával élők esetében. Ennek tükrében azt feltételezzük, hogy a megfelelő ellátás kialakításához a biztonságos kötődést támogató, mentalizációs képesség fejlesztését célzó módszerek elsővonalbeli alkalmazása elengedhetetlen. Kutatócsoportunk célja tapasztalatok, gondolatok, érzelmek és a mindennapi életben felmerülő nehézségek felmérése, és annak vizsgálata, hogy ezek milyen összefüggést mutatnak különböző életeseményekkel, a tüneti súlyossággal és bizonyos személyiségvonásokkal.
 
Eredményeink hozzájárulhatnak olyan jövőbeni terápiás-, kognitív remediációs eljárások és pszichofarmakonok kifejlesztéséhez, melyek az érzelemfelismerést és a szociális kogníció javítását célozzák majd, mindezek a betegek jobb funkcionalitáshoz és a rokkantság esélyének csökkenéséhez vezethetnek majd.
 
 
A munkacsoport tagjai:

A kutatócsoport vezetője: Dr. Csukly Gábor, PhD, egyetemi adjunktus, pszichiáter szakorvos
Dr. Farkas Kinga, PhD, egyetemi adjunktus, pszichiáter, pszichoterapeuta

Dr. Békésy-Szabó Ádám, doktorjelölt, radiológus szakorvos
Dr. Marosi Csilla, doktorjelölt, pszichiáter szakorvosjelölt

Dr. Fodor Zsuzsanna, doktorjelölt, pszichiáter rezidens

Becske Melinda, PhD hallgató, pszichológus
Dr. Molnár Hajnalka, PhD hallgató, általános orvos
Dr. Huszár Zsolt, PhD hallgató, pszichiáter szakorvosjelölt
Dr. Orbán-Szigeti Boglárka, PhD hallgató, pszichiáter szakorvosjelölt
Koszovácz Wanda, PhD hallgató, pszichológus
Vass Ágota, PhD hallgató, számítógépes és kognitív idegtudományi kutató

Bata Barnabás, kutatóasszisztens
Varga Zsófia, kutatóasszisztens

Dr. Szabó Gyöngyi, pszichiáter szakorvosjelölt
Dr. Komoróczy Eszter, pszichiáter 

Pongrácz Máté, TDK hallgató
Békési Emese, TDK hallgató

Együttműködő partnerek

BME, kognitív pszichológia tanszék:
Dr. Polner Bertalan (BME), PhD, egyetemi adjunktus
Pálffy Zsófia (BME), PhD hallgató, számítógépes és kognitív idegtudományi kutató
Lányi Orsolya (BME), MSc hallgató

Neuroradiológia tanszék:
Dr. Kozák Lajos Rudolf, MD, PhD, egyetemi docens, radiológus szakorvos
Gyebnár Gyula, PhD, tudományos munkatárs, MR fizikus
Kóbor István, PhD, tudományos munkatárs, vezető-radiográfus, operátor

Nukleáris Medicina Tanszék:
Dr. Czibor Sándor, tanársegéd
Dr. Kristóf Emese, szakorvosjelölt

Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet:
Dr. Kamondi Anita, MD, DSc, Neurológiai szakmai igazgató
Dr. Horváth András, MD, PhD, kutatócsoport vezető (OMIII), egyetemi adjunktus (SE)

ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport:
Dr. Németh Dezső, PhD, egyetemi tanár
Pesthy Orsolya, PhD hallgató

Mihalik Ágoston, MD, PhD (Cambridge University)
Stefanics Gábor, PhD (tudományos tanácsadó)
Rácz Frigyes Sámuel, MD, PhD (SE, Élettani Intézet)
Dr. Szuromi Bálint, PhD, pszichiáter, pszichoterapeuta, igazságügyi pszichiáter 

Korábbi munkatársak:
Dr. Sirály Enikő, PhD, pszichiáter

A kutatócsoport facebook oldala: https://www.facebook.com/klinikaiidegtudomany